Minden kocsmának megvan a maga potyaleső figurája. A Negyven Rablóban ez az illető Liftszerelő Lajos. Tudományos tény, hogy a Derrick című filmsorozatban az a két mondat hangzik el a legtöbbször, miszerint „Harry, hozd a kocsit”, illetve „Berger, ezt vidd a laborba”. Ezzel ...
Alanyunkat természetesen Végh Bélának hívják, nem Véghtelennek, de egyrészt az eredeti neve kellően visszataszító, másrészt pedig saját maga szolgáltatott okot a becenévre. Így aztán Véghtelen Béla néven fog bevonulni a krónikánkba ...
Festő Csabi, aki panellakó volt, az egyik szüreti estén igencsak beborozott. Amint hazafelé tartott a Negyven Rablóból, már érezte, hogy baj lesz. Egyre közelebb került ugyan az állandó lakcímét képező háztömbhöz, de azt is világosan érezte, hogy egyre közelebb kerül ...
Professzor úr állítólag valaha fizikát tanított egy általános iskolában, de arról nem maradt fenn adat, hogy mennyire szerették a hajdani tanítványai. Professzor úr a kocsmai észosztók nagyon különleges csoportjába tartozik. Sem józanon, sem semmilyen véralkoholszintnél nem lehet vele értelmesen elbeszélgetni, ...
„Az élet túl becses ahhoz, semhogy tartalmatlanul, cél nélkül, üresen, szeretet, és végső soron remény nélkül éljünk.”– Václav Havel
Valamikor a 2014-es év első napjának hajnalán történt, hogy megalapítottuk a Becses Brigantik oldalt a Facebookon. A szemfüles olvasó rögtön kikövetkeztetheti ...
Megígértük, hogy ha a Facebook-statisztika alapján eljutnak bejegyzéseink 100 ezer emberhez, akkor valami rendkívülit fogunk cselekedni. Így hát tegnap késő délután nekivágtunk a városnak, hogy teljesítsük önként vállalt kötelességünket, és tegyünk valami jót az emberiség hasznára. Valami olyat, amitől mások ...
Gronyár és Berzenke még kiskrampók voltak, amikor Debrecenben vendégszerepelt egy vándorcirkusz. A két ifjú legényke szombat délelőtt a cirkusz környékén sertepertélt, amikor is egy nagydarab zsonglőr néni odakiáltott nekik: – Gyerekek! Gyertek csak ide, hé! ...
Arisztokratikus barátunk, Gróf annak idején egy netes társkeresőn összeismerkedett egy Angéla nevű jeles pesti hajadonnal, és annyira megkívánta a csinos fehérszemélyt, hogy felautózott miatta a fővárosba. Pest egyik hangulatos terén adtak egymásnak randevút, és Gróf, ez a kifogástalan úriember hamarabb ...
Gronyárral az az egyik legnagyobb baj, hogy amikor túl sok Hubertust iszik, akkor az emberi létezés kiemelten fontos sorskérdéseiről kíván kényszeresen beszélgetni. Senki nem tudja, miért csak a Hubertus mértéktelen fogyasztása után jön ez nála elő, de az biztos, hogy ...
A Becses Brigantik társulat Koca becenévre hallgató egyedének bemutatása következik (akivel sajnos egyazon lépcsőházban lakom), mégpedig egy jellemző történet elbeszélésével. Már nem emlékszem, említettem-e korábban, de ha igen, akkor is újból leszögezném: Koca kicsit sem kövér, hanem rettentően sovány, gyakorlatilag ...
Az alábbi történettel azt szeretném bizonyítani, hogy az Életnél szakképzettebb dramaturg nem létezik, és az ember akárhány forgatókönyvírói tanfolyamot elvégezhet, ellesheti a legnagyobbak mesterfogásait, de olyan jeleneteket sosem fog tudni kitalálni, mint az alábbi, amely egy debreceni, dohánybolttal kombinált lottózóban ...
Elkísértem egy bevásárlóközpontba Berzenkét, akinek feltett szándéka volt, hogy kiegészíti amúgy sem mindennapos fuszeklikészletét néhány újabb remek darabbal. Pöttöm kis barátommal amúgy is igen nagy megpróbáltatás bármit vásárolni, ám a ruhaneműk, ezen belül pedig a zoknik aztán végképp külön kategóriát ...
Az Úr 1989. évének augusztusában leszerelt az előttünk járó korosztály, így mi lettünk a hódmezővásárhelyi laktanya öregkatonái. Akkoriban két jelentős téma köré csoportosultak a gondolataim a kaszárnya kerítése mögött: 1. Bőven elég lenne ebből a bohóckodásból egy év. De jó ...
A történet folytatásához először két főszereplőt szükséges bemutatnom, Latyák öcsit és Degec őrnagyot. Ráadásul a személyük össze is függ, mivel Latyák öcsi Degec őrnagynak volt az írnoka. (És Latyák öcsivel ellentétben Degec őrnagynak nem ez volt az igazi neve.) ...
A metódus a következő: megérkezik a sofőr, bejön az irodába a menetlevelével. Én az íróasztal fölé görnyedek, és látszólag észre sem veszem őt. Erre ő kénytelen közelebb lépni, és nyilván rá is les, hogy mivel foglalatoskodom. A párbeszéd pedig nagyjából ...
Teljesen világos volt immár előttem, hogy február 15-én nem leszerelni fogok, hanem éppen Nagyatádon tartózkodom majd, a futkosón, ahol is pont szaladni fogok valahová. - Jelentem, menetlevelet írok - válaszoltam katonásan, végül is egy hangot sem hazudva, és közben azért ...
Sok-sok évvel ezelőtt, egy kora őszi éjszakán hazafelé baktattam egy szórakozóhelyről két cimborámmal, Gronyárral és Gróffal. Az utunk a Nagyerdőn vezetett keresztül. Vihar készülődött, a szél meg-megcibálta a fák lombkoronáját. Felhajtottuk a gallérunkat, és megszaporáztuk a lépteinket ...
Egy evolúciós félreértésből fakadóan a laposkövi pamutgyík azt hiszi, hogy hideg van. Ez az információja a hátsó lábán elhelyezkedő érzékelő tappancsokból származik, amelyek hidegnek érzékelik a követ, amelyen az állat álldogál. Ez még önmagában nem okozna problémát, de a pamutgyík ...
A padilány bogyós gyümölcsű, lédús, nyitvatermő, évelő, de nem érvelő növény. Érvek helyett a megsértődés módszerét alkalmazza, és a "mi a baj?" kérdésre a "semmi" szócskával felel ...
Vitorlások, yachtok környékén figyelhető meg ennek a pompás élőlénynek a felbukkanása. Legfőbb tulajdonsága az állandó kielégítetlenség, úgyhogy ha bögyös medúzára bukkanunk a hajófenéken, legyünk nagyon óvatosak, mert ez a tüzes kis jószág sokszor csíp, karmol és harap ...
Nappalink sarkába állítva akár még jól is mutathatna ez az igénytelen szobanövény, de sajnos nem mutat jól, mert baromi ronda. Ez többek között a növény kettősségéből fakad, ugyanis bár a törzse erőtől duzzad, a szárai azonban elhanyagoltak, hiába próbálja bő, ...
Nappalink ékessége lehet ez a kedvelt szobanövény, ha megfelelően gondozzuk. Cserépbe is ültethető, de igazából szőrméből készült táptalajokon érzi elemében magát, ilyenkor elégedetten domborítja ülőgumóit, amelyek a legszembetűnőbb páros szervei, de csak hátulról nézvést, elölről megtekintve teljesen más a helyzet ...
A sprickolós gyúrgyalagot a köznyelv tűzmadárnak is nevezi, mivel ha ez a madár tüzet lát, elkezdi lespriccelni. Amikor nem ezzel foglalatoskodik, akkor általában gyúr, és ezt azért teszi, mert egy evolúciós tévút miatt nem jutott toll a felsőtestére, és a ...
A hazánkban élő legveszélyesebb ragadozóhal. Többször megfigyelték, amint kiugrik a vízből, rendszerint horgászcsónakokra, de akár stégekre vagy a partra is, majd ott megragadja az őrizetlenül hagyott botot. A fenékpusztai csimpaszka, ha egyszer belecsimpaszkodik a botunkba, nagyon nehezen engedi el, legyünk ...
Nagyobb lakótelepek környékén, főleg a paneldzsungelben figyelhető meg, hogy az ott élő emberek a maguk módján igyekeznek némi zöldfelületet kialakítani a környezetükben, hogy ezáltal egy darabka természetet csempészhessenek a lehangoló betonkockák közé. Jó példa erre, amikor kimustrált gumiabroncsokat virágfölddel vagy ...
Ha az ember sokat ír, és ezt mindvégig ülve teszi, akkor előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor őt egy kedves reumatológus doktornő beutalja a gyógyfürdőbe, hogy ott megpróbálják helyrehozni a derekát és a hátát. A kezelések ...
Majdnem negyed órával hamarabb megjelentem a Klinikai Centrum Felakasztásügyi Súlyfürdős Központjában, mint kellett volna. Én balga azt hittem, 14 perc bőven elég lesz a becsekkoláshoz. De nem lett. Ugyan az öltözőbe még betaláltam, de ...
Szerencsére időközben visszatért a helyére az öltözőfelügyelő hajadon, így a víz alatti torna helyszínét már könnyen megtaláltam. Mindössze csatlakoznom kellett egy csoporthoz, amelyik pont arra vonult ...
A bikinis dédimamákkal történő szinkronúszás után az ember természetesen bevonul az öltözőbe, hogy megszabaduljon a csuromvizes fürdőgatyájától, és megszárítsa a torna által átmozgatott hitvány testét, mivel következik a masszázs ...
Többszörösen megalázva és halmozottan meggyötörve másztam fel az első emeletre, a masszőrhöz. Arról ábrándoztam, hogy egy kedves, szelíd arcú, finom kezű, angyali természetű hölgy pártfogásában nyerhet felüdülést megtépázott idegrendszerem, a testemről nem is beszélve ...
Szóval, ahogy már tegnap belengettem (jaj, de nehezen írom le ezt a szót! - majd a következő részből kiderül, hogy miért), ezúttal nem Katica bácsi fogadott engem a masszázsos helyiségben, hanem egy akkora termetű ...
Egy könyvbemutatón ismertem meg Annabelt. Akkoriban már jó ideje magam alatt voltam. Először is közeledett az ötvenedik születésnapom. Ez már önmagában legyűri az embert. Eközben gyalázatosan alakultak az új regényem eladási példányszámai. Az ügynököm állandóan abajgatott valami miatt. És ...
Soha nem volt szokásom fiatal lányokkal hetyegni. (Persze kivételt képezett ez alól, amikor még magam is huszonéves voltam.) És amióta felkapott a hírnév, mindig tökéletesen be tudtam azonosítani a női nemnek azon képviselőit, akik valamiféle tévesen felmagasztalt idolt, szeretetpótlékot láttak ...
A vízitornás medencében arra jöttem rá, hogy itt senkinek sincs állandó helye, ugyanis ezúttal nem özvegy Taszajtóné Irénke néni háta mögé kerültem, hanem Ede bácsi mögé. Talán nem lett volna semmi baj, ha nem ...
Ültünk a kávézóban Annabellel, és az első percekben egy rakás mulattató dolog járt a fejemben. Meg persze melankolikus és bágyasztó is. Abban teljesen biztos voltam, hogy én ettől a fiatal nőtől, aki simán a lányom lehetne, a világon semmit nem ...
Kérem szépen, én mindent megértek. Rendkívül empatikus vagyok. Tudom, hogy a kor előrehaladtával az embernek már nem úgy működik a felfogóképessége, a figyelme is el-ellankad, a mentális készségek is megkopnak, meg minden. De úgy ...
Az első együtt töltött estém Annabellel, abban a kis kávézóban – hát maga volt a hullámvasút. Föleszmélni sem volt időm, máris a saját érzéseimmel viaskodtam, egyik végletből a másikba esve. Az egyik pillanatban szilárdan tartottam magam ahhoz az elhatározásomhoz, hogy ...
– Van egy feltételem – közöltem vele másnap. – A te kocsiddal megyünk. Ha ebbe nem egyezel bele, akkor sosem fogod látni az Öreg-hegyet. Persze beleegyezett. Én meg kicsit megkönnyebbültem. Valahol a lelkem mélyén szinte rettegtem tőle, nehogy olyan látszata ...
Ha egy magamfajta csepűrágó beszabadul a gyógyközpontba, és ott semmiféle ihlet nem kapja el lírailag, akkor sürgősen szégyellje el magát! Az alábbi (hozzám hasonlóan) kicsavart szerzeményt akár a "Nem tudom, az életemet hol rontottam ...
Az első este, amit Annabellel tölthettem Öreg-hegyen, számomra örök emlék marad. És nem feltétlenül azért, mert vacsora közben hosszan áradozott a főztömről. Bár az tény, hogy akkoriban már nem is emlékeztem rá, mikor dicsérte meg utoljára nő a különleges ragumat ...
Még egy nap kellett, hogy Annabel felfedezze, nem vele alszom. Ugyanis a második nap délutánján tűzifát hasogattunk, és ettől ő olyannyira kifáradt, hogy megint beledőlt az ágyba, aztán már aludt is ...
Szerettem ezeket a beszélgetéseket. De néhány nap múlva vége szakadt az idillnek, és most már azt gondolom, Annabel úgy döntött, hogy elég ebből az apa-lánya és író-tanítvány fílingből. Meglepő kérdéssel állt elő az egyik ebédnél: – Szerinted a húszéves srácok ...
Ezen a kipusztulástól fenyegetett állatfajon a saját butasága és lustasága fogja beteljesíteni a végzetet, így újabb olyan esettel állunk szemben, amikor nem az emberi tevékenység szűkíti be egy állat életterét. Ugyan a háziasítása talán megmenthetné a kihalástól, de senkinek sem ...
Mindeközben gyalázatosan rosszul haladtam az új regényemmel. Már egyáltalán a "haladtam" szó leírása is teljesen indokolatlan ebben az összefüggésben. Azt hiszem, azelőtt olyasmi még soha nem történt velem, hogy már a regény vázlatát sem sikerült összeraknom ...
Amikor legközelebb magamhoz tértem, valahogy furcsán üresnek tűnt minden, kívül és belül is. A lelki ürességgel egyelőre nem szándékoztam foglalatoskodni, azt gondoltam, ez a tevékenység bőven ráér, tengernyi időm lesz rá valószínűleg, egyelőre örültem, hogy immár fel tudok kelni, és ...
Órákon át fel-alá járkáltam a házban. Végül rájöttem, hogy miért nem ment nekem az írás. Teljesen elidegenedtem a polgárháború korabeli hőseimtől, nem érdekelt már a regényfolyamom, csakis Annabelről akartam írni. Odaültem az én csodás, rusztikus íróasztalomhoz, amely előtt a szék ...
Annabel – mert ugyan ki más is lehetett volna a szerző? – igazi mestermunkát alkotott a maga nemében. A regény egyszerre volt újszerű és hagyományőrző. Minden használható elemet áthozott az eszköztáramból, amelyet a polgárháborús regényciklusomból továbbvinni volt érdemes, ám ezeket ...
Újra áttettem a székhelyemet Montanába. Amikor átléptem az Öreg-hegyi házikó küszöbét, nemcsak az emlékek rohantak meg, de valami elképesztő biztonságérzet árasztotta el minden sejtemet. Tudtam, hogy sikerülni fog azt a könyvet megírnom, amelyik egyelőre csak a képzeletemben élt. Nem tudom, ...
A homoki terpeszviola tópartok, tengerpartok közkedvelt és tetszetős növénye. Virágzata piros, szélein citromsárga csíkokkal. Csak nagyon óvatosan tépjük le a növény virágját, mert alatta bimbó vagy titkos szirmocska rejtőzhet ...
Eddig még nem árultuk el Gronyárról, de neki igen komoly lelki meggyőződése, hogy egyszer majd nagyon gazdag lesz, és ennek érdekében elég sok mindenre képes. Nemrég például megrendelt a neten egy „Bevonzom a pénzt” című önhipnózisos hanganyagot. Miután átutalta a ...
Eleddig tapintatból nem nagyon hangsúlyoztuk a kedves olvasók előtt csapatunk oszlopos tagjának, Berzenkének egyik jellemző tulajdonságát. Az a helyzet, hogy nem nagyon gyors neki az agya. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy a pöttöm kis Berzenke buta lenne, csak ...
Ha már az előzőekben megemlítettem, hogy Koca hülye a focihoz, akkor nem lennék jó krónikás, ha nem árulnám el, mennyire hülye. Végül is nem teljesen. A futball szakkifejezései közül például abszolút világos számára, hogy mi az a berúgás és a ...
A fenti mondat a könyv első kiadásának fülszövegéből származik, és nem én követtem el. Az alábbiakat viszont már igen: Különös tudóscsoport gyülekezik a Himalája egyik törpeállamában, Krepálban, hogy útnak induljanak egy távoli kolostorba. Az expedíció tagjai a legkülönbözőbb tudományágakat és ...
Tízegynéhány évvel ezelőtt mindenféle honlapok szerkesztésével, internetes fórumok üzemeltetésével, ilyesmikkel foglalkoztam, és ebben a szakmában a kétezres években nagyban dívott a barterezés. Tehát ha te kirakod a reklámbanneremet, akkor én is kirakom a tiédet, és mindketten jól járunk. Persze ár-, ...
A kapcsolat, amely a Gondviselés és szerény személyem között fennáll, amióta csak az eszemet tudom, mindig is meglehetősen rapszodikus volt, és bármennyire is megbotránkoztatom ezzel mélyen vallásos olvasóimat, azt kell mondanom, hogy az említett nexus ilyetén állapotáért véleményem szerint a ...
No de nézzük sorjában az eseményeket. Szóval, egyelőre mit sem sejtve perzselődtem a parton, amikor megérkezett a felmentő sereg, mégpedig egy szállodai boy személyében, aki megállt nyugágyam mellett, jótékonyan eltakarva a szorgalmasan tűző napot, s egyúttal elaltatva az éberségemet ...
Az út Krepál kies fővárosába közel fél napig tartott, így már jócskán beesteledett, amikor landolt a gépem a reptér betonján. Fontkészletem egy részét beváltottam helybeli rúpiára, majd az expedíció főhadiszállását képező szállodába hajtattam. Természetesen a Miss Tikush által odarendelt csoport ...
A menetoszlop végén egy európai arcú férfi szerencsétlenkedett; a többiektől kissé lemaradva éppen leszállt a nyeregből, és a jakja bal hátsó patája körül piszmogott. Amint melléértem, a rám jellemző megnyerően szellemes stílusban megszólítottam: – No mi az, máris lerobbant? Hívjam ...
Néhány teherhordó serpát megelőzve egy furcsa párosra lettem figyelmes. Egyikük, a magasabbik sötétpiros overált és hasonló színű fejfedőt viselt, a mellette haladó apró termetű fickó pedig talpig feketébe volt öltözve. A látványuk a szállingózó hóesésben olyan érzetet keltett bennem, hogy ...
Csak akkor engedhettem a tempóból, amikor az előttem haladó két serpát megelőzve újból egy feltételezett tudóstársam mellé értem. Nevezett kolléga egy köpcös, szemüveges, negyvenes éveinek elején járó fickó volt. Bemutatkoztam neki, elkészülve arra, hogy amennyiben a felismerés legapróbb jelét látom ...
Ezen időszak alatt sajnálkoztam a legkevésbé azon körülmény felett, hogy dühöngő erejűvé fokozódott a szél, és az egyre nagyobb méreteket öltő hóvihar lehetetlenné tette az egymással való csevegést. Az időjárási viszontagságokat kihasználva egyre előrébb araszoltam a sorban, így jó másfél ...
Amikor lekászálódtam a jakom nyergéből, valaki a közelben a nevemet kiáltozta, mégpedig igen harsány lelkesedéssel a hangjában. Ez komoly töprengésre késztetett, aminek a tárgyát az képezte, hogy vajon tömjem-e teli az illető pofáját hóval, avagy puritán egyszerűséggel csupán leüssem egy ...
A domború kitüremkedés gazdája nem hagyott kétséget afelől, hogy a szíveslátás jellemének erős oldalához tartozik: – Á, bizonyára maga lesz a lakótársam! Szeretettel üdvözlöm! Kerüljön beljebb! – nyújtotta felém elképesztő hosszúságú jobb kezét. – Ne vegye udvariatlanságnak, hogy nem állok ...
Az ornitológus és én tehát elindultunk a görög állatorvos után, és követtük a központi nagysátorba, ahol már szinte mindenki ott volt rajtunk kívül. Körbeülték Stramm Tockostadot, aki egy tábori asztal mögött trónolt, és épp akkor emelte fel a fejét a ...
Nem mondhatnám, hogy csupa derűs arcú, elégedett tudós özönlött ki a központi sátorból első nagygyűlésünk után. Jellemző volt felzaklatott állapotunkra, hogy alig néhányan indultak el a sátrak felé, hogy nyugovóra térjenek, mi többiek inkább rágyújtottunk, és kis csoportokba verődve tárgyaltuk ...
Feye van der Uthot ugyanúgy az ágyán ülve találtam, mint néhány órával korábban. Megnyugtattam, hogy most már akár le is fekhet, nem kell tovább kinyomva tartania a fejével a ponyvát, hiszen íme, már visszataláltam a sátrunkba, és reggelig nem is ...
Bosszúsan elhagytam hát a női szakaszt, és úgy gondoltam, járok egyet a tábor körül, hátha sikerül háborgó lelkemet egy afféle alkalmi terepszemlével lecsendesítenem. Híresen jó szimatom segítségével csakhamar rá is bukkantam egy nyomra, amely első pillantásra meglehetősen rejtélyesnek tűnt, ugyanis ...
A norvég magánkívül volt a méregtől: – Mit mond? Há megáll a eszem! Csinájjon mán úgy, mintha könyvtár-szótár szakon végzett vóna, oszt izibe lapozza fel az agyát! ...
Elindultunk a serpák sátrai felé, hogy tisztázzuk végre az én esti segítőm személyazonosságát. A teherhordó személyzet, annak ellenére, hogy még csak nem is pirkadt, már talpon volt, sőt, láthatóan minden igyekezetükkel azon voltak, hogy mihamarabb tábort bontsanak ...
Jómagam is elindultam a sátramhoz, hogy összecsomagoljam a holmimat, de ezen tervem kivitelezése egyelőre késedelmet szenvedett, mert odabenn ugyanezen ügyködött Feye van der Uth is, ilyeténképpen nekem esélyem sem volt, hogy a szűk kis sátorban bármit is tevékenykedhessek az ornitológus ...
Úgy éreztem, eleget hallottam. Kimentem a sátor elé, hogy pipára gyújtsak. Egyszerre Alapo San Capatos El Azott de Leplez ismerősen imbolygó alakját pillantottam meg, amint a még álló sátrak és az izgatottan sürgő-forgó serpák között botladozik. A teherhordó személyzet táborbontó ...
Zima Frigorjeva egy szóval sem túlzott, amikor az előttünk álló viszontagságokat ecsetelte. Bár sikerült időben elindulnunk, s így a hátunk mögött dúló viharnak szinte csak a szele érintett meg minket, az is olyan ízelítő volt, ami után épelméjű embernek esze ...
Hayba kapitány tébolyult rikoltozásba fogott, és nekitámadt Ragtapasznak: – Miért itt állsz csak? Miért nem csinálod valami, doktor?! – Az orvostudomány itt már tehetetlen – mondta halkan a görög, de az expedíció rendőre hajthatatlan maradt: – Azonnal fogjad hozzá élesztés ...
Elgondolkozva és elkedvetlenedve tértünk vissza a többiekhez. Újra és újra végighaladtunk a történteken, ki, mikor és mit látott-hallott, ki, mikor, hol tartózkodott, de semmivel sem lettünk okosabbak. Csak abban lehettünk biztosak, hogy a logika szigorú törvényeit figyelembe véve, hatunk közül ...
A rájafélék családjának ritka tagjáról van szó, őshazája Észak-Európa. A rájaalakúak (Rajiformes) a cápákkal rokon, de azoktól sokban eltérő csoport. A cápáknak például 5 szabad kopoltyúrésük van, a másszakrájának viszont csak 1 szabad rése van. (Egyes biológusok két-három szabad réssel ...
A hegyi vezető természetesen azonnali gyűlést hívott össze a nagysátorba, ahol először is gyors létszámellenőrzést tartott. – A franc aki megeszi, má megin ez a spanyol fószer hiányzik! Lowkupec úr, legyen mán olyan kedves utánanézni, mer a végin még megfagyik ...
Megnyugtattam Tockostadot, hogy bár nem sikerült idecsábítanom, de biztonságban tudhatja a spanyolt, nem fenyegeti már a fagyhalál veszélye. A hegyi vezető néma bólintással nyugtázta a jelentésemet. Megérdeklődtem, mi az oka az össznépi hallgatagságnak, mire Jacques Citokceau készséggel felvilágosított: – Möszjő ...
Ez a barátságos lény csak első pillantásra tűnik növénynek, igazából egy nagyon kedves háziállat. Viszont az tényleg igaz, hogy a háziasítása egy növénnyel, a könnyezőpálmával történő keresztezés során valósult meg ...
A norvég megenyhülve hallgatott el, és így ismét csak némaságba burkolóztunk, amit egy perc múlva jómagam törtem meg: – Nem ártana végigszaladnunk a délután eseményein. Például, hogy ki mit csinált, miután megérkeztünk a völgybe ...
Hirtelen súlyos csönd támadt, amit a parapszichológus szipogása tört meg: – Hát, őt most sajnos nem idézhetjük meg, hogy igazolja a maga alibijét, Zoran. Nem érzem most magam elég erősnek egy asztaltáncoltatós szeánszhoz – kesergett Balganaiva ...
A sors kegye folytán az első körbe kerültem, Jack Pottal és Miapanasz Ragtapasszal. Mi húzhattunk először a három orosz nő nevét tartalmazó papírcetlik közül. Nem mondhatnám, hogy lelkes izgalom járta át a bensőmet, de azt hiszem, ilyesmi nem is várható ...
Az alábbi történet még a múlt évezredben játszódik, akkoriban, amikor a Negyven Rabló a fénykorát élte. (Meg tán mi is.) Főszereplői: egy ifjú hajadon és egy fiatalember. A lányt nevezzük, teszem azt: Teklának. Tekla kicsinyég molett fehérszemély, húszas éveinek elején ...
Azt hiszem, semmi csodálni való nincs azon, hogy kimondottan morcos hangulatban voltam, amikor Hayba kapitány hajnalban fölébresztett. Igencsak rosszul esett ott hagyni a sátor melegét, és elhatároztam, hogy Szenyor Leplez nyomdokaiba lépve magam is meg fogom dézsmálni az expedíció whiskykészletét ...
Amikor daliás éveimben a Negyven Rabló játéktermében teljesítettem szolgálatot, akkor még éjjel-nappal üzemelt a szórakoztatóipari létesítmény. Az egyik nyári reggelen furcsa eset történt. Éppen az éjszakás műszakon voltam túl, és kornyadozva vártam, hogy leteljen a tizenkét óra, és megjöjjön a ...
Jószerével alig tettem néhány lépést, máris nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Csuhajlováéknál nincs minden rendben. Phil O’Dendron rontott ki ugyanis a sátorból, zilált ruházatban és még ziláltabb lelkiállapotban: – Jaj nekem! Jaj szegény fejemnek! Mr. Lowgerinc, mentsen meg! Nagy baj van! ...
Amikor kitisztult a terep, Phil O’Dendron szükségét érezte, hogy jelentést tegyen nekem. Beszámolója szerint először Kutatomuki hagyta el a sátrát, ugyanolyan célból, mint később a pincsi, azzal a különbséggel, hogy neki nem kellett senkitől kikéredzkednie, és a megvadult ölebbel ellentétben ...
Hirtelen irigyelt pozícióvá lépett elő a Phil O’Dendroné, ő haladt ugyanis a sor végén. Mi, többiek szinte percenként fordultunk hátra, hogy meggyőződjünk róla, nem vágtat-e felénk valaki baltával a kezében. (Ez alól egyedül Alapo San Capatos képezett kivételt, aki már ...
Negyed óra múltán kitárult előttünk a kolostor udvarának kapuja. Lekászálódtunk a nyeregből, és beözönlöttünk az épületbe, ahol kellemes meleg fogadott minket. Egy fáklyákkal gyéren megvilágított nagy teremben találtuk magunkat, amelynek falait mindenféle vallási tárgyú képzőművészeti alkotások díszítették ...
Visszavonultam a szobámba, és ledobtam magam az ágyra. A mérhetetlen fáradtságtól szinte azonnal leragadt a szemem. Talán ha negyed órácskát szunyókálhattam, amikor kopogás ébresztett föl. Lo Csong testvér állt az ajtóban négy csapzottan lihegő serpával, akik egy-egy farudat tartottak két ...
Olyan cifra káromkodást hallattam, hogy a szobája ajtajában bámészkodó Citokceau is elismerően csettintett, aztán habozás nélkül a jegyzetfüzetéért indult. Vigasztalhatatlan voltam. Fél perc! Ennyin múlt a boldogságom! Ha csak egy kicsivel is hamarabb eszembe jutnak azok az átkozott paraziták, akkor ...
Miután a derék nyelvész elhagyta a szobámat, hanyatt dőltem az ágyamon, és lázas fejtörésbe kezdtem. Nem is hiába, hiszen rögtön támadt egy ötletem. Lesiettem az udvarra, és úgy tettem, mintha csak a jakomat keresném, s közben észrevétlenül fölpillantottam az ablakokra ...
Amikor felébredtem, sajnálattal állapítottam meg, hogy nem sikerült megálmodnom a helyes megfejtést. Úgy határoztam, először is megreggelizem, és éppen a konzerv felnyitásával bajlódtam, amikor kopogtattak az ajtómon. Készenlétbe helyeztem Smith and Wessonomat és ham and eggs-emet, aztán megkérdeztem, ki az ...
Tockostadból bizonyára a próféta beszélt, amikor a körbeszimatolást említette. A lámák szobája előtt ugyanis olyasféle szag terjengett, mint valami kikötői matrózlebujban. A hegyi vezető elgondolkodva fintorgatta az orrát, aztán megállt az általam mutatott szoba előtt, bekopogott, majd röviddel utána megpróbált ...
Hayba kapitánnyal a sarkamban visszasiettem a második emeletre jelentést tenni. – Csak Puja és Kukkole vannak odalenn, meg Szenyor Leplez, de ő... a szokásos – legyintettem. – A többiek állítólag egy órával ezelőtt lementek a faluba. Legalábbis a kapitány ezt ...
Jómagam is úgy éreztem, nem óhajtok tovább szemtanúja lenni a Tockostad által vezetett, teljesen eredménytelen vallatási procedúrának. Szerencsére eszembe jutott egy eléggé nyomós indok, amivel elhagyhattam a szobát: – Nem ártana átkutatni az épületet, hátha nem csak annyian vannak ezek ...
Sietve elindultam a falu felé. Tudtam, hogy e percben Jack Pot az az ember, akire szükségem van, és sürgősen elő akartam keríteni, hogy magammal cipelhessem a dombtetőre, mire azok a valamik újból előbukkannak a hegyek mögül ...
Jómagam eközben átmentem matematikus barátom asztalához, amelyet üres és félig telt poharak, továbbá mindenféle pénzérmék borítottak hanyag összevisszaságban. – Figyelj rám, Jack – hajoltam le hozzá –, légy szíves, gyere most velem, szeretnék mutatni neked valamit ...
Tockostad figyelme ekkor visszaterelődött az expedíció biológiai kontingensének maradék két tagja felé, ám amint azok háborús tapasztalatait kezdte firtatni, kiszaladt a pult mögül a kocsmáros, és belekötött a norvégba. – Te menni ki! Menni ki! Vagy leülni és inni! – ...
A kolostor felé közeledve két csoportra osztódtunk. A norvég elindult fel a dombra Ihajlával, a részeg állatorvos és a még részegebb botanikus társaságában, én pedig karon fogtam a nem kevésbé ittas matematikust. – Nemsokára jövünk, Stramm, csak szétnézünk Jack barátommal ...
– Nem csodálom, hogy idehívtál – mondta Jack, amikor visszaindultunk a kolostorba. – Ha a helyedben lettem volna, egyedül én sem mertem volna hinni a szememnek. – Meg aztán akkor még messzebb is voltak, és egyáltalán nem voltak felismerhetőek. Nekem ...
Jack tágra nyílt szemekkel és ezzel harmonizáló szájjal bámult rám, láthatóan tőlem várva magyarázatot a spanyol intellektuális képességeire vonatkozóan. Jómagam azonban a legkevésbé sem óhajtottam elmegyógyászati konferenciát rendezni, és mivel eddigre már bizonyosfajta immunitásom alakult ki Szenyor Leplez reakciói iránt, ...
Viszontagságos távcsőbeszerző utam első megpróbáltatása azzal kezdődött, hogy a kolostor lépcsőjén szembetalálkoztam Mia Tyánggal. Nem értettem, hogyan szabadulhatott ki a kötélként használt lepedőcsíkok szorításából, ám nem is volt módom ezen elmélkedni, ugyanis amikor észrevett, habozás nélkül rám vetette magát. Nyilván ...
Nem tehettem mást, fölvonszoltam Mia Tyángot a második emeletre. Ott aztán rövid terepszemle után pengeéles logikával kikövetkeztettem, mi is történhetett korábban. A hegyi vezető külön szobában helyezte el a főlámát játszó gazembert, feltehetően azért, hogy ne tudjon kommunikálni a többiekkel ...
– Hát kendet meg ki a rosseb hagyta így helybe, Lowkupec úr? – érdeklődött Tockostad, amikor megjelentem a körükben a sziklaszirten. Dióhéjban összefoglaltam az elmúlt fél óra történetét (persze az intim részletek elhallgatásával), mire a hegyi vezető kijelentette, hogy még ...
Matematikus barátommal besiettünk a kolostorba, de alig, hogy beléptünk az ajtón, rögtön külön is váltunk. Felküldtem Jacket az emeletre, és eligazítottam, hogy kit hol talál meg, én pedig pártfogásomba vettem a nagyteremben bóklászó Capatost, mert elhatároztam, hogy teszek egy utolsó ...
Ezen a ponton félrehívtam Tockostadot, aggódva konstatáltam ugyanis, hogy Zoran Gutanovics nem tartózkodik a körünkben, s az ilyen jellegű felfedezések újabban nem voltak kedvező hatással a lelki egyensúlyomra. No és arra vonatkozóan is fel szándékoztam tenni pár kérdést, hogy mi ...
Zima Frigorjeván jól látszott, hogy átmeneti higgadtsága olyan gyorsan elmúlt, mint egy nyári zápor. Már nemcsak ott volt piros az arca, ahol néhány perce az állatorvos ellátta egy-két nyugtató gyógypofonnal. – Remélem, ezt csak villámtréfának szánta, Tockostad! – támadt neki ...
Sietve nekiláttunk a kolostor átalakításának. A serpák fejszéi és fűrészei segítségével lőréseket vágtunk a cölöpkerítés stratégiai pontjain. A kiürült fegyveresládákból és a pincéből felcipelt hordókból megfelelő állványzatot készítettünk a géppuskáknak. Ezek után Tockostad azt indítványozta, hogy erősítsük meg az udvar ...
Kukkole Menjeninnen és Zima Frigorjeva, akik egy-egy második emeleti ablakból pásztázták a környéket távcsöveik segítségével, izgatottan jelentették, hogy a japán sereg előőrse feltűnt a hágó tetején. Elfoglaltuk állásainkat, és szorongva vártuk az ellenség felvonulását ...
A spanyolt a padlón fekve találtam. Magam is a földre ereszkedtem, úgy kúsztam be mellé, nehogy egy kóbor lövedék elrontsa a napomat. Ezt a gesztust láthatóan nagyra értékelte, mert amint felfedezte a jelenlétemet, lelkesen rám mászott, jobbról-balról arcon csókolt, és ...
Haditervemnek megfelelően, az elkövetkezők során mi is egyre kevesebbszer, egyre kevesebbet és egyre kevesebb helyről tüzeltünk. Már nem adtunk le sorozatokat, csupán egyes lövésekkel operáltunk, és egy idő után már akkor sem lőttünk, amikor a japánok ki-kidugták a fejüket a ...
Ennek a szerencsés fordulatnak köszönhetően óriási esélyünk nyílt arra, hogy megértessük a japánokkal: a második világháborúnak már évek óta vége van. Kutatomuki főhadnagyot máris sikerült meggyőzni, hiszen nem feltételezte rég nem látott fivéréről, hogy ilyen nagy jelentőségű ügyben ostoba viccelődésre ...
Lementünk a nagyterembe, ahol ekkor már csaknem teljes létszámban ott toporgott az egész expedíció, csupán Hayba kapitány és Capatos hiányzott az élve maradt tagok közül. Ez utóbbira pedig elég nagy szükség lett volna, mert éppen tiszteletét tette az épületben a ...
Húsz évvel ezelőtt kezdtem el írni ezt a történetet. Pontosan akkor, amikor a magyar televíziózásban megjelent az úgynevezett valóságshow fogalma. Rettenetesen gyűlöltem. És még ma is gyűlölöm. Mert én még abban a korban cseperedtem fel, amikor a tévében igaz ...
Néhány óra múltán, amikor az egyik helikopter fedélzetén ülve vártuk, hogy valamely civilizáltabb vidékre szállítsanak minket, az arcomon érezhettem az expedíció valamennyi tagjának vizslató tekintetét. (Kivéve persze a Capatosét, aki a felhalmozott málhák tetején heverészett, és csak rövid időszakokra volt ...
Sugár Zoltán, a Sugár TV alapítója, tulajdonosa és ügyvezető igazgatója olyan magába roskadtan ült az irodájában az íróasztala mögött, hogy ha e pillanatban egy ortopéd szakorvos nyit be a helyiségbe, rövid szemlélődés után bizonyára ...
Sugár úr ekkor visszakapcsolt az Endre TV-re, majd sietve elzárta a készüléket, mint valami rosszaságon rajtakapott kisfiú, ebben a pillanatban ugyanis rövid kopogást követően kinyílt az ajtó, és belépett rajta Alig Győző, a Sugár TV mindenese ...
Március 11., 18 óra 32 perc Helyszín: Sugár Zoltán legénylakása Hősünk órák óta a pamlagon hevert, és egy, az élet mérhetetlen igazságtalanságáról szóló axióma megfogalmazásán munkálkodott. Töprengéséhez egy félig telt whiskys palack tartalmát hívta segítségül. Kettesben sem jutottak sokra, ekkor ...
Március 12., 8 óra 45 perc Ezen a napon Sugár Zoltán negyed órával korábban érkezett meg a nevével fémjelzett televízió épületébe. Az irodájába lépve Alig Győzőt pillantotta meg, amint az ablakon kihajolva elmélyülten cigarettázott ...
– Kinek állna érdekében, hogy leleplezze a dolgot? – hajolt előre az igazgató. – Nekem egyáltalán nem, ugyebár. Viktóriát meg pláne kihúzhatja a listáról, az apukájával együtt. Marad maga, Gyufaszál. De magának sem válna hasznára, ha lebuktatna minket, hiszen tudná ...
Március 12., 9 óra 12 perc B. Tó Vendel, a Sugár TV hangmérnöke a főnöki iroda előterében üldögélt, és Alig Győző távollétében tartotta a frontot. Éppen arra készült, hogy kicsomagolja a tízóraiját, amikor egy tenyeres-talpas asszonyság jelent meg a helyiségben ...
Alig Győző töprengő arcot vágott, s ebből a főnöke arra következtetett, hogy a mindenesnek bőséggel akadnak még skrupulusai az STV valóságshow-jával kapcsolatban. Hogy a meggyőzést százszázalékos sikerre vigye, Sugár Zoltán új stratégiával próbálkozott: – ...
Sugár Zoltán arcán még csak egy halvány mosoly sem suhant át, belül azonban úgy ujjongott, akár egy vérmes futballszurkoló a győztes gól láttán. A lelke mélyén mindig is hitt a Gondviselésben, és most az előző este megfogalmazott axiómáját is fényesen ...
Március 12., 16 óra 00 perc Helyszín: egy terézvárosi bérház harmadik emeleti lakása Végső Bulcsú délután négykor arra ébredt, hogy életben van, és ez a tény mélységesen elkeserítette. Előző esti vacsoráját ugyanis egy szakajtónyi gyógyszer képezte, s abból a célból ...
– Főnök, egy Viktória nevű hölgy keresi – dugta be a fejét az igazgatói iroda ajtaján B. Tó Vendel. – Engedje be! – intett az igazgató, mire a hangmérnök bebocsátott a helyiségbe egy huszonöt ...
Az idilli hangulatnak B. Tó Vendel vetett véget, aki rövid kopogás után szokás szerint bedugta a fejét az ajtón: – Főnök, egy férfi keresi valami hirdetés ügyében – jelentette be enyhén remegő hangon. Mostanában nem tekintette jó jelnek, ha bárki ...
Kukk Olivérnek, a Kukk-Lux-Klán Kft tulajdonosának nem voltak különösebb illúziói, amikor a Sugár TV székhelye felé autózott. Bár a sógora egész délelőtt izgatott hangú telefonhívásokkal zaklatta, valami fantasztikus nagy üzletről áradozva, Kukk úr nem ...
Március 17., 17 óra 58 perc Helyszín: az STV igazgatói irodájának előtere – Gratulálok, Győzőkém! Ez a Csecs Emőke remek fogás volt – áradozott mosolyogva Sugár úr, miután aláíratta a szerződést a kebelcsodával. – Néha már egészen a határához érek, ...
Március 19., 14 óra 3 perc Helyszín: az STV igazgatói irodája Sugár Zoltán kedvenc forgószékében üldögélt, és a vele szemben elhelyezkedő Kép Ernőt éppen arról tájékoztatta, hogy ő fogja vezetni a valóságshow adásait. A műsorvezető egyelőre korántsem állt hozzá olyan ...
A Szociális és Családügyi Minisztérium épülete előtt egy idős paraszt bácsi álldogált. Módfelett tanácstalan illető benyomását keltette. Hol a pörgekalapját tolta fel, hogy megvakarhassa ősz fürtökkel borított üstökét, hol a bajuszát pödörgette, s ezenközben ...
Március 19., 15 óra 12 perc Helyszín: az STV igazgatói irodája Sugár Zoltán nem az a fajta főnök volt, aki kartont vezet a beosztottairól, azon pontosan feltüntetve a munkatársak születésnapját, családi állapotát, kedvenc italát, virágát, legkedvesebb hobbyját, fő erényeit és ...
Március 22., 17 óra 48 perc Helyszín: egy forgalmas pesti aluljáró Zöld Taksony, 39 éves, hajdan kelenföldi illetőségű hajléktalan megállapította, hogy igen rossz napja van. Kora délután, amikor kimustrált babakocsiján az aznap összegyűjtött kartonpapírt szállítmányozta a MÉH-be, elkapta az eső, ...
Beleznai Béla, a Herda Bank behajtási osztályvezetője már jól ismerte a járást a Sugár TV épületében. Kedélyesen kalapot emelt a rémült arcú alkalmazottak előtt, könnyed mozdulattal félretolta az igazgató ajtajának előterében strázsáló B. Tó ...
Csakhamar kiderült, a hölgy nemcsak a testével, de a lelkével kapcsolatban sem hagy túl sok takargatnivalót. Kertelés nélkül elmondta, mi vitte rá, hogy elfogadja az Alig Győző által felvázolt lehetőséget: – A szexiparban dolgozom. Azt hiszem, ezt a küllemem alapján ...
Alig Győző egy olcsó kisvendéglőben elköltött szerény vacsora után hazaszállította a menyasszonyát, és most saját otthona felé tartott rozoga autóján. A Hónaljai úton vezetett az útja hazafelé. Rendkívül gyűlölte ezt a környéket, de nem ...
Sugár úr alaposan végigmérte a néger fickót. A festékpacák ellenére is jól látszott, hogy a színesbőrű fiatalember eddigi életében sokat áldozott a testkultúra oltárán. Arányos alakja semmiféle kívánnivalót nem hagyott volna egy szobrászművészben, azaz más oldalról megközelítve: nők esetében bizonyára ...
Az igazgatói irodában e pillanatban hárman tartózkodtak: Sugár Zoltán, Alig Győző és egy Szerte Lenke névre hallgató idős hölgy. A második illető éppen beszámolt az elsőnek, mégpedig arról, hogy mit tud a harmadik személyről: ...
Április 12., 18 óra 00 perc A fenti időpontot Sugár Zoltán a maga visszafogott, mértéktartó stílusában írta le. Egyszerűen a Sugár TV újjászületésének és felvirágzásának történelmi dátumaként aposztrofálta, és ezt percenként sulykolta a munkatársaiba, gyártásvezetőtől a takarítónőig. Ehhez a megfogalmazáshoz ...
Odeba Mbapasinak fogalma sem volt, hogy az egyik asztaltársának miféle gondolatok forognak a fejében vele kapcsolatban. Őt most leginkább a vacsora második fogásának elemzése foglalta le: – Ugye nem van benne nyúl? – érdeklődött riadtan, majd rögtön magyarázatát is adta ...
Április 13., 7 óra 36 perc Amikor Rózsa felébredt, azt állapíthatta meg, hogy egyedül tartózkodik a női hálóban. Fölvette a sötét szemüveget, magára öltötte a köntösét, aztán egyik kezében a fogmosófelszerelésével, másikban a fehér botjával útnak indult a mosdó irányába ...
Április 15., 9 óra 12 perc A lakók már három éjszakát töltöttek a Nyaralóban, és ez azt jelentette, hogy Zöld Taksony immár harmadszor ébredt másnaposan. Amikor erőt bírt venni magán, hogy kikászálódjon az ágyából, kibotorkált a teraszra, ahol Bulcsú kókadozott ...
Április 16., 13 óra 41 perc A mai ebéd után a nyaralólakók női kontingensének három fiatalabb tagja a teraszon üldögélt. Nusi elmélyülten cigarettázott, Rózsa az arcát süttette az időnként előbújó nappal, Emőke pedig a sminkje elkészítésével foglalatoskodott, s közben arról ...
Április 17., 2 óra 11 perc Az igazgató és Alig Győző a Sugár TV vágószobájában ültek, és az aznap felvett anyag megtekintésével múlatták az időt. A monitoron éppen Rózsa és Emőke volt látható, amint a medence partján üldögélnek, és a ...
Április 18., 9 óra 46 perc Ezen a napon is vigasztalanul esett az eső. A Nyaraló népe reggeli után a nappaliban ejtőzött, s éppen azon tanakodtak, mivel kellene elfoglalniuk magukat. – Játsszuk Amerikából jottem! – javasolta Odeba. Néhány hónapja tanulta ...
Ezek után a legfrappánsabb megoldás következett. Nusi furfangos módon azonnal leállította az inast, amint az belekezdett az ábécébe, aztán felsorolta az összes A betűs férfit, akivel valaha is dolga volt. Nem kevesebb, mint tizenhat nevet említett meg az Adalberttől az ...
Április 19., 14 óra 20 perc Ebéd után lassacskán alábbhagyott, majd teljesen el is állt az eső. Amikor ezt a társaság tagjai felfedezték, egy emberként tódultak ki a szabadba, hogy kiélvezhessék a fátyolos napsütés minden percét. Csecs Emőke azonban túlságosan ...
Április 20., 19 óra 30 perc Sugár úr azon kevés estéinek egyike volt ez, amelyet a saját lakásában töltött. Elhevert a pamlagon, üzembe helyezte a tévéjét, és természetesen a saját csatornájára kapcsolt: ...
Április 21., 15 óra 01 perc – Nahát, hogy maga milyen csillogóvá tudja törölgetni a poharakat! Fantasztikus! – bókolt Archibaldnak a házmesterné, miután felszámolták a mai ebéd romjait. – Ha szépen megkérem, elárulja a titkát? – Kedves Piroska, maga már ...
Április 23., 19 óra 27 perc A társaság férfitagjai (Archibaldot kivéve) már több alkalommal rendeztek kártyapartit, de mivel a dolognak semmiféle tétje nem volt, hamar elunták. Ma viszont, miután megkapták a „zsebpénzüket”, húszezer fabatkát, sokkal nagyobb kedvvel és izgalommal ültek ...
Április 24., 6 óra 11 perc Amikor Bárányné reggel kilépett a női hálóból, olyan borzasztó látvány tárult elé, hogy először nem is akart hinni a szemének. A szófa és a fotelek díszpárnái szétdobálva hevertek a földön, az egyiknek a huzatja ...
Április 25., 10 óra 38 perc Sugár Zoltán televíziós csatornája meteorológusával, Hajmási Pállal konzultált az irodájában. Azt szerette volna megtudni tőle, meddig tarthat még ez a borús, csapadékos időjárás. – Egyelőre nem várható jelentős változás – nyilatkozta Hajmási Pál. – ...
Április 28., 17 óra 42 perc A nyaralólakók immár harmadik napja foglalatoskodtak a Gyuri-gurik összeállításával, s tették mindezt abban a tudatban, hogy kórházak, gyógyfürdők és más hasonló jellegű intézetek reumás és lumbágós látogatóival szemben követnek el önzetlen jótéteményt. Ennek ellenére ...
Sőt, ő volt az, aki kész lett volna elnézést kérni Taksonytól az oktalan gyanúsítgatásért, ezt azonban nem tehette meg, mert a hajléktalan figyelmét időközben egész más kötötte le: – Idefigyelj, haver! Hányszor mondjam még, hogy ne szólíts Takonynak?! – rikoltotta ...
Április 30., 0 óra 59 perc Sugár Zoltán és Alig Győző a vágószobában ültek, és a másnapi összefoglaló szerkesztésével foglalatoskodtak. A munka igen nehezen haladt, tekintettel arra, hogy a mindenest olyan fáradtság gyötörte, hogy szinte percenként ragadt le a szeme ...
Május 2., 19 óra 00 percKép Ernő: Kedves nézőink! Ma délután az egyik bulvárlap a címoldalán hozta a hírt, miszerint a Sugár TV egy mentálisan leromlott idős asszonyt szerepeltet a valóságshow-jában. Természetesen Lenke nénire, a Nyaraló mindannyiunk által szeretett ...
Május 5., 10 óra 40 perc Lenke néni éppen egyedül tartózkodott a nappaliban, amikor érdeklődve tapasztalta, hogy bekapcsol a plazmatévé, és egy bemondó külsejű alak tűnik fel a képernyőjén. Rápillantott a faliórára, eltöprengett egy picit, aztán boldogan felkiáltott: – Jöjjön ...
Volt már szó eme hasábokon a Liftszerelő Lajos nevezetű kocsmai díszletről, és bár róla nagyon kevesen hinnék el, hogy túlzásba tudja vinni az ivást, ám most következzen egy olyan történet, amelyből kiderül, hogy de ...
A szituáció pontosan úgy alakult, ahogy Archibald előre megjósolta. Taksony zokszó nélkül vette tudomásul a lekérést, bár ebben annak is jelentős szerepe volt, hogy Csecs Emőke éppen partner nélkül maradt. Demeter bácsi ugyanis, aki utoljára táncoltatta, kissé elfáradt, és lerogyott ...
Május 7., 19 óra 00 perc Eljött az első jelölés napja. A nyaralólakók egyenként a süketszobába mentek, hogy nyilatkozzanak, ki az, akivel a jövőben nem szeretnének egy fedél alatt maradni. Alig Győző és Sugár úr természetesen alaposan megvágták ezeket a ...
Május 9., 19 óra 21 perc A Sugár TV képújságján az elmúlt hetek alatt hihetetlen pezsgésnek indult az élet. Ám ez a pezsgés korántsem az apróhirdetésekkel volt kapcsolatos, így aztán az elkóborolt dakszlinak egyre kevesebb esélye volt, hogy valaha is ...
Május 10., 13 óra 32 perc Sugár Zoltánt rendkívül aggasztotta, hogy Bulcsú és Nusi már napok óta nem állnak szóba egymással. Sokat várt ettől a párostól, természetesen elsősorban az éjszakai műsorsáv érdekességekkel való megtöltésével összefüggésben, de ilyesmire momentán igen parányi ...
Május 11., 0 óra 43 perc Sugár Zoltán még éjjel is, amikor megvágták a jelenet, kedvtelve figyelte a színjátékot. – Ilyesmit máskor is fogunk csinálni – jelentette ki elégedetten. – Győzőkém, ismeri maga József Attilának azt a versét, amelyik a ...
Május 11., 22 óra 54 perc Csecs Emőke ma ünnepelte a születésnapját. A Sugár TV nem kerekített olyan nagy feneket a dolognak, mint Taksony esetében, hiszen nem kerek évszámról volt szó; másrészt a szöszke sem reklámozta a dolgot, mert ...
Május 12., 17 óra 41 perc A szavazatok napok óta szép számmal áramlottak a hat megjelölt játékosra, majd amikor a publikum lendülete kezdett alábbhagyni, Kép Ernő bejelentette, hogy ki az a három lakó, akinek vasárnap meg kell mérettetnie magát a ...
Május 13., 17 óra 00 perc Eljött a döntés napja. Délután Lenke néni, Taksony és Bulcsú beültek a Sugár TV mikrobuszába, és útnak indultak az endrevárosi stúdió felé, ahol már minden készen állt a show-ra. Este hétig minden a tervek ...
Május 15., 9 óra 2 perc – Győzőkém, elkészítettem az új hirdetési díjtáblázatunkat – tájékoztatta beosztottját Sugár úr. – Nocsak! Árat emeltünk? – böngészte a papírlapot a mindenes ...
A régi szép időkben annyira megszokott jelenség volt, hogy szeretett városunk futballcsapata, a Loki mindenféle komoly tétmeccseket játszik, hogy az egyik kupa-elődöntőt majdnem lekéstem. De szerencsére a srácok még időben megzörgettek telefonon, hogy kapjam össze magamat, és húzzak lefele a ...
Május 15., 11 óra 26 perc Helyszín: a Nyaraló süketszobája – Szervusz, Vikikém – köszöntötte az unokahúgát Sugár úr, majd annak elképedt arcát látva hozzátette: – Ne aggódj, kikapcsoltattam a kamerát és a mikrofont, hogy nyugodtan beszélgethessünk. Bár... az is ...
Május 19., 14 óra 40 perc A nagy bejelentést követő napokban a Nyaraló egyszerűen nem tudott lekerülni a bulvárlapok címoldaláról. Valamennyi jelentős sajtótermék hosszasan tárgyalta a Sugár TV meglepő húzását, no és persze a Klikk magazin balfogását. Alig Győző ugyan ...
Május 22., 11 óra 42 perc Ezen a délelőttön borzalmas tragédia történt a Nyaralóban, legalábbis az első pillanatban erre lehetett következtetni Csecs Emőke hisztérikus sivalkodásából, amellyel arra a tényre reagált, hogy megcsípte a karját egy szúnyog. A lakótársak egy emberként rohantak ...
Május 23., 19 óra 14 perc Rózsa ma délben rémülten döbbent rá, hogy sürgősen össze kell szednie egy igazi haragost a Nyaralóban, mert ha nem lesz, aki őt jelöli meg, akkor Zoli bácsi semmiképp sem tudja feltűnés nélkül kiszavaztatni. Egész ...
Május 27., 13 óra 25 perc A hangulat napról napra feszültebbé vált a Nyaralóban. Legújabban az borzolta a kedélyeket, hogy a lakóknak egyre-másra tűntek el a legkülönbözőbb használati tárgyai. Most már szinte mindenkinek mindenki gyanús volt, és mivel már mindenki ...
Május 31., 14 óra 26 perc Teljes erővel tombolt a nyár. Bárányné a női háló hűvösében hevert az ágyán, Demeter bácsi a terasz árnyékába húzódott vissza, a lakók legtöbbje azonban a medence partján keresett felüdülést. Archibald pedig szorgalmasan hordta nekik ...
Május 31., 16 óra 44 perc Sugár úr irodájában két férfi vendégeskedett. Az idősebbik negyven év körüli, alacsony, zömök fickó volt, a fiatalabbik a húszas évei elején járhatott, társával ellentétben magas, vékony testalkattal rendelkezett. Első pillantásra semmi különlegest vagy szokatlant ...
Június 1., 13 óra 54 perc Bulcsú végre elhatározta magát, és egész délelőtt leste a lehetőséget, hogy négyszemközt beszélhessen Nusival, de hiába. Egy idő után az a kényszerképzete támadt, hogy a lány szánt szándékkal kerül minden alkalmat, amikor néhány bizalmas ...
Viktória egyelőre görcsösen ragaszkodott a szerepéhez: – Bár igaz lenne, de sajnos valóban vak vagyok – bizonygatta nem túl meggyőzően, majd elszánt mentegetőzésbe fogott: – Ez csak egy ösztönös mozdulat volt. Tudjátok, a vakoknak kifejlődik egy olyasféle hatodik érzékük, ami ...
Június 3., 17 óra 10 perc Az utóbbi két nap a szeretet jegyében telt a Nyaralóban. Miután a lakók alaposan kibeszélték Rózsa galádságát, mindenki bocsánatot kért mindenkitől, akit az elmúlt időszakban megbántott. Aztán megegyeztek, hogy tiszta lappal vágnak neki az ...
Június 4., 10 óra 12 perc Amikor Alig Győző délelőtt benyitott az igazgatói irodába, érdeklődéssel tapasztalta, hogy Sugár úr elmélyülten tologat az asztalán néhány színes kartonlapot, amelyeken a nyaralólakók nevei szerepeltek. – Mi ez, Főnök? Valami újfajta pasziánsz? – Nem, ...
Június 5., 14 óra 50 perc Amikor Bulcsú kijött a süketszobából, ahová a mai délutánra előirányzott feladat leírásáért hívatták be, olyan kétségbeesett arcot vágott, mintha legalábbis egy közeli hozzátartozója halálhírét közlő táviratot tartana a kezében: – Rosszat kell mondanunk egymásra ...
Június 8. Felvirradt hát a Nyaraló-lagzi napja. Tró Gerzson, Lakat Baltazár és Csavar Hugó felállították az asztalsort az udvaron, amit aztán a Vege Tál Bt. alkalmazottai megterítettek. A Kala-Majka Rendezvényszervező Iroda emberei közben lampionokkal és színes szalagokkal díszítették az épületet, ...
Talán már eltelt annyi idő, hogy közreadhassam ezt a történetet, hátha nem ismer magára senki, és nem bántódik meg. Bizony, a sztori annyira ősrégi, hogy a Yettelt még nemhogy nem Telenornak, hanem egyenesen Pannon GSM-nek hívták, és teljesen ismeretlen volt ...
Ugrálóvárak, körhinták környékén gyakran terem ez az izgalmas növény, amelynek már a látványától is összefut a férfiak szájában a nyál, pedig ilyenkor még nyers. Amikor hazaviszünk egyet, nagyon ügyeljünk rá, hogy az ne lopótök legyen, különben megszívtuk. De az óvatosságra ...
Szép kora őszi nap volt. A napfény átszűrte magát a lombokon, az avar csodás színekben pompázott, a Negyven Rabló előtti légtérben fecskék és ivástagadó feleségek vijjogtak, odabent pedig megnyugtatóan duruzsolt a kávégép, és biztatóan bruttyogott a sörcsap. A pultnál álldogáltunk, ...
Jó régen történt, amikor egyszer csak észrevettük Berzenkén, hogy nagyon maga alatt van. Ez először nem is igazán tudatosult bennünk, mert hát ő nem az az ember volt akkoriban, akin könnyű felfedezni a kezdődő összeomlás jeleit. De aztán eljött az ...
A kilencvenes évek második felében jártunk. Nem sokkal korábban határoztam el, mint huszonéves és közepesen magabiztos írócsíra, hogy én aztán mostantól csakis az írásnak fogok élni, mert egyébhez úgysem értek. Ennek jegyében elkezdtem küldözgetni a különböző folytatásos történeteimet az összes ...
Amikor Jack Taylor reggel magához tért, egy félhomályos és meglehetősen szűk helyiség padlóján fekve találta magát. Révedező szemmel körülnézve először is rácsokat pillantott meg. Hazugság lenne azt állítani, hogy ez a szituáció merőben szokatlan volt hősünk számára, hiszen ez idáig ...
A banda főhadiszállását képező helyiségben egyelőre csönd és nyugalom honolt. A bűntársulat jelen lévő három tagja az előző esti mulatozás következményeképpen aléltan heverészett. Felületes szemlélő megesküdött volna rá, hogy két hölgyet és egy férfit lát, az igazság azonban az, hogy ...
Taylor, amikor látta, hogy mi történik cimborájával, szélsebesen eliszkolt az útlevélvizsgálat színhelyéről, már csak azért is, mert semmiképpen sem akarta szem elől téveszteni az olaszokat ...
Végre eljött a találkozás pillanata, amelyet már mindannyian nagyon vártak. Taylor elmesélte a többieknek, mi történt szegény Freddel a repülőtéren ...
Később Rita és Jack elindult, hogy valami olcsó szállás után nézzen a környéken, így ketten maradtak Rapiddal, aki átvette a megfigyelőszolgálatot, kényelmesen elhelyezkedett a padon, majd jóindulatúan így szólt kollégájához: – Hidd el, Tim, én őszintén együtt érzek veled ...
Joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy ez miként történhetett meg anélkül, hogy őt az éppen lesben álló kollégája figyelmeztette volna. A következőképpen: Másnap ismét Jack tartott figyelőszolgálatot a szálloda előtt. Az álpap éppen sértődött hangulatban volt, mert hiába kérte Ritát, ...
Rapid meglehetősen elkeseredve ült az autóban, és halvány sejtelme sem volt róla, hogy tolvajnak nézték. Csalódottan konstatálta, hogy a járőrök sem beszélik az ő anyanyelvét. Az elkeseredésre már így is minden oka megvolt, pedig még nem is sejtette, hogy a ...
Eddig tapintatból nem hoztuk fel a témát, de az az igazság, hogy Gronyárnak van egy húga. Önmagában ez még nem lenne aggodalomra okot adó körülmény, mert Piroska egy igen szemrevaló hajadon, és van még neki sok egyéb jó tulajdonsága is, ...
Rita kisasszonyra nem volt jellemző, hogy futni hagyja azt a férfit, akit egyszer kiszemelt magának. Ez alól nem volt kivétel a már említett feltűnően izmos, tengerkék szemű bankárfiú sem, aki hajlandó volt mintegy másfél órát várni a kávéházban Ritára, amíg ...
Rapid ruganyos léptekkel, kiegyensúlyozottan fütyörészve igyekezett hazafelé a szupermarketből, hóna alatt jól megtömött reklámszatyrot szorongatva, mely a társulat elkövetkező két napra való élelmiszer-ellátmányát tartalmazta ...
Rapid a szerelés közben egy pillanatra sem mozdult az autó mellől, mert attól tartott, hogy a kisöreg gyanútlanul félredob egy használhatatlanná vált alkatrészt, amely akár a gyémántokat is rejtheti ...
A helyzetet csak súlyosbította, hogy ebben a szent pillanatban defektet kaptak, és csak Mr. Greenwood kitűnő reflexének volt köszönhető, hogy nem az árokban kötöttek ki ...
Miután belátták, hogy Rita kisasszony bejelentése valóban sorsdöntő információt hordoz számukra, habozás nélkül összecsomagoltak, és elhagyták az olcsó kis motelt, amely addig főhadiszállásukként üzemelt ...
Jeles barátunk, Gronyár kissé hízásnak indult az utóbbi időben. Ezt mi régóta látjuk, de ő sokáig nem volt hajlandó beismerni. A csudás fordulatot a gondolkodásmódjában az a nap hozta meg, amikor is saját bevallása szerint csupán másfél liter bálnazsír és ...
A tekervényes tintapolip megváltozott viselkedése igencsak egzakt bizonyíték arra, hogy a koronavírus-járvány igenis komoly hatással volt bolygónk élővilágára. Ez az alapjában véve szerény élőlény a legutóbbi időkig teljesen hétköznapi életet élt a tengerben. Semmi más nem érdekelte, csak a szaporodás ...
Akik a cím alapján valamiféle "coming out"-ra számítanak, azok most csalódni fognak: kizárólag szerencsejátékról lesz szó az alábbiakban, ennek a kifejezésnek a legszorosabb értelmében. Pöttöm kis barátunk, Berzenke mindig is ellenállhatatlan vonzódást érzett a sportfogadás iránt. Ez a bűnös vonzalom ...
December 5-én délután Calais kikötőváros rendőrfőnöke faxot kapott. Amikor elmélyült az Interpol üzenetének olvasásában, igencsak elkomorultak az arcvonásai. Bár a közlemény mintegy három gépelt oldalnyit tett ki, a lényege összegezhető egy mondatban is, amely szóról szóra megegyezik jelen kisregény címével: ...
December 5-én délután Calais kikötőváros rendőrfőnöke az íróasztalánál ült és újságot olvasott. Ha kapitális közhellyel akarnék élni, azt mondanám, hogy az egyik szeme sírt, a másik nevetett, de ez már csak biológiai értelemben is helytelen lenne, tekintettel arra a körülményre, ...
Azt hiszem érthető, hogy Möszjő Varrothue hiánytalan létszámban funkcionáló lelki szemei előtt is megjelent néhány gunyoros hangvételű szalagcím, melyek azt közölték, hogy a Calais-i rendőrfőnök lett a Mikulás huszonötödik áldozata. Ez az elképzelt, csekély mértékben dicsőséges jubileum erős kézremegést és ...
– Nagyon kérem, hanyagolja el a meteorológia tárgyköréből vett pesszimista hasonlatait! – rivallt rá mérgesen Möszjő Varrothue. – És jegyezze meg: egy rendőri vezető sohasem lehet kishitű a munkáját illetően, úgyhogy a továbbiakban nyomát se lássam ennek a csüggeteg hozzáállásnak! ...
A rendőrfőnök és helyettese mindenesetre kihasználta az ügynök átmeneti bizonytalankodását, és gyorsan szerét ejtették a bemutatkozásnak, majd izgatottan a Mikulás holléte felől kezdtek érdeklődni. – Éppen ott jön – biccentett Mr. Owens egy köpcös, kopasz férfi felé, aki egy hatalmas ...
Jacques Varrothue már korántsem találta olyan szórakoztatónak ezeket a történeteket, mint előző nap, hiszen most már az ő bőrére ment a játék. Összevont szemöldökkel, állkapcsát szigorúan összeszorítva hallgatta az ügynököt, aki ezt szóvá is tette: – Úgy látom, még mindig ...
Amikor a Skót Burgonya Terméktanács helyettes főtitkára az öreg kontinens partjára lépett, természetesen fogalma sem volt róla, hogy civil ruhás nyomozók hada figyeli minden lépését. Egészen más dolgok kötötték le gondolatait. Igazi skót lévén azon spekulált, hogyan tudná a napidíját ...
Negyed órával később újabb incidens történt. A köpcös kis skótnak túlságosan elterelték a figyelmét a belváros látnivalói, így elütött egy, a zebrán szabályosan átkelő gyalogost. Szerencsére ekkor éppen csak lépésben haladt, így a középkorú úriember nem ütötte meg magát túlságosan ...
Mégsem szakmabeli ez – gondolta Mr. McCroompley –, inkább valamelyik utazási iroda rámenős ügynöke. – Sajnálom, uram, nekem Franciaországban kell maradnom – közölte határozottan. – Bánom is én, akkor legyen Le Havre. Vagy tudja mit? Tőlem utazhat az ország belseje ...
Marcotagne őrnagy természetesen azonnal jelenteni akarta főnökének, hogy a Mikulást elvesztették szem elől, azonban Möszjő Varrothue-nek a kérdéses időpontban sajnos nem állt módjában bekapcsolni a rádiókészülékét, ugyanis éppen egy hullámvasúton ült, annak is a legmeredekebb szakaszán. – Ordítson, ember! Ordítson, ...
Calais rendőrfőnökének szívét boldog izgalom töltötte el. Ám még nála is elégedettebb volt Gordon Owens, amiért sikerült mindent ilyen remekül elintéznie. Azt biztosan tudta, hogy a Skót Burgonya Terméktanács helyettes főtitkára pontban ötkor meg fog jelenni a bizonyos Tacarodialle márki ...
Möszjő Varrothue közben, ha kissé sántítva is, de odaért a bolthoz. Előrántotta fegyverét, kibiztosította, majd megpróbált belesni az ajtón, de semmit sem látott. Néhány pillanatnyi mérlegelés után berontott az üzletbe, ahol a következő kép tárult elé: az alkalmazottak elképedt arccal ...
A rendőrfőnök kibiztosította a fegyverét, s nyomban a jelzett irányba sietett, ahol meg is pillantotta a keresett személyt. Legalábbis ebben a hiszemben iramodott a nyomába. A szóban forgó illető azonban egy közönséges dokkmunkás volt, aki fizetésének kiegészítése céljából jelentkezett munkára ...
Alan McCroompley, amikor megbilincselték és rendőrautóba tuszkolták, természetesen egyáltalán nem tudta mire vélni a dolgot. Ezt a bizonytalan lelkiállapotot talán még a biztos rossznál is nehezebb elviselni. Az ember érzi, hogy félnie kell valamitől, de fogalma sincs, hogy mi is ...
Möszjő Varrothue közben odaért a kalapszalonhoz, amelyben éppen zárásra készülődött a tulajdonos. A rendőrfőnök – türelmetlenül ugyan – de megvárta, amíg az utolsó ügyfél után is becsukódik az ajtó, mert nem szerette volna mások előtt közölni az inkognitóban lévő Interpol-összekötővel ...
A helyettese tudniillik azt közölte vele, hogy a Tacarodialle márki téren elfogott személy minden kétséget kizáróan a Skót Burgonya Terméktanács tisztviselője, ami önmagában sajnos még nem büntetendő körülmény, ám hogy a férfinak semmi köze sincs az ékszerrabláshoz, az vitán felül ...
Arról már korábban is ejtettünk szót, hogy Gronyár barátunk milyen elképesztő mértékben tudatos vásárló. Az pedig mára már köztudott róla kedves olvasóink körében, hogy egy akkora himpellér, akinél jóval ártatlanabbakat is fellógattak már a korábbi évszázadokban. Nos, a szóban forgó ...
Másfél éve működik a honlap, és csak most jutott eszembe, hogy akad egy olyan műfaj, amelyikből még egyetlen bejegyzést sem tettem közzé. Márpedig rendelkezésemre áll jó pár hülyébbnél hülyébb vers. Úgyhogy most elkezdem pótolni. Természetesen az alábbit is Gronyárnak köszönhetem ...
Az eljegyzés létrejöttéhez a Becses Brigantik facebookos oldal látogatói is hozzájárultak akkoriban, 2015 őszén, mert ez a félhülye Gronyár egyszer slágergyanús állapotban tett egy olyan ígéretet a Szeplős Ágicának, hogy mihelyt meglesz az oldalunk ötezredik követője, akkor nyomban jöhet egymás ...
A pompás eseményen Berzenkét és engem az a megtiszteltetés ért, hogy Gronyár keresztapjával ülhettünk egy asztalhoz. Ezt először nagy szerencsének tartottuk, mert amikor a derék keresztapa Debrecenbe látogat Abasárról, akkor mindig sokat ígérő demizsonok képezik a poggyászát ...
Amikor Lujó bácsinak már rég kiürült az egyik demizsonja, Berzenkével nagy elhatározásra jutottunk. Támogatókat fogunk szerezni a Becses Brigantik oldalnak! Felsegítettük hát egymást ültő helyünkből, és bátran odasündörögtünk a vendéglő tulajdonosának asztalához. Letelepedtünk mellé, bemutatkoztunk, és rögtön ...
Amikor éjfélt ütött az óra, Berzenke titokzatos jelleggel elővette a tárcáját, és összeráncolt homlokkal kutakodni kezdett a tulajdonában lévő bankjegyek között. – Mi a terved, kishaver? – érdeklődtem attól tartva, hogy jeles barátom megunta a mulatságot, ...
Értesítem a nyájas olvasókat, hogy a ma délutánt egy hajdani Campus Fesztiválra való visszaemlékezés fogja uralni, mégpedig a tegnap kezdődött Becses Brigantik-napok jegyében. Mindenki unja már ezt a nyomorult telet, nincs is jobb ilyentájt, mint a nyarat idéző fesztiválos nosztalgia ...
Amikor ma délelőtt átjött hozzánk Berzenke, egyedül Koca volt ébren. De akkora zajt csaptak ketten, hogy nemsokára mi, a jeles fesztiválozók is előbújtunk odúinkból, és kitámolyogtunk az étkezőbe. Elsősorban leteremtettük Kocát, hogy miért nem csinált még reggelit, mondjuk rántottát húsz ...
Az alábbi történet megmutatja, hogy milyen az, amikor az egyébként szerfölött halvérű Berzenkét kihozzák a sodrából. Mert az úgy volt, hogy a fesztiválozás egy pontján szeszes italokat kívántunk meg mi, ezért elhaladtunk egy kiszolgáló egységhez, és ott Berzenke rendelt. A ...
Minden évben akad egy, de tényleg csak egy pillanat, amikor az összes becses briganti maradéktalanul irigyel engem a foglalkozásom miatt. Ez a pillanat pedig akkor jön el, amikor a Campus Fesztivál nyitónapján lazán besétálok a rendezvény területére a sajtóakkreditációmmal, miközben ...
Nagy Amália vagyok, az Amelie Secret iroda tulajdonosa és vezetője. Most, hogy a történetem elején meg kell ejtenem a bemutatkozást, úgy gondoltam, hogy idemásolom a társkeresős adatlapomat, és a feladat letudva. Persze azért még némi kiegészítést írok hozzá. A társkereső ...
Szokványos pénteknek indult. Amikor beköszönt a hétvége, szeretek délben lelécelni az irodámból, hát most is azt tettem. Ahogy meghallottam a harangszót, már szedelőzködtem is. És akkor bejött Andorka... Ez a huszonéves srác az egyik ...
Zielinszky Balázs. Ezt a nevet mondta bemutatkozáskor. Ráadásul kétszer is, mert megismételtettem vele, arra fogva, hogy a hangos zene miatt nem értettem jól. Közben pedig nagyon kellett vigyáznom, nehogy észrevegyen valamit az arcomon. Annak ...
Még alig hajnalodott, a fiúka egy hatalmas horkantással felriadt, és ezzel szerencsére engem is felébresztett. Elkezdett kóvályogni a lakásban, kereste szegénykém a ruháját. – Na mi az, nem tudsz aludni? – kérdeztem. Zavarodottan a ...
Egészen megsajnáltam a srácot, amikor láttam, hogy elfutja a könny a szemét. De végül nem ez zökkentett ki a szerepemből. Hirtelen fölegyenesedett, és durván odavágta: – Ők nem is a szüleim! Maga meg hagyjon ...
Nagyon szeretem azt a tárgyalási stratégiát, amelynek az a lényege, hogy az ember egyszer csak minden átmenet nélkül nekiszegez a másiknak egy olyan kérdést, amely szinte semmilyen kapcsolatban nincs az előző témákkal. Egy élmény ...
Nem is sejtette még a fiúka, hogy mennyire jó végszót adott. – Úgy. Szóval az a baj, hogy nem mondták el neked – ismételtem meg a panaszát. – Szerinted mikor kellett volna elmondaniuk? Az ...
Azt hittem, a fiúka a hazafelé vezető utat is végigalussza, de ez az elméletem pont abban a pillanatban dőlt meg, amikor az anyósülésre kucorodott be, nem pedig hátra. Nem bántam. Igen sokat beszélgettünk az ...
Hamarosan már Kispesten jártunk, szürke panelházak között, a fiúka pedig jó navigátor módjára irányított, hogy mikor merre forduljak. Már majdnem megérkeztünk, amikor riadtan kiáltott fel: – Inkább mégse álljon meg, menjen tovább! Gyorsan! – ...
– Te, figyelj már, papesz, rosszat álmodtam! – Így, péntek délben? – Igen. – Irigylem a problémáidat... Na, nyögjed! – Jól van már, ne cikizzél, nem ezért fordultam hozzád! Különben is lejárt a kötelezőm, meg minden, most értesített a biztosító ...
Sietve előrebocsátom, az alábbi módszert szerintem mindkét nem képviselői sikerrel alkalmazhatják szerelmi bánat esetén, ugyanis nem vagyok hímsoviniszta. Szóval, amikor anno megismertem Villanyszerelő Tibit a Negyven Rablóban, még nem sejtettem, hogy ő igazából homeopatikus villanyszerelő. Ám ebbéli minőségében hajdanán engem ...
A nyári hőségben szinte olvadozott az aszfalt, amikor Almásiék autója a kis falucska, Sóspatak felé haladt az országúton. A családfő vezetett, hátul a két kisebbik fia ült, olyasfajta életvidám arckifejezéssel, amilyen teljes joggal elvárható két kisfiútól a szünidő kezdetén, amikor ...
Vacsora után Gergő és Öcsi a felszabadultság boldog érzeményével a szívében futott hátra a kert végébe. Ernőt már nem találták kint, biztosan megint tanulnia kellett a mamájával, és egyelőre Aladár sem mutatkozott a diófa tetején. Az Almási fiúk hát beérték ...
Erre az óvintézkedésre kétségtelenül szükség is volt, ugyanis ebben a pillanatban nagyapó jelent meg a kertben egy tekercs zsineggel a kezében, és hozzáfogott szőlőt kötözni. Gergő jó tíz métert kúszott a ribizlibokrok között, de ekkor elfogyott a tudománya. A biztonságos ...
Soha, még csak véletlenül sem jutott eszembe, hogy regényt írjak életem valamely szakaszáról. Az ilyesfajta regényíráshoz ugyanis két alapvető feltétel szükségeltetik. Az első, hogy írni tudjon az ember, amivel nem is lett volna különösebb gondom, hiszen – életem első rövid ...
Kis Hód felült, és izgatottan bökdösni kezdte a bátyját: – Hallod ezt, Gergő? Mi lehet ez a kiabálás? – Szólíts Suhanó Árnyéknak, ha megkérhetlek – dörzsölgette a szemét a törzsfőnök, mert természetesen ő is indián kalandokról álmodott, és egyelőre igencsak ...
Feri úr azonban nem érkezett meg. Amikor már egyórás késésben volt, fel akartam hívni, de a telefonom süket volt, gondoltam, biztosan beázott a napok óta tartó esőzés miatt. Anyám sokszor elmesélte, hogy akkor is napokig szakadt az eső, amikor születtem ...
Bár kissé émelyegtem még, meg a fejem is fájt, hangulatomat mégis erősen feljavította, hogy egy kéményseprő jött velem szemben az utcán. Még az sem tudott letörni, hogy a csavargatás közben a kezemben maradt a gombom, pedig a katonaság óta igazán ...
– Engem egy dakota ne oktasson ki arról, hogy milyen egy igazi indián! – kiabált utána Fehér Bölény, és most hasonlított leginkább egy rézbőrűre, mert a méregtől paprikavörös lett, s mindeközben válogatott átkokat szórt Aladár fejére. – Márpedig most megint ...
A hat fiú egész jól összebarátkozott a délután folyamán. Gergőék azt remélték, hogy Viharfelhő is visszatér közéjük, pajtásuk azonban nem mutatkozott estig sem. – Na, minden jót, testvéreim, holnap reggel majd találkozunk – búcsúzkodtak egymástól alkonyattájt az indiánok. Jövendölésük azonban ...
Az első héten nem húzták ki a számaimat. A másodikon sem. Pedig többször is viszketett a tenyerem, ami a pénzhez jutás biztos jele, de azóta már tudom, hogy csak az Arany Fácán illemhelyén szereztem be valami gombás fertőzést, feltehetően a ...
Ha nem is roskadt össze, azért a kagylót kiejtette a kezéből. Az álla leesett, majdnem a szivarzsebéig lógott le. A bal szemével, amelyik nem volt bedagadva, meredten bámulta a kezében lévő szelvényt, és nagyon úgy festett, hogy még hosszú percekig ...
Másnap elmentem a lottózóba bejelenteni a nyereményigényemet. Csak némi nehézségek árán tudtam bejutni a főnökhöz, de rajta kívül senkit nem volt szándékomban tájékoztatni az öttalálatosomról. Elborzadva gondoltam arra, milyen hatást váltana ki az ablaknál ülő hölgyből és a körülöttem hallótávolságon ...
Julcsi megkért, hogy ha nincs egyéb dolgom, maradjak egy kicsit segíteni, amíg a bátyja kipiheni a délelőtti műszak fáradalmait, cserébe kapok egy finom uzsonnát. – Mi fontosabb dolgom lehetne ennél? – válaszoltam én, a munkanélküli milliomos, s titokban azt reméltem, ...
Rövid töprengés után Feri úr is belátta, hogy igazam van, és teljesen logikus a lóvé másik felét otthon tartani. Ugyan ki a fene gyanakodna arra, hogy egy Ozina Géza nevű honpolgár lakótelepi otthonában forintmilliókat őrizget? A betörők felől pedig teljesen ...
Mindenesetre az öreg írt nem igazán hatotta meg Feri úr érdeklődése, azonban amikor közölte vele, hogy ötvenmillió forintot szeretnék elhelyezni a bankjában, varázsütésszerűen megváltozott a modora. Előkerültek a szivarok és kinyílt a bárszekrény ajtaja is. Feri úr azt a mesét ...
Feri úr hálarohamait elhárítva a gyakorlati teendőkre tereltem a szót, már csak azért is, mert eszembe jutott egy fontos kötelességem: – El kell mennem a zálogházba kiváltani a nagyapó holmijait. – Ezt a programot csak a Pubekkel való találkozás után ...
Végképp helyreállt a béke közöttünk. Nagy egyetértésben ballagtunk a bank felé, ahol reményeink szerint Pubek várakozott ránk türelmetlenül. A nyugodt hangulatot kihasználva megpróbáltam tudakozódni Julcsi és az ír gyerek dolgainak állásáról, barátom azonban hű maradt korábbi nyilatkozataihoz, és ez alkalommal ...
Kíváncsian vártam, vajon erre a logikusnak hangzó közbevetésre vajon mit tud előadni Feri úr, de szinte rögtön kész volt a válasszal. (Azt hiszem, inkább neki kellett volna regényírásra adnia a fejét, ezzel a feneketlen nagy fantáziájával.) – Nagyon jól látod ...
Megfogadtam a tanácsát, és csendben vártam, amíg valamelyest civilizálni tudja a viselkedését. Ez mintegy két percet igényelt a részéről. – Mit idegeskedsz, srác? Nem te mondtad, hogy egy óriási móka lesz ez az egész? Komolyan mondom, én milliomosban még ilyen ...
Nos, ezzel is megvoltunk, Feri úr újból vigyorgott, de már abból az alkalomból, hogy gratulált a kis emberkének, s a példáját én is követtem. Pubek zavart büszkeséggel igazgatta a derekára csavart törölközőt, majd megkérdezte: – Aláírni nem kell? – Alapelvünk ...
Amikor felébredtem, Pubek már nem volt a nagyapó ágyában. Sőt, a kisszobában sem volt. Kissé megijedtem, mert először azt hittem, hogy meglépett. Később aztán elszégyelltem magam, hogy ilyesmire gondoltam, hiszen ez egyáltalán nem vallott volna a kis emberkére. Pubek a ...
Mindeközben én rosszat sejtve süppedtem egyre mélyebben az ülésbe, s halvány gyanúm csakhamar beigazolódott. A busz vészesen lassítani kezdett, pedig nem is volt a közelben megálló. Majd egészen lomhán vánszorogva a járdaszegély mellé gurult, végül megállt. – Kedves utasaink – ...
A titkárnő bejelentett minket a főnökasszonynak, aki idős, kövérkés, jóságos arcú, szemüveges hölgy volt. Mindjárt az jutott eszembe, hogy másmilyen kinézetű gyermekotthon-igazgatót nem is tudnék elképzelni. Hellyel kínált minket, és korántsem volt olyan bizalmatlan a hangja, mint a titkárnőjéé: – ...
Ezután már kedélyes hangulatban telt az utunk, mindössze egyszer kellett megállnunk, mert az ex-koldus ál-ausztrál olyan érzékletesen mesélte el, hogy a bennszülöttek miféle férgeket, lárvákat, kukacokat, és egyéb jószágokat képesek nyersen elfogyasztani, hogy Bertuskának hánynia kellett. Végül minden baj nélkül ...
Amint hazaértünk, Pubek azonnal hozzálátott a vacsora elkészítéséhez. Feri úrral közben a tévét néztük, s érdeklődéssel vártuk, hogy milyen konyhaművészeti remekművel fog minket meglepni a kis emberke. Az algériai tojásos ragu minden várakozásunkat felülmúlta. Még az inkognitóban lévő vendéglős is ...
Csendes magányomban közben mindent szépen összekombináltam gondolatban, többek között azt a tervet is, ami még délelőtt, a ruházati boltnál jutott eszembe. Pubek nemsokára hazajött, és rendkívül elégedett képet vágott, én azonban diszkréten eltekintettem a kérdezősködéstől, legalábbis ami Joli mamát illeti, ...
Végül az ötödik üzletben találtunk egy megfelelő cipőt, s a közelgő hidegekre gondolva vettem neki mindjárt egy téliesített bakancsot is. Hát, mit mondjak, még a megfelelő lábbeliket is könnyebb volt megtalálni, mint Pubek hálarohamait elhárítani. Nem sok időm volt osztozni ...
Szerencsére – egy örökkévalóságnak tűnő gyaloglás után – sikerült kiérnem a vasútállomásra, és a hajléktalanok is ott gubbasztottak az egyik váróterem padjain. Legszélen ült egy galambősz öregember. Piros kötött sapkája, fehér szakálla amolyan Mikulás-külsőt kölcsönzött neki, nem is szólva jóságos ...
– Na ugye, hogy igazam volt! – mondta diadalmasan Pöcegöndör, amikor visszaültem mellé. – Mire vársz? Láss hozzá bátran! Vagy talán nem vagy éhes? – Dehogynem! – vágtam rá gyorsan, nehogy gyanút ébresszek magam iránt, s közben azon sajnálkoztam magamban, ...
Amikor visszatértem a váróterembe, a hajléktalanok – kisebb csoportokat alkotva – izgatottan tanácskoztak. Leültem a "helyemre", és ahogy számítottam is rá, Pöcegöndör kisvártatva mellém ült. Feltűnés nélkül átadtam neki a jegyeket: – Vigyázz rájuk, mint a szemed világára. Az egyik ...
Hallgatóztam Joli néni ajtaja előtt, de hiába. Lementem a ház elé, felnéztem az ablakokra, de nem égett a villany sehol. Egy ideig a környékbeli bokrok közül lestem a ház bejáratát, mint valami kommandós. Közben szorgalmasan emlegettem Pubekkel összefüggésben azokat a ...
Iszonyú csalódottságot éreztem, mert már teljesen beleéltem magam, hogy a pályaudvar illemhelyén gyorsan megmosdok és átöltözöm, aztán nemsokára otthon lehetek, és végre egy jót kajálhatok, nagyot fürödhetek, és még nagyobbat alhatok. – Az ördög vigye el magát, Pubek! – adtam ...
– Történt még valami érdemleges? – kérdeztem, pedig a továbbiak iránt jóformán semmiféle kíváncsiságot nem éreztem. Pubek ezt nem tudhatta, ezért rendületlen vehemenciával magyarázta a fejleményeket: – Ezután záróráig ott maradtak, és végig nagyon gyanúsak voltak, ráadásul még a kinézetük ...
Olyan erőtlen voltam, hogy alig bírtam kiszállni a mentőből. A nagydarab támogatott. Bevitt egy folyosóra, ahol nagy tömeg várakozott valami vizsgáló előtt, szerencsére hamar bejutottunk. Nem úgy nézett ki a helyiség, mint valami fertőtlenítő. Akkor mégiscsak veszettség lesz? Már végképp ...
Amikor felébredtem, még mindig világos volt odakint. Mennyit aludhattam? Lehet, hogy csak egy órácskát? Vagy talán egy napot is? Fogalmam sem volt. – Még ma van, vagy már holnap? – dünnyögtem bágyadtan magam elé. Az állatkert-igazgató meghallotta, és készségesen tájékoztatott: ...
Elkeseredve nyitottam be a kórterembe. A lelki atya elém jött, hogy bemutatkozzon, és ezzel egyidőben ruhája mögül előhúzta a nyakába kötött keresztet: – Pásztor – mondta, majd mutatóujját figyelmeztetőleg az égnek emelte: – Lel-ki! – tette hozzá külön hangsúlyozva a ...
Ebéd után az elnök bejelentette, hogy sajtótájékoztatót rendez. Feltett egy széket az ágyára, és törökülésben elhelyezkedett rajta. Rendhagyó póz egy ilyen esemény kapcsán, ez tény. – Szeretettel köszöntöm a sajtó jeles képviselőit – mondta, miközben végignézett rajtunk. – Először is ...
Megdöbbenésem leírhatatlan volt. El sem tudtam képzelni, hogyan jutott a nyomomra az ex-koldus. Mindenesetre vigyorogva kezet fogott Pásztor Lelkivel, aztán leült mellém az ágyra. – Atyaúristen, Pubek, hogy jutott be ide? – suttogtam meglepetten. – Nehezen, százados úr, kérem – ...
Fel-alá járkáltam az ágyak között, közben folytonosan ismételgettem magamban a meddő kérdést: mit lehetne itt tenni? A szüleimnek mindenképpen valamiféle magyarázatot kellene adnom, mégpedig minél hamarabb, még mielőtt kétségbeesetten beutaznak hozzám látogatóba. De ehhez ki kellene jutnom, méghozzá sürgősen! Egyre ...
– Az Arany Fácánba, legyen szíves – mondtam a sofőrnek, majd fellélegezve hátradőltem az ülésben. Azért választottam úti célul inkább cimborám vendéglőjét, mert egy fillér sem volt nálam, és teljesen biztosra akartam menni. Pubeknél sosem lehet tudni, hogy mikor hagyja ...
Visszakaptam mindent, még az álszakállt és a vonatjegyeket is. Sőt, az ételhordót is, persze üresen. A professzor megígérte, hogy tisztázza a félreértést a főorvossal, és azt is, hogy adakozói kilétemet megfelelő diszkrécióval fogja kezelni. Annak ellenére, hogy a maradék százezer ...
Hazaérve tájékoztattuk szabadidős terveinkről a titkos alkalmazottat is, aki éppen békésen főzőcskézett, továbbá ezzel egyidőben A munkásmozgalom története című könyvet tanulmányozta. Pubek természetesen benne volt a dologban. Még ajánlott is egy jó helyet, a Baklövés nevezetű kiskocsmát. – Régebben néha ...
Pubek ezenközben mélységes melankóliába zuhant. – Nem is vagyok igazi titkosügynök – fejtegette bánatosan, annak ellenére, hogy figyelmeztetőleg bokán rúgtam az asztal alatt. – Akkor lennék igazán titkos titkosügynök, ha még én magam sem tudnék róla, hogy az vagyok. Nem ...
Másnap reggel hátborzongató sikolyokra ébredtem. Mint megtudtam, ezek története a következő volt: Feri úr, nagyon rossz álomból felriadva, értetlenül és rémülten vette észre, hogy egy fekete ruhás férfi fekszik mellette. Ezt hirtelen nem tudta mire vélni, ezért felüvöltött. Az üvöltésre ...
Időközben Pubek hazatért vakációjáról. Elégedetten nyilatkozott arról, milyen nagy hatással volt az utazás partnerkapcsolata fejlődésére. Azt is kifejtette számomra, hogy a Jolánka barátnőit megismerve egész más szemmel néz most már szíve hölgyére, mert tizedannyit sem fecsegett, mint a többi öreglány ...
Amint a bérházunk felé közeledtem, már messziről megláttam Pubeket. A lépcsőházunk szeméttárolója előtt felhalmozott lomokon egyensúlyozott, és izgatottan kémlelte az utca gyér forgalmát. Sejtettem, hogy rám vár ilyen türelmetlenül. Amikor meglátott, leugrott a kacathalom tetejéről, és boldogan szaladt felém egy ...
Ezután még hosszú negyedórákig folytatódott a kihallgatás, mely során a főtörzs különböző variációkban és megfogalmazásokban feltette ugyanazokat a kérdéseket. Kezdett már az idegeimre menni a dolog. Közel álltam hozzá, hogy letépjem a képemről az álszakállt, de rájöttem, hogy az nem ...
Amikor magamhoz tértem, Pubek ijedt arcát láttam magam előtt. – Atyaúristen, százados úr kérem, térjen már magához! Csak nem énmiattam tetszik rosszul lenni? Netalán valami bajt csináltam esetleg véletlenül? Tetszik tudni, van ez az ünnepek előtti lomtalanítási akció, és a ...
– Tűnjünk el, mielőtt még tízszer ennyien visszajönnének – indítványozta Pöcegöndör. Pubek, ahogy egy titkosügynökhöz illik, hamar aktivizálta magát. Előkerítette valahonnan Talyigás Dömét, a kis szekerével együtt, amire felpakoltuk a fridzsidert, aztán megindultunk a város felé. Ha azt mondom, hogy ...
A bank zárva volt. A tömegben jól érzékelhető feszültség, sőt, néhol lincshangulat uralkodott. Az emberek csődről, sikkasztásról, mindenféle piszkos ügyletekről pusmogtak, egyesek azt is tudni vélték, hogy a bankigazgató a családjával együtt már el is hagyta az országot. Közel álltam ...
Három hét telt el azóta, hogy az Arany Sárkányt megnyitottuk. A siker minden várakozásunkat felülmúlta. Az első vendégek hamar jó hírünket vitték a városban. A negyedik nap óta telt ház van nálunk minden délben és este. Mondtam is Feri ...
Az Almási családregény egy ötgyermekes család mindennapjaiba enged betekintést. Mivel a történet 2001-ben indul, az olvasók eleinte több sajátos helyzettel is szembesülhetnek, például nincs minden szereplőnek mobiltelefonja, vagy éppen hazánk EU-csatlakozása még csak küszöbön áll.
Szereplők
Almási Károly
A történet kezdetén a családfő a negyvenes éveinek elején jár. Újságíró, egy ...
Az Almási család befejezte a vasárnapi ebédet, de még senki sem állt fel a helyéről. Nem kezdték el leszedni az asztalt, nem fogtak még a mosogatáshoz, mert az évek hosszú során az a kedves szokásuk alakult ki, hogy ilyenkor beszélték meg gondjaikat, örömeiket, kis közösségük apró-cseprő dolgait, s mindegyikük ...
Ez a hétvége kissé rendhagyó módon alakult, ugyanis anya kért először szót az ebéd elköltése után: – Kedveseim, egy kis segítségre lenne szükségem. Máris többen jelentkeztek, hogy szívesen segédkeznek a mosogatásban és a törölgetésben, de anya leintette őket: – Nem erre gondoltam, gyerekek. Tudjátok, a jövő szombaton ...
– Ez isteni volt! – dőlt hátra Apa, miután az utolsó falatig bekebelezte a felesége utánozhatatlan töltött káposztáját. Megkeverte kávéját, majd elsőszülött fiához fordult: – Hogy haladsz az érettségi tételekkel, Ákos? – Remekül, Apa. Főleg azután, hogy sikerült néhány kidolgozott tételsort szereznem a suliban. Tudod, az interneten már ...
Már rég vége volt a vasárnapi ebédnek, már mindenki elmesélte búját-baját, örömét, csak az ikrek ültek hallgatagon a helyükön, szinte lapítva. Apának fel is tűnt a dolog: – No és veletek nem történt semmi említésre méltó a héten? – Tulajdonképpen semmi komoly – dünnyögték az apróságok. – Úgy! Szóval ...
Amikor az ikrek pénteken hazaértek az iskolából, Öcsi szokatlanul kipirultnak s egyszersmind levertnek látszott. Anya rosszat sejtve vette elő a lázmérőt, s gyanúja csakhamar beigazolódott. Legkisebb fiának bizony hőemelkedése volt. – Biztosan megint kabát nélkül mentél szünetben az udvarra – korholta aggódva, majd egy bögre forró tea kíséretében ...
Hosszú idő óta először fordult elő az Almási családban, hogy valaki lekéste a vasárnapi ebédet. Ezúttal Ákos volt a renitens, aki egyébként igazoltan volt távol, egyik barátjának segített a költözködésben. A farkaséhes családfő az idő múlásával egyre elkeseredettebb pillantásokat vetett a már alig-alig gőzölgő levesestál felé. Éppen indítványozni akarta, ...
Hugi éjjel kínzó szomjúságra ébredt. Kikászálódott az ágyból és elindult a konyhába, ahol meglepetésére égett a villany, sőt, halk beszélgetés foszlányai hallatszottak: – Hát, bizony így áll a helyzet, barátom. Szétköltözünk – hallotta Apa szomorúan csengő baritonját. – És ez már biztos? – kérdezte egy ismeretlen férfihang. – Száz ...
– Kedvesem, lennél szíves kivasalni a világoskék ingemet? – fordult a nejéhez ebéd után Almási Károly, mivel halaszthatatlan és titkos megbeszélnivalója volt a gyermekeivel. – Már kivasaltam, sőt, az öltönyödet is lekeféltem. – No és a kutya...? Megkapta már a maradékot? – Ma már kapott enni, úgyhogy a ...
Ezen a vasárnapon a szokottnál sokkal népesebb társaság gyűlt össze az Almási-házban. Dóri rendezett egy kisebbfajta összejövetelt, amelyre meghívta néhány barátját az osztályból, többek között azért is, mert a szülei már régóta rágták a fülét, hogy szeretnék végre megismerni az új iskolatársait. A fiatalok négy lányból és két ...
– Gergő, miért titkoltad el itthon, hogy az osztályfőnököd minisztériumi kitüntetésben részesült? – fordult ebéd után Almási Károly a középső fiához. – Igazán bosszantó, hogy az információs forradalom korában nem a legközvetlenebb hírforrásból kell megtudnom a dolgot. – Mi is csak pénteken hallottuk az iskolarádióban – felelte Gergő. - ...
Egy vendéget sokféle jelzővel lehet illetni. Kedves, várva várt, illusztris, rég nem látott... Nos, Almási Károly nagynénjére, Tekla nénire legfeljebb ez utóbbit alkalmazhatom, ha igazsághű krónikása akarok maradni az Almási család mindennapjainak. Az idős asszonyság egy időben gyakori vendég volt az unokaöccse házában, míg el nem költözött a ...
Az egyhetes tavaszi iskolai szünetet, mint minden évben, az idén is vidéken, Anya szüleinél töltötte az Almási család. Gergő imádta ezeket az időszakokat. Órák hosszat nagyapó asztalosműhelyében serénykedett, amit a család felnőtt tagjai nem vettek túl jó néven, mert szerintük egy ilyen korú lurkónak a gyönyörű tavaszi időben inkább ...
– Kedveseim – fordult Anya a gyerekekhez ebéd után –, azt javaslom, hogy ma rendhagyó módon kezdje Apa az elbeszélést, vajon milyen fontos dolog történt vele ezen a héten? Mindnyájan a családfőre néztek, aki lenyelte az utolsó falat lekváros derelyét, mélyet sóhajtott, majd így szólt: – Engedjétek meg, ...
Vasárnap kora délután Apa, Ákos és Gergő esernyők alatt kuporogva hotdogot majszoltak nagy egyetértésben. Hogy mi késztette arra ezt a három derék férfiembert, hogy a zord időben a családi tűzhelytől távol, a gyorsétkeztetés sokat bírált szolgáltatását vegye igénybe? Nos, a nagy kerítőt úgy hívják: futball. A város csapata ...
Apa kedden otthon felejtette a jegyzeteit, ezért délután kénytelen volt hazaugrani értük. Otthon valami olyasminek lett a fültanúja, ami által újra megerősödött az a régóta vallott nézete, hogy soha semmi nem történik véletlenül. Dóri szobája előtt elhaladtában hangos zenére lett figyelmes, és bár egyáltalán nem volt szokása a ...
A vasárnapi ebédet követő családi beszélgetés során Ákos szokatlanul hallgatagnak mutatkozott. Amikor a többiek faggatni, majd találgatni kezdték, hogy vajon mi az oka láthatóan nyomott hangulatának, akkor is nehezen jöttek a nyelvére a szavak. Csak annyit lehetett kihámozni a mondandójából, hogy valamiféle szerelmi jellegű problémája van ...
Gergő étvágya újabban igencsak megnőtt. Ha figyelembe vesszük, hogy egy tizenegy éves, növésben lévő kisfiúról van szó, azt képzelnénk, hogy a szülők maradéktalanul örültek ennek, ám ez nem volt így. Anyának legalábbis szemet szúrt néhány körülmény ezzel a bizonyos étvágy-növekedéssel kapcsolatban. Elsősorban az, hogy az összes ...
Végre akadt valaki a tömegben, aki lehajolt a földön heverő emberhez, hogy közelebbről is megvizsgálja. A nyaki ütőeréhez illesztette az ujjait, majd néhány másodperc múlva élesztgetni próbálta a koldust, aki azonban nem tért magához. – Még él, azonnal mentőt kell hívni hozzá! – jelentette ki az ...
Kisvártatva megjelent a helyszínen két dülöngélő alak, félig telt borospalackokat lóbálva a kezükben. Ákos a látvány hatására nem bírta visszafojtani az indulatait: – Mit keresnek itt maguk, és mit csináltak a barátunkkal?! – rivallt rá a két részeg hajléktalanra, akik láthatóan a legkevésbé sem zavartatták magukat ...
Egy dologban azonban biztosak voltak: azt semmiképpen sem hagyhatják, hogy Elemér bácsi akár csak még egy éjszakát is az erdőben töltsön. Hiszen mi lenne Almási Károly kicsit már viseltes, de még mindig elég jó állapotban lévő érettségi öltönyével? Vagy talán öltözzön vissza a szerencsétlen koldus a ...
Szerencsére azonban Gergő akármennyire is igyekezett csöndben tevékenykedni, annyi zajt mégis csapott, amennyi elég volt ahhoz, hogy bátyja felriadjon amúgy sem túl mély álmából. Ákos néhány pillanatig azt hitte, hogy amit lát, az még az álmához tartozik, s ezen nincs is mit csodálnunk, hiszen nem volt ...
Végül is elfogadták Dóri okfejtését, aki azzal érvelt, hogy nem szabad ilyen súlyos terhet rakni a szegény koldus vállára, hiszen itt már nem egyszerűen a munkahely, de a szolgálati lakás és a biztos egzisztencia is a tét, és ha mégsem járna sikerrel a küldetésük, annál nagyobb ...
Egyszerre néma csönd ülte meg a helyiséget. Az igazán remek ebéd ellenére mindannyian keserűnek érezték az utolsó falatokat. A gyerekeknek nem is az igazgató úr szavai fájtak leginkább, hanem az, hogy a számukra oly szomorú tény bejelentése közben furcsamód a legkevésbé sem volt részvétteljes vagy sajnálkozó ...
Vasárnap délután volt, a nyári szünidő első hétvégéje. Almásiné Julika éppen végzett a mosogatással, s egy percre leült a konyhaasztalhoz a férje mellé, aki újságjába mélyedve várta, hogy lefőjön a kávé. Jóleső volt a hirtelen támadt csönd, ami persze nem volt igazán csönd, inkább csupa kellemes hang egyvelege: ...
Gergő néhány hete furcsa szokást vett fel. Azelőtt az volt a vasárnap esti programja, hogy a sporthíreket hallgatva, miután bemondták kedvenc futballcsapata hétvégi eredményét, hol bosszúsan, hol boldogan, feltápászkodott a tévé elől, és elvonult aludni. Újabban viszont rendszeresen kivárta a sportösszefoglaló végét, amikor tudniillik a helyes totó-tipposzlopot ismertetik. Ilyenkor ...
Szombat délután Dóri fellelkesülten tért haza a fodrásztól. Mint kiderült, nem kizárólag az egyébként csinosra sikeredett frizurája okán volt boldog: – Idesüssetek, mit vettem a fodrásznál! – rikoltotta diadalmasan, tetszetős selyemblúzt előhúzva a szatyrából. – Nocsak, nem is tudtam, hogy Ilonka néni kibővítette fodrászszalonja tevékenységi körét – ...
Almásiné Julikának igazán nem lehetett panasza a gyermekeire, ami a segítőkészségüket illeti. Ezen a szombati délelőttön azonban Hugi olyasvalamivel hozakodott elő, ami meglehetősen nagy újdonságként hatott a segítségnyújtás terén. Édesanyja épp a nappali egyik foteljében ejtőzött, izgalmas regényébe mélyedve, amikor a kisiskolás leányzó elébe állt, és felajánlotta szolgálatait: ...
Ákos azon szerencsés sorsú fiatalemberek egyike volt, aki ha szerelmi ügyekben tanácstalannak érezte magát, egyforma bizalommal és őszinteséggel fordulhatott mindkét szülője felé. És ő valóban hatalmas kegynek élte meg ezt, hiszen ilyen esetekben az ember szívesen meghallgatja mindkét nem képviselőinek véleményét. Ezen a vasárnapon az édesanyja ...
A gyerekek óriási többségének a nyár a kedvenc évszaka, kisebb hányaduknak a tél, és bizony csak kevesen akadnak köztük, akik az őszre szavaznának egy ilyesfajta népszerűségi listán, mert nem tudják megbocsátani Ősz apónak azt a bizonyos szeptemberi tanévkezdést. Nos, Hugi azon kevesek egyike volt, aki az őszt is és ...
– Micsoda kétszínű alak ez a Geréb! – mordult fel Öcsi, miközben föl sem emelte a fejét kedvenc könyvéből. – Komolyan mondom, irigyellek, kisöcsém – jegyezte meg vigyorogva Gergő. – Már legalább negyedjére olvasod A Pál utcai fiúkat, és még mindig fel tudsz háborodni Geréb árulásán. – Magam ...
Ákos és legjobb barátja, Imre – lelkes futballszurkolók lévén – alig várták, hogy megkezdődjön a bajnokság őszi idénye. Kedvenc csapatuk első hazai mérkőzésén természetesen ott izgultak a stadion lelátóján; azaz csak izgultak volna, mert egy meglehetősen unalmas, gyenge színvonalú találkozónak lehettek szemtanúi, amelyen a legemlékezetesebb momentumot az ...
– Szerintem viszont essünk túl a nehezén minél hamarabb, akár itt, helyben – javasolta Ákos, mert úgy érezte, nem lenne most elég türelme udvariasan eldiskurálni barátja szállásadónőjével arról, mit is keres itt ezen a szokatlanul késői órán. Már így is épp elég sötét gondolat tolult elő benne, ...
A nyomukban haladt egy darabig, aztán hirtelen mérges lett magára emiatt. Csak nem fogja követni őket?! Hiszen mégis csak a kedveséről van szó! Most szépen elébük vág, és egyszerűen rájuk köszön. Nyilván megnyugtató magyarázatot kap majd, ki ez a srác, és mit keres az ő barátnője társaságában ...
– Nem tetszel te nekem, nagyfiam! – szólt apa Ákoshoz a vasárnapi ebéd után. – Hetek óta úgy jársz-kelsz itt közöttünk, mint valami holdkóros... Gyere csak, légy szíves, segíts bepakolni a kocsiba a horgászfelszerelést! A legidősebb Almási fiú szótlanul követte a garázsba édesapját, még azt sem kérdezte ...
Ákos végül is – engedve Imre kérésének – hagyta magát rábeszélni a Timivel való találkozásra, hogy végre a lány is elmondhassa az érveit. A randevúra ugyanabban a parkban került sor, ahol nem is olyan régen oly drámaian váltak el útjaik. – Nem is tudom, hol kezdjem... – ...
Vasárnap délután az Almási fivérek körtét szüreteltek a szomszédjuk kertjében. Természetesen nem titokban dézsmálták a termést, Gizi néni maga kérte a segítségüket. Az idős asszony ugyanis már évek óta nem volt olyan egészségi állapotban, hogy egymaga birkózzon meg azzal a munkával, amit a nyolc hatalmas, bő termésű fa adott ...
Manapság, ebben a sokszor esztelenül rohanó világban ritkán adódik rá alkalom, hogy egy olyan nagy család, mint amilyen az Almásiéké is, teljes létszámban vehessen részt valamiféle közös programban. Nos, ezen a vasárnap délutánon úgy hozta az élet, hogy felnőttnek-gyereknek egyaránt semmi dolga nem akadván, együtt ültek le a ...
Egy októberi szombaton Almásiék – talán utoljára az év során – kerti összejövetelt rendeztek, amelyre meghívták a család legközelebbi barátait is. Közéjük tartozott Szabó doktor, az idős gyermekorvos is, aki nemcsak az Almási-lurkókat ismerte születésüktől fogva, de annak idején magát a családfőt is ő gyógyította. A doktor úr ...
Szabó doktor eme utolsó mondata döbbenetes erővel hatott Károlyra. Úgy tűnt, végre lassan kezd lehullni a hályog a szeméről: – Az nem lehet... – motyogta maga elé meredve. – Öt gyereket kell felnevelnem. Nem szólíthat magához az Úr, épp a munka dandárjában. Sok dolgom van még ezen ...
Amikor hétfő délután Ákos hazatért az egyetemről, egy módfelett gyönyörű autót látott parkolni a házuk előtt. – Te öcskös, kié az a klassz járgány? – kérdezte Gergőt, aki ajtót nyitott neki. – András bácsi jött vele, apa főnöke – tájékoztatta a testvére. A főszerkesztő a nappaliban ült a ...
Anya fültanúja volt az utolsó mondatoknak, így aztán nem csodálkozott, amikor a dolgozószobába lépve élete párját az ablaknál állva találta, méghozzá olyan arckifejezéssel, amelyik nagy lelki vívódásról árulkodott. – Még soha életemben nem éreztem ilyen pocsékul magam – sóhajtott nagyot a családfő, amikor a felesége átkarolta a vállát ...
– Írjak egy könyvet? – hüledezett Almási Károly. – Miféle könyvet? – kérdezte olyan hangsúllyal, mintha maga a fogalom is teljességgel ismeretlen volna előtte. – Akármilyet – felelte Ákos, majd belátva, hogy a meghatározás némi pontosításra szorul, hozzátette: – Riportkönyvet, mesét, regényt, ismeretterjesztő könyvet, mit tudom én?... Nem a ...
A következő napok nehéz próbatételt jelentettek Almási Károly számára. Az estékkel semmi baj nem volt, hiszen az öt csemete közül mindig lehetett valamelyikkel játszani vagy éppen tanulni. A délelőttök azonban nehezen teltek, ilyenkor a családfő bizony szinte csak fel-alá téblábolt a lakásban. De, ahogy a mondás tartja, ...
A nagy titkolózás azonban csak néhány napig tarthatott, ekkor ugyanis kényszerhelyzet állt elő. Almási Károly – példátlan számítástechnikai antitalentumként – igénybe kellett hogy vegye elsőszülött fia segítségét: – Ráérsz egy percre, nagyfiam? Vacakol ez az átkozott szövegszerkesztő, és nem merek egyik gombhoz sem nyúlni. Meg is tébolyodnék, ha ...
Ákos nemsokára arra lett figyelmes, hogy egyre hosszasabban zümmög a nyomtató apa dolgozószobájában. – Elkészült! – jelentette sugárzó arccal Almási Károly, amikor elsőszülött fia benyitott hozzá. – Már a címe is megvan: „Vásott lurkók, avagy egy ötgyermekes családapa viszontagságai”... Na, mit szólsz hozzá? – kérdezte büszkén, de fia ...
November egyik borongós délelőttjén egy vékonydongájú, szemüveges fiatalember csöngetett be Almásiék házába, aki egy kiadó termékmenedzsereként mutatkozott be. A családfő éppen egyedül tartózkodott otthon. Bevezette a vendéget a nappaliba, majd kávéval kínálta, s közben egyvégtében hüledezett a fiatalember elképesztő mintájú nyakkendőjén. Később azonban ennél sokkal komolyabb indoka ...
Almásiéknál mindig is az volt a szokás, hogy karácsonykor saját készítésű ajándékokkal lepték meg egymást a család tagjai. Most sem történt ez másképpen, az idei ünnep azonban egy bizonyos szempontból mérföldkőnek számított az ikrek életében: elhatározták, hogy ezúttal teljesen önállóan és a legnagyobb titokban fognak tevékenykedni. Az ...
Apa persze nem sejthette, hogy estére már okafogyott lesz az igyekezete. A mézesmackó kiürült valahára, így az ikrek délután hozzáláthattak a titkos gipszfigura-öntéshez. A zavartalan alkotás érdekében Öcsi egy rajzlapra feliratot készített, amit az a tábla ihletett, amelyet nemrégiben a kórház bejáratánál volt alkalmuk böngészni:
A „picurok” egyelőre túltették magukat azon a galádságon, hogy Gergő semmibe vette a szoba ajtajára kihelyezett tiltó feliratot, hiszen kisebb gondjuk is nagyobb volt most ennél. Sőt, némi megkönnyebbülést is éreztek, hogy akadt végre valaki, aki a segítségükre lehet. Egymás szavába vágva panaszolták el bánatukat, s közben ...
Hugi már korántsem volt ilyen boldog: – Nahát, hogy én milyen buta vagyok – sóhajtotta szomorúan. – Dehogy vagy te buta – simogatta meg a fejét Gergő –, csak kicsi és tapasztalatlan. Ami egyáltalán nem ugyanaz. Amikor ennyi idős voltam, mint most ti, engem Ákos tanított meg ...
Öcsi és Hugi élénk érdeklődést mutatott a történet iránt, így hát bátyjuk, miközben néhány jegyzetet szedett össze az íróasztaláról, megosztotta velük a tanulságos anekdotát: – Annyi idős lehettem, mint ti, vagy valamivel kisebb, amikor, így advent táján, az egyik délután arra lettem figyelmes, hogy anyáék egy nagy ...
Az Almási család életében a február végi időszak általában a farsangi izgalom jegyében telt. Ennek legfőképp az volt az oka, hogy Ákos, a legidősebb fiú tizenkét éve első díjat nyert az iskolai jelmezbálon, s ezzel magasra tette a mércét öccsei és húgai számára. Anya mindig szívesen elevenítette ...
– Te is beöltöztél, amikor kicsi voltál, Dóri? – érdeklődött a nővérétől Hugi. – Igen, kétszer is – hangzott a felelet. – Elsős koromban Hófehérkét alakítottam, másodikban pedig én voltam az Éj Királynője. De nem kaptam semmilyen díjat. Akkoriban a zsűri sokkal többre értékelte a színes, tarka ...
Öcsi is bosszúsan dohogott a fejleményekről értesülve: – Hófehérke és a farkas! No hiszen! Ki hallott már ilyet? – Igazad van, elég furán hangzik – csóválta a fejét Gergő is. – Legalább olyan furán, mint mondjuk az, hogy Csipkerózsika és a hét törpe... De hát végül is ...
Hugi néhány pillanatig némán, tágra nyílt szemmel bámulta a ruháján mind nagyobb területen szétterpeszkedő foltot, aztán kétségbeesett sikoltásban tört ki. A következő percben hatalmas zűrzavar támadt a folyosón, aminek Hugin kívül elsősorban Faragó néni, a gondnok bácsi felesége lett a főszereplője. Amikor a sokdioptriás szemüveget viselő asszony ...
Gergő újabban egy nála négy évvel fiatalabb kisfiúval barátkozott. Illetve, hogy egész pontosak legyünk, inkább amaz barátkozott vele. Béluska, merthogy így hívták, megismerkedésük óta legszívesebben minden szabad percét Gergővel töltötte volna. Rövid idő elteltével szinte már bátyjaként tekintett az Almási fiúra, és mivel egyke volt, ez nála ...
– Hadd kérdezzek valamit, kisfiam – vette át a szót megint anya. – Ha a saját szavaiddal kellene leírnod, mit mondanál, ki neked ez a Béluska? – A barátom – jött a kevéssé meggyőző válasz. – Úgy. Szóval a barátod – ismételte epésen a családfő. – Tudtommal ...
Ez után a tanulságos szombati ebéd után jócskán megritkultak Béluska látogatásai, és a telefonhívásai is el-elmaradoztak. A két fiú hetekig jószerivel csak az iskolában találkozott. És, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, egy idő után Gergő volt az, aki szükségét érezte, hogy felhívja kis barátját. – Szia, Béci! ...
– Jóságos ég! Micsoda rendetlenség van nálatok! – kiáltott fel anya, amint az ikrek szobájába benyitva szinte földbe gyökerezett a lába a küszöbön. – Ne vegyél minket egy kalap alá – kérte önérzetesen Öcsi. – Ez az egész felfordulás mind a Hugi műve. Valóban, amerre a szem ellátott, ...
A következő hétvégén Hugi érdekes dolgokat volt kénytelen megtapasztalni. A furcsaságok mindjárt szombat reggel elkezdődtek, amikor a kislány a szokásos kéréssel állt az édesanyja elé: – Anyuci, fésüld már ki a hajamat! – Fésüljem ki a hajadat? – kérdezett vissza anya olyan meglepetten, mintha legalábbis azt ...
Kedden délután valamennyi Almási csemete közül Gergő ért haza leghamarabb az iskolából, s amint lerúgta a cipőjét, nyomban beviharzott a konyhába. Erre a sietségre félreérthetetlen magyarázattal szolgált, hogy a kipirult arcú kiskamasznak olyan hangosan korgott a gyomra, hogy még a tűzhelyen melegedő borsófőzelék szolid rotyogását ...
Nemsokára hazaértek a család idősebb tagjai is, és mindannyian elképedve hallgatták anya és Gergő beszámolóját az Öcsi tízóraijával kapcsolatos fejleményekről. Legfőképp Almási Károlyról volt elmondható, hogy igen kevéssé tudott uralkodni az indulatain. – És Öcsi mindezt tétlenül tűrte?! – háborgott csípőre tett kézzel. – No, ...
A vasárnapi ebéd után ezúttal Dóri bontott asztalt. Pontosabban szólva nem is várta meg az ebéd végét, hiszen már akkor felmentést kért a mosogatásban való segédkezés alól, amikor anya tájékoztatta, hogy a desszert még hátra van. – A desszertet ma kivételesen házon kívül fogyasztom el, ugyanis ...
A Herceg Miki által előadott történet ugyanis beillett volna egy olyan romantikus film forgatókönyvének, aminek a megtekintését biztosan nem ajánlotta volna egyik tévétársaság sem tizennyolc éven aluliak számára. Dórit különösen az a momentum döbbentette meg, amikor épp azt mesélte a dicsekvő fiú, hogyan mászott ki hajnalban ...
Azonban aznap már semmit sem tehetett, mert Dóri még arra sem adott neki lehetőséget, hogy akár szünetben, a folyosón összefussanak. A tanítás végén pedig Solymos Feri társaságában, mint akiknek sürgős közös dolguk van, kart karba öltve sietősen elhagyták az iskola épületét. A fiú végtelenül boldognak érezte ...
Dórit váratlanul és fájdalmasan érintette a visszautasítás: – De Feri, egyáltalán nem arról van szó, hogy... – De igenis arról van szó – vágott közbe a fiú. – Ha a két szép szemem miatt akarnál moziba hívni, akkor megmondhattad volna négyszemközt is, valamelyik szünetben. Nem kellett ...
Ha az ember fia az általános iskola hatodik osztályába jár, és születésnapi bulit szervez, már egészen más szempontok alapján válogat a meghívandók között, mint tette volt ezt korábban, teszem azt óvodásként, babazsúrra készülődve. Manapság az ilyen korú fiúk már nem úgy tekintenek a lányokra, mint olyan teremtményekre, ...
Gergő ezzel a kijelentésével szerette volna újra a maga oldalára állítani az édesapját, de ő nem teljesen úgy reagált a hírre, ahogy azt a kisfiú várta. Mindenféle kérdéseket tett fel a verekedés körülményeire és főleg kiváltó okaira vonatkozóan, amikre Gergő csupa zavaros és kitérő választ adott. Emiatt ...
Szerda délután az Almási gyerekek – Dórit kivéve – egy csapatban bandukoltak hazafelé az iskolából. Elöl az ikrek haladtak kézenfogva, mögöttük pedig Ákos és Gergő, néhány lépéssel lemaradva, hogy zavartalanul beszélgethessenek. Gergő ugyanis éppen „meggyónta” bátyjának a bűneit, s egyúttal tanácsot is kért tőle, mert a szemében ...
Apa egy idő után elunta a dolgot, és így szólt: – Azt hiszem, jobb lesz, ha elmondom a megfejtést, gyerekek, mert az a gyanúm, hogy sosem fogjátok kitalálni. Azt a kérdést ugyanis nem tettétek fel, ami a „személy” kategóriában talán a legfontosabb. Nem kérdeztetek rá, hogy vajon ...
Egy verőfényes tavaszi napon Ákos az egyetem könyvtárában kutakodott, mit sem sejtve arról, hogy ez a délután miféle meglepetéseket tartogat a számára. A tanárai által ajánlott olvasmányok összegyűjtésével foglalatoskodott, s ennek jegyében néhány jelentős méretű könyvet vett le a polcról, és mivel a túloldalon valaki szintén leemelt ...
– Á, szóval ez a bibi! – ragyogott fel a szemüveges fiatalember szeme, és visszafordult a monitorhoz. – Hogy hívják a leányzót, és melyik szakra jár? – kérdezte, miközben buzgón kattintgatott az egérrel. – Azonnal mondom a lakcímét. Ákos töredelmesen bevallotta, hogy semmiféle ilyen jellegű adattal nem ...
Ákos céltalanul csatangolt egy ideig az egyetem környéki utcákon, aztán hirtelen elege lett az emberek társaságából. Úgy érezte, minden szembejövő az arcába bámul és szomorúságának titkát fürkészi. Hazafelé vette hát az irányt, hogy egy időre elvonulhasson mindenféle kíváncsi tekintet elől. Otthon azonban testi-lelki jóbarátja, Imre várta, így ...
Amikor másnap összetalálkozott Andreával a matematika tanszék épülete előtt, hirtelen erős szél támadt, és kisodorta a lány kezéből a jegyzeteit. Ákos persze nyomban a szerteszálló papírlapok nyomába eredt. A szél, amilyen jó szolgálatot tett az Almási fiúnak azzal, hogy hirtelen feltámadt, olyan hamar tova is száguldott, és ...
Márpedig éppen ideje lett volna előrukkolnia valamivel, mert lassacskán Andrea is megelégelte a hosszúra nyúlt hallgatást, és a félbehagyott mondat befejezésére noszogatta: – Nos?... Mi volt a benyomásod a könyvtárban rólam? – Hát... tulajdonképpen arról van szó, hogy... izé... hogy is mondjam... – Ákos úgy érezte, utoljára ...
Barátja szavain elgondolkodva Ákos egyre bizakodóbb hangulatba került. Tényleg! Ugyan mi oka lenne a kétségbeesésre? Nem olyan nagy ügy összeütni egy riportot. Az ember szépen felirkálja a kérdéseket és a válaszokat egymás alá, és kész. Alulra pedig oda kell firkantani az Almási nevet, amelyik köztudottan igen jól ...
– Ez már lassan nem is riport, hanem egy egész könyv lesz! – jegyezte meg Andrea Ákos egyre vastagodó jegyzeteire pillantva, amint egy cukrászda hangulatos teraszán beszélgettek. – Én azt sem bánnám, ha valóban könyv lenne belőle – válaszolt a fiú, majd nem minden célzás nélkül hozzátette: ...
Ákos a lehető legvidámabb hangulatban indult haza az egyetemről. Úgy találta, életének kerek húsz éve alatt még soha nem ért meg ilyen csodálatos májust. A parkban színpompásabban virultak a tulipánok és a pünkösdi rózsák, mint valaha, és az élősövény ágai között bujkáló madarak is, mintha szebben trilláztak ...
Amikor Ákos elkészült a novellával, kicsit félve ugyan, de megmutatta az édesapjának. Attól tartott, újabb szigorú kritikában lesz része, ám ezúttal másféle értelemben sikerült meglepnie a sokat látott zsurnalisztát. – Nagyfiam – szólalt meg nagy sokára apa, némi megindultsággal küszködve –, őszintén mondom, ha nem tudnám, milyen ...
Maga sem gondolta volna, hogy imája ilyen hamar meghallgatásra talál. Adorján ugyanis e percben végzett a melegszendviccsel, és éppen hozzáfogott, hogy legurítson a torkán mintegy három deciliternyi ásványvizet. Márpedig ivás közben legfeljebb magasan kvalifikált hasbeszélők tudnak megszólalni, de ők is csak úgy, hogy mindenféle ravasz trükköket iktatnak ...
Ákos egész éjjel álmatlanul forgolódott az ágyában, s közben azon töprengett, miképpen érhetné el, hogy imádottja elolvassa a novellát. Úgy érezte, vészesen fogy az idő, hiszen nemsokára megjelenik az Egyetemi Élet újabb száma, s különben is, minél több nap telik el, annál érdektelenebb lesz az egész ügy ...
A bajokat tetézendő ekkor megjelent a lépcsőház ajtajában egy tenyerestalpas asszonyság, nevezetesen a házmesterné, hogy haladéktalanul kérdőre vonja hősünket: – Maga mostan azonnal elmeséli, hogy mi a nyavalyát csinál itten, különben kihívom a rendőrséget! – ismertette a közeljövőre vonatkozó elképzeléseit, miközben fenyegetően meglóbálta cirokseprűjét. – Inkább mentőt ...
Aztán, ha nem is túl hamar, és nem is túl könnyen, de beletörődött, hogy a derék házmesterné jóslatával ellentétben, úgy látszik, a legcsekélyebb mértékben sem sikerült Andrea szívére hatnia. Elmélyedt a könyveiben és a jegyzeteiben, s egyre riadtabban konstatálta, mennyi mindent kell viharsebesen bepótolnia. Azon a napon ...
Andrea végül nem tudott ellenállni Ákos szívhez szóló könyörgésének. Megbeszélték, hogy két nap múlva, reggel hatkor találkoznak. Amikor Ákos egyedül maradt, leroskadt az ágyára, és hatalmasat sóhajtott: „Jóságos ég! Hogy keveredtem már megint ilyen zűrbe?... És hogy fogok belőle kimászni?” Az aggodalomra kétségtelenül okot szolgáltatott, hogy hősünknek ...
Odakinn közben eleredt az eső. Imre kikászálódott az ágyból, és öltözködni kezdett. Úgy tűnt, sikerült kimérgelődnie magát, mert már csak egészen szelíden zsörtölődött: – Különben is, te kapitális fogalomzavarban szenvedsz, öregem. A férfi az, akinek a szívéhez a gyomrán át vezet az út, nem pedig a nő ...
Nem áll szándékomban azzal fárasztani kedves olvasóimat, hogy hosszadalmas leírást adok közre arról, Ákos miképpen bírta rá a horgára akadt áldozatot, hogy állandó lakhelyét a vízből tegye át a partra. Az újságos standokon szép számmal akadnak az ilyesféle sportteljesítményekről beszámoló szaklapok, nem is beszélve Fekete István halhatatlan ...
Miután hazaszállították a többieket, Ákos és Imre még nem váltak el. Imre pontosan érezte, hogy a barátjának szüksége van rá ebben a lelkiállapotban, így aztán eszébe sem jutott visszautasítani Ákost, amikor meghívta magukhoz egy kis beszélgetésre. Raktak egy nagy tábortüzet az Almási-ház kertjében, s egy-egy farönkön üldögélve, ...
A vasárnapi ebéd után Apa olyan bejelentéssel lepte meg szeretteit, amely kisebbfajta szenzációnak számított az Almási család életében: – Képzeljétek, gyermekeim, találkoztam az egyik régi munkatársammal, aki most egy családi magazinnál dolgozik. Nagyon megörült nekem, mert éppen nem volt riportalanya, márpedig a jövő havi számba szeretne képes tudósítást ...
Brútusz, a jó öreg házőrző már szinte nyolcadik családtagnak számított Almásiéknál, ami magától értetődő volt, hiszen idestova tizenkettedik éve szolgált becsülettel a háznál. Nem csoda hát, hogy a gyerekek és a szülők egyaránt aggodalommal tapasztalták, hogy a derék négylábú az utóbbi időben egyre levertebbnek, búskomorabbnak mutatkozott. Már nem igazán ...
Ezen a hétvégén a gyerekek alig ismertek az apjukra az étkezőasztalnál. Almási Károly, aki máskor szinte ínyencként élvezte ki az ebéd minden egyes falatját, ezúttal mondhatni kapkodva evett, és minduntalan az óráját leste. Az étkezést követő beszélgetésben sem vett részt, sűrű bocsánatkérések közepette, titokzatos arccal elviharzott valahová. Kicsik és ...
Az Almási család idősebb tagjai a szombati ebéd után a nappaliban sziesztáztak. Ákos éppen kedvenc napilapjába temetkezett: – Hála Istennek, már megint napirendre került, hogy meg kellene szüntetni a sorkötelességet – nézett ki az újság mögül. – Remélem, mire elvégzem az egyetemet, sikerül megállapodniuk, és már nem kell ezzel ...
Öcsin napok óta furcsa levertség mutatkozott, s ez természetesen feltűnt a szüleinek és a testvéreinek is. Anya először betegségre gyanakodott, de hiába vizsgálgatta a kisfiú homlokát, torkát, ott mindent rendben talált. Nyilvánvaló hát – gondolta –, hogy a szokatlan kedélyállapotnak lelki okai kell, hogy legyenek. Ezek után csupán ...
Az Almási család egy forró nyári hétvégén teljes létszámban útra kelt, hogy tiszteletét tegye anya szüleinél. Az apropót az szolgáltatta a látogatáshoz, hogy nagyapó ezen a szombaton töltötte be a hatvanhetedik életévét. A família apraja-nagyja már napok óta lelkesen készült a nagy eseményre. Péntek este ...
Gergő egyelőre nem érzékelte, hogy önszántából sétál bele a nagyapó állította csapdába. Lelkesen mesélte: – Ó, hát annyi más dologgal el lehet tölteni a napot. Például bekapcsolom a mozicsatornát, és megnézek egy érdekes filmet, mondjuk egy izgalmas, akciódús krimit, vagy valami hasonlót. És ha már ...
Amikor Gergő felöltözködött, nagyapó kézen fogta, aztán Kópé kutya kíséretével elindultak a főutcán. Nemsokára kiértek a faluból, s onnantól már csak a holdfényre hagyatkozhattak. – Hová megyünk? – érdeklődött a kisfiú elfogódottan. – Idejében megtudod – hangzott a titokzatos válasz, s Gergő szinte maga előtt ...
A hajnali kalandra való tekintettel az asztalosmester felmentést adott a segédjének az aznapi műszakra, ám Gergő mégsem szentelhette az egész napját a gondtalan pihenésnek. Ebéd után nagyapó forszírozni kezdte, hogy éppen itt lenne az ideje nekilátni az irodalmi tanulmányok terén mutatkozó hiányosságok pótlásának. A kisfiú ...
Ennek az érvelésnek a tükrében immár teljes volt Gergő lebukása, de ő nem adta át magát egészen a szégyenérzetnek, mert egyvalami nagyapó látnoki képességeinél is jobban érdekelte. Nevezetesen: ha A walesi bárdok nem a walesi bárdokról szól, akkor ugyan miről? – A hazaszeretetről, a büszkeségről, ...
Két hónappal később, nagyapó születésnapjára utazván, Gergő mosolygós arccal üldögélt az autó hátsó ülésén, az ikrek társaságában. Az elnéző mosoly válasz volt arra az igyekezetre, amelyet Öcsi és Hugi tanúsított, és arra irányult, hogy kipréseljék a bátyjukból, miféle titokzatos ajándékkal szándékozik meglepni a jó öreg ...
Amikor Gergő is odajárult nagyapó elé, az egész család elcsendesedett, és kíváncsian várták, hogy lehulljon végre a lepel a nagy titokról. A kisfiú most, hogy minden tekintet rászegeződött, kissé zavarba jött, de az első néhány szó után hamar túltette magát rajta: – Nagyapó születésnapjára. Almási ...
Egy szombati napon anyának vendégei érkeztek. Egy régi kedves osztálytársa tett látogatást az Almási-házban, és magával hozta hétéves kisfiát, Petikét. A két egykori padtárs boldogan ölelkezett össze a kapuban. – Nahát, Julikám, te semmit sem változtál a tízéves érettségi találkozónk óta! – bókolt a vendég. – Te ...
Az Almási család szombat délután Aranka nénihez, anya nagynénjéhez készült vendégségbe. A gyerekek nem voltak túlságosan elragadtatva a programtól. Ők Aranka néniben csak egy megkeseredett, mogorva özvegyasszonyt láttak, akinek a tiszteletére először is szépen fel kell öltözni, a lakásában pedig úgy kell viselkedni, mint valami múzeumban. Az ...
Egy verőfényes nyári délutánon Gergő az édesapja társaságában üldögélt a kerti hintaágyban. Almási Károly élvezettel fürdette arcát a napfényben, fia viszont épp azon fáradozott, hogy távol tartsa magától a napsugarakat, s ez okból praktikus megoldást választott, amellyel összekötötte a kellemest a hasznossal: egy könyvet tartott az arca elé, ...
Az Almási család nappalijában péntek délben megcsörrent a telefon. Anya vette fel, hiszen ebben az időpontban rendszerint csak ő tartózkodott otthon. Az ikrek osztályfőnöke volt a vonal végén, s nem szolgált éppen jó hírekkel. A beszélgetés végére éppen hazaért apa, s felesége aggódó arca láttán nyomban érdeklődni kezdett a ...
Egy szerdai délutánon az Almási család férfitagjai birtokukba vették a nappalit, és az anya által frissen sütött pogácsát majszolva izgatottan várták, hogy megkezdődjön a tévében a meccsközvetítés. Kedvenc focicsapatuk az FC Bratislava ellen készült pályára lépni ezen az augusztusi kupaszerdán, s ennek kapcsán apa, Ákos és Gergő ...
– Ha már a nacionalizmusnál tartunk... – vette át a szót Ákos, sőt, nemcsak a szót vette át, hanem a világatlaszt is Öcsitől. Németországhoz lapozott, aztán Gergő orra alá tolta a térképet, és egy település nevére mutatott: – Hogy hívják ezt a várost? – Leipzig – bökte ...
Ezen a hétvégén Hugi volt az, aki a többiekhez képest összehasonlíthatatlanul elkeseredettebben mesélt az elmúlt heti élményeiről a vasárnapi ebéd után. Határtalan világfájdalmát kétségtelenül indokolttá tette az a körülmény, hogy a vadonatúj vízfestékét, amit gyanútlanul kölcsönadott az egyik osztálytársának, teljesen használhatatlan állapotban kapta vissza. – Szándékosan tette ...
Vasárnap délután a konyhakertben dolgozott a legidősebb és a legifjabb Almási csemete. Ákos ásott, a nyomában pedig Öcsi haladt a gereblyével. Nem volt éppen kedélyes hangulatú a foglalatosság, a két fiú szinte alig szólt egymáshoz. Ákos esküdni mert volna rá, hogy az öccse nem az unalmas gereblyézés ...
Almási Károly az egyik péntek délutánon dúlva-fúlva érkezett haza: – Ez azért már mégiscsak tűrhetetlen állapot, hogy az egész környéken nem lehet góliátelemet kapni! – panaszkodott a nejének. – Hát mi lesz itt? Divatba jön újra a hiánycikk, mint az átkosban? Netán megint Bécsbe kell járnunk, ha ...
A szülők visszatértek a konyhába, egyrészt amiatt, hogy négyszemközt lehessenek, másrészt pedig azért, hogy anya a beszélgetés közben folytathassa a főzést, és ne szenvedjen késedelmet a családi vacsora. – Mi szükség volt rá, hogy így nekiess annak a szerencsétlen gyereknek? – kezdte el Julika a férje korholását, ...
Az egyik délután Almási Károly meglátogatta barátját és régi kollégáját, Gyulát, aki hozzá hasonlóan újabban szintén otthon dolgozott, bár nála az ok sokkal egyszerűbb volt: ő maradt otthon a három kisgyerekkel, míg a felesége állást vállalt. – Tudod, úgy gondolkodtunk, hogy én itthon is tudok írogatni, úgyhogy a legjobb ...
Dóri az egyik délután elkeseredve nyitott be a szülei hálószobájába: – Bajban vagyok, anya – panaszolta fásultan. – Fogalmazást kellene írnom filozófiából, de semmi nem jut az eszembe. Már legalább egy órája csak fel-alá járkálok a szobámban anélkül, hogy bármiféle épkézláb ötletem támadna. – Aztán miről kellene írnod, kicsim? – ...
Az Almási szülők az egyik délután meghallották, amint az ikrek Piszkos Panniként emlegetik az egyik osztálytársukat. Természetesen nyomban megérdeklődték ennek a névnek az eredetét, hisz sejthető volt, hogy a szóban forgó kislánynak nem ezek az adatok szerepelnek az anyakönyvi kivonatában. – Piszkos Fredről már hallottam, sőt, Pöttyös Panniról ...
Egy csöndes őszi estén, amikor a család már nyugovóra tért, Almási Károly beült a dolgozószobájába, hogy befejezze végre legújabb kisregényét. A sietségre minden oka megvolt, mert a kiadótól már többször is sürgették a héten, hogy mielőbb adja le a kéziratát, ellenkező esetben a kötetet nem fogják tudni ...
Végiggondolta, ki lehetett az, aki a csomag cigarettát ott felejtette. Elemér bácsi néhány hete segített fát hasogatni, sőt, még a baltát is elvitte megélezni, de hát ő nem jöhet számításba, mert nem füstszűrőset szív. Amikor legutóbb szalonnát sütöttek, Kálmán, a barátja ugyan egyszer hátrajött tűzifáért, de hát ...
Gergő most is úgy viselkedett, mint mindig, amikor rajtakapták valamilyen helytelen cselekedeten. Durcás arccal üldögélve hallgatta végig édesapja előadását a cigaretta unásig ismert ártalmairól, majd gúnyosan megszólalt: – Ezt pont te mondod, apa, aki évtizedekig dohányoztál? – Pontosan azért mondom, mert én aztán igazán jól tudom, miről beszélek ...
Almási Károly, aki a beszélgetés során már több ízben is a kezébe temette az arcát, el sem tudta képzelni, miféle újabb gesztusokkal érzékeltethetné mélységes elkeseredettségét és tanácstalanságát. – Csak azt tudnám, fiam – jegyezte meg csöndesen – hogy egyszerűen nem vagy képes megérteni, amit mondok, vagy pedig ...
Egészen estig folyt a vita a dolgozószoba félhomályában, de nem mondhatnánk, hogy kézzelfogható eredményre vezetett volna. Gergő a kamaszfiúkra jellemző túltengő igazságérzettől, lázadási hajlamtól és kritikus világszemlélettől vezérelve hajtogatta a maga igazát, s az édesapja mindhiába próbálta meggyőzni a saját álláspontja helyességéről. A beszélgetést követő éjszakán Almási ...
Az egyik november végi délutánon félreérthetetlen egyértelműséggel köszöntött be a tél. Szinte egész nap havazott, a nagy pelyhek hamar vastag hótakaróvá álltak össze, s beborították az utakat, az autókat, a háztetőket. Almási Károly épp a legkisebb fiával tartózkodott otthon, így hát estefelé, amikor elállt a hóesés, őt kérte meg, hogy ...
Almási Károly elmosolyodott. – Megmondom én neked, mire gondoltam. Vagy inkább kire! – emelte fel a mutatóujját, hogy aztán Öcsire irányítsa azt: – Rád, kisfiam. Erről a lapátolásról ugyanis eszembe jutott egy nem is olyan régi eset. Talán négyéves lehettél, amikor egy szép tavaszi napon a kertben tevékenykedtem. Te kijöttél ...
– Számomra a legemlékezetesebb az volt, amikor találtál egy kiflit – folytatta anya. – Ez egy pékségben történt? – vigyorgott Gergő. – Mert akkor elég ügyetlen voltam, ha csak egy kiflit találtam. – Ha ott történt volna, akkor nem lett volna semmi furcsa benne – csóválta a fejét anya. – ...
– No, azért téged sem kellett félteni, ha nyelvújításról volt szó! – mondta anya Dórinak. – A nyelvi intarziához például kifejezetten jó érzéked volt. Egyszer, amikor vásárolni indultunk, félúton eszembe jutott, hogy mosóport is kell vennünk, de azt elfelejtettem felírni a cetlimre. Megkértelek, hogy tartsd észben a dolgot, és szólj ...
Ákos először céltalanul kóborolt a hóesésben, aztán azon kapta magát, hogy a lábai szinte maguktól viszik a barátja, Imre lakása felé. Amikor odaért, örömmel látta, hogy fény szűrődik ki az Imre által bérelt garázsból, így hát még az emeleteket sem kellett megmásznia ahhoz, hogy sürgősen kiönthesse a szívét barátjának. – ...
Imre most már nem is vigyorgott, hanem egyenesen hahotázott. Ákos persze igencsak rossz néven vette a dolgot; sértődötten érdeklődött a barátjától, hogy mit tart ilyen ellenállhatatlanul mulatságosnak. – Már ne haragudj, de amit itt előadsz, az szerintem nem más, mint egyszerű nyavalygás – jelentette ki Imre. – Huszonkét éves vagy, ...
– Szerintem ez is csak azt mutatja, hogy nem a kalandot keresed, és kellőképpen igényes vagy – bizonygatta Imre, de Ákosnak más volt a véleménye: – Szerintem meg azt bizonyítja, hogy mafla vagyok, és nem tetszem a lányoknak – jelentette ki, és olyan bús képpel meredt maga elé, mint valami halálraítélt ...
Imrének tökéletesen igaza volt. A téli bográcsozást valóban olyan hangulat lengte körül, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Ákos egy idő után egyre jobban sajnálta, hogy eddig még nem volt része ilyesféle élményben. – Remélem, ezután mindig magatokkal hoztok – próbált határozott ígéretet kicsikarni a barátjából, aztán dorgálásra váltott: – Igazán ...
– No, megint tanultunk valamit – dünnyögte Balázs, aztán megkérdezte: – És a Balázs-féle tarhonyás húsról hallottatok–e már? Szórványos fejcsóválás volt a válasz. – Pedig az ám a remek eledel! – jelentette ki a házigazda. – Még most is összefut a nyál a számban, ha rágondolok! – Aztán miből áll az ...
Bár többen is arra gondoltak: azt a bizonyos tarhonyás húst valószínűleg a hosszadalmas koplalás tette olyan finommá, mégsem rukkolt elő senki sem ezzel a feltételezéssel. Miért is fitymálták volna le barátjuk legendás történetét? Egyszerűen nem volt olyan a hangulat, hogy bárki is csúfolódásra érezzen késztetést. Még Imre is, aki pedig ...
– No mi az? Miért vagy ilyen morcos? – folytatta az ugratást Imre. – Talán nem alakultak jól a dolgok a leányzóval? – Tökéletesen alakultak a dolgok, amíg meg nem jelentél – dünnyögte Ákos, majd nagyot legyintett: – Egyébként teljesen mindegy, előbb-utóbb úgyis be kellett volna fejeznünk a beszélgetést. – Azzal ...
Így aztán a hazafelé vezető úton folytathatták a fáskamra előtt megkezdett beszélgetést. Bár ekkor már nem Évi moszkvai élményei játszották a főszerepet. A lánynak új ötlete támadt: – Nagyon érdekes volt, amit Petőfiről, mint a székelygulyás „keresztapjáról” meséltél – dicsérte meg Ákost. – Mondd csak, nem lenne kedved előadást tartani erről ...
– Arról van szó, hogy ma estére elígérkeztem Mikulásnak a szerkesztőségbe. Tudod, ilyenkor az a szokás nálunk, hogy a kollégák vásárolnak egy kis csokoládét meg narancsot, aztán az egyikünk beöltözik Mikulásnak, és egy kis ünnepség keretében kiosztja a gyerekeknek az ajándékokat. Nos, ezúttal én vállaltam ezt a szerepet – magyarázta ...
Ákos nyomban kapcsolatba lépett Évi barátaival, s ezt bizony jól is tette, mert Béla, a vezérszurkoló így tájékoztatta a telefonban: – Tényleg van még egy hely a kisbuszban, úgyhogy szívesen elviszünk. No persze csak akkor, ha beszállsz a benzinpénzbe – jegyezte meg viccesen, majd egy kényszeredettnek ható rövid kacaj után ...
A helycsere – Béla, a sofőr rosszalló pillantásaitól kísérve – nagy nehezen megtörtént, így most Ákos ült középen, két fiú között. Balján egy komor tekintetű, bajuszos fickó – bizonyos Alfréd – foglalt helyet, jobbján pedig máris megkezdődött a program, amit a borvirágos orrú srác felvázolt. Mivel épp az egyetem előtt ...
Ákos már éppen visszautasítani készült a kínálást, amikor Béla egy pillanatra hátrafordult, és alaposan rápirított Barnára: – Annak örülnék, ha inkább te sem innál. Még alig hagytuk el a várost, de te jószerivel máris részeg vagy! Mit mondok majd a határon, ha megkérdi a vámos, hogy van-e kiviteli engedélyem a ...
– Igaza van Ákosnak – kelt az Almási-fiú védelmére Rózsa. – Ezeket a műsorokat szerintem is nagy hiba a délutáni programsávban adni. Hiszen olyankor még a kisgyerekek is szem- és fültanúi lehetnek! – Én ilyesmit hajnali egykor sem néznék szívesen – jegyezte meg Béla is. – Ugyan már – legyintett Alfréd ...
A határőr kiállította a mikrobuszukat a sorból, és megmutatta, melyik sávon haladva tudnak visszafordulni Magyarország felé. Barna a kezébe temette az arcát, Béla halkan szitkozódva tekergette a kormányt, Alfréd pedig egyfolytában azt hajtogatta: „Ezt nem hiszem el! Ilyen nincs! Most még egyszer be kell állnunk a sorba!” Rózsának leírhatatlan bánat ...
– Szóval akkor ők... együtt járnak? – kérdezte Ákos, és megpróbált a lehető legszenvtelenebb hangon beszélni. – Évi és Alfréd? Ugyan, dehogy! – kacagott nagyot Rózsa. – Frédi éppenséggel nagyon nyomul, de hát Évinél semmi esélye. Csakhogy ezt, úgy látszik, nehezére esik tudomásul venni – magyarázta a lány, s már nyoma sem ...
Már jócskán kivilágosodott, mire Rózsa és Ákos hazaértek. Az utolsó kilométereket egy tejszállító furgonban tették meg, a sofőr a város határában rakta ki őket. Az Almási fiú taxit hívott, s amíg a kocsi megérkezett, a lelkére kötötte átfagyott útitársának, hogy otthon az első dolga legyen belecsobbanni egy nagy kád forró ...
– Nem nevetnél, ha te is elszenvedted volna azt az Alfréd nevű díszpintyet, akivel egy fél éjszaka együtt kellett utaznom! – jegyezte meg keserűen Ákos, majd hozzátette: – A másik oldalamon meg Barna ült, akiről csak utólag tudtam meg, hogy az Évi bátyja. Tényleg, te nem ismered véletlenül azt a ...
Bár Ákos volt az, aki legszívesebben világgá szaladt volna, mégis Évi hagyta el hamarabb a szobát: – Na, én nem is zavarlak tovább titeket. Gyógyulj meg mihamarabb, kedvesem – emelkedett fel a betegágy széléről, és kifelé menet olyan dermesztő pillantással mérte végig Ákost, hogy a fiúnak nyomban ajkára fagyott a ...
Ákos késő estig járta a várost, különösebb cél nélkül. Mindössze annyit határozott el, hogy nem fogja hazavinni a rossz hangulatát a családja körébe. Úgy érezte, most nem lenne ereje magyarázkodni, márpedig abban egészen biztos volt, hogy ha a szülei vagy a testvérei meglátnák búvalbélelt ábrázatát, nyomban az okok iránt faggatóznának ...
Ákos néhány nappal később, a városban járva összefutott Barnával. Ez a bizonyos összefutás a szó legszorosabb értelmében történt. Ákos éppen egy presszó mellett haladt el, amikor is kitárult az említett szórakozóhely ajtaja, és egy tagbaszakadt fickó válogatott szitkok kíséretében kilódított az utcára egy züllött kinézetű illetőt. Ez az illető a ...
Hamarosan nézőközönségük is akadt. Négy-öt dülöngélő alak vette körbe őket, és kíváncsian figyelték, mit művelnek a játékautomatával. Ákos persze nem művelt semmit, sőt, ő volt az, aki lefogta Barna kezét, amikor ki tudja hányadik marék százast akarta bedobálni a gépbe. Ám nem járt sikerrel, s nemcsak Barna ellenállásán bukott meg ...
Barna persze jelen állapotában csöppet sem volt fogékony Ákosnak a karácsonnyal kapcsolatos szavaira. Ő most a bűnbak felkutatásával és megnevezésével volt elfoglalva. Nem rejtette véka alá, hogy a pultos lány szerepel nála az első helyen a gyanúsítottak listáján: – Biztos, hogy ő értesítette ezt a két tagot. Szólt nekik, hogy ...
– Azt hiszed, én nem tudom, hogy változtatnom kellene a dolgaimon? – fakadt ki Barna. – Minden ilyen éjszaka után, amikor reggel felkelek, és belepillantok a pénztárcámba, elátkozom a percet, amikor életemben először odaálltam azok elé a pokolra való játékgépek elé – motyogta szomorúan. – Ha rajtam múlna, valóban a ...
Barna a Makk Hetes ajtajában állt, és izgatottan leste, mikor tűnik fel végre a barátja. Ám csalódnia kellett, mert amikor Ákos megérkezett, és értesült a segélyhívás okáról, kijelentette, hogy esze ágában sincs pénzt kölcsönözni semmiféle szerencsejátékra. – Ne tedd ezt velem, cimbora! – rimánkodott a kapatos fiú. – Vissza kell nyernem ...
Ákos pár nappal később autószerelésben segédkezett Imrének, s miközben beszámolt a barátjának a történtekről, az elképedve csóválta a fejét: – Magasságos ég! Ital, szerencsejáték, kocsmai jelenetek!… Biztos vagy benne, hogy szükséged van erre, öregem? – kérdezte aggódva, és bár éppen a fűtetlen garázsban tartózkodtak, nem emiatt futott át borzongás a ...
– És Évával kapcsolatban mik a szándékaid? – kérdezte Imre, amikor egy kis szünetet tartottak az ócska Zsigulija rendbehozatalában. – Egyelőre megpróbálok a háttérben maradni. Nem tehetek mást – magyarázta a barátja. – Már így is túl sokan hiszik azt, hogy egy kétszínű, számító alak vagyok, aki mindenkit csak arra akar ...
Ákos egyik kívánsága félig-meddig teljesült. Késő délután nagy pelyhekben hullani kezdett a hó, s az enyhe szélben vidáman kergetőztek a hópelyhek az álmosan pislogó lámpák fényében. Az Almási fiú az utcákat rótta, mégpedig olyasvalaki társaságában, akit Hajdúnak hívtak. A séta azonban nélkülözött minden romantikát, hiszen az illetőnek Barna volt a ...
Ákos maga sem gondolta volna, hogy ilyen elementáris hatása lesz Barnára a Géza atyával való találkozásnak. A barátja olyan lelkesedéssel mesélt az eseményről, ami az Almási fiút is a legszebb reményekre jogosította. – Géza atya egy csodálatos ember – áradozott Barna. – Egy szempillantás alatt kigyomlált a lelkemből minden félelmet, ...
A bemutatkozással véget is ért Hajdú Endre átmeneti udvariassága. Továbbra is úgy járt fel-alá az Almási-ház nappalijában, mint valami túlbuzgó hajtó a rókavadászaton. – Hol van a fia? Azonnal hívja ide! Haladéktalanul beszélnem kell vele, amíg még nem késő!… Azt akarom, hogy szálljon le Barnusról, hagyja őt békén. Talán még idejében ...
Ám kisvártatva úgy tűnt, Hajdú úrnak ezúttal saját magát is sikerült meglepnie legújabb kitörésével. Megpróbált mihamarabb úrrá lenni érzelmei fölött, s mint aki rossz álomból ébred, a szemét törölgetve, röstelkedve kért bocsánatot a viselkedéséért. – Ugyan már, ne szabadkozzon – vigasztalta Almásiné. – Megkínálhatjuk egy kávéval? – kérdezte jóakaratúan. – ...
Géza atya aztán úgy döntött, méltányolja Barna kérését, és „átvezényli” a ruhaosztó részleghez. Megkérte legújabb pártfogoltját, hogy vigye magával a bozontos szakállú Sándort is, és keressenek a számára valami használható lábbelit, amivel ki tudja húzni a telet, mert az a csupa lyuk kalucsni, amit jelenleg visel, bizony nem tűnik alkalmasnak ...
– Ne nyugtalankodj, fiam – vigasztalta Barnát Géza atya –, édesapád előbb-utóbb megbékél majd. Évi is azon a véleményen volt, hogy fölösleges sopánkodni, inkább munkához kellene látni, mert szemlátomást akad dolog bőséggel. – A ruhák nem szaladnak el, menjünk, segítsünk inkább teát főzni! – javasolta Ákos. – Jó lenne, ha minél ...
A teherautók közben leparkoltak a kerítés mellett. Kiskatonák ugrottak le a platóról, aztán leakasztották a teherautók által vontatott, két keréken guruló mozgókonyha-eszközöket, és betolták őket a plébánia udvarára. – Látod – mutatta Ákos Évinek –, ezeket az alkalmatosságokat nevezi a népnyelv gulyáságyúnak. – Ezek tulajdonképpen kerekeken guruló üstök? – kérdezte ...
Jó fél óra múltán Géza atya is arról számolt be, hogy sajnos egyetlen szóba jöhető vállalkozót sem sikerült rávennie, hogy járuljon hozzá a jótékonysági akció sikeréhez. Ákos és a Hajdú testvérek elkeseredve hallgatták a lelkiatya szavait. Szomorú tekintettel mérték végig a hajléktalanokat, akik szipogva-dideregve, és egyre türelmetlenebbül toporogtak a kondérok ...
– Menjünk utána! – javasolta Barna. – Ilyen állapotban nem engedhetjük kocsiba ülni! A többiek maradéktalanul osztották ezt a véleményt, ezért hát egy emberként tódultak ki a folyosóra, csakhogy elkéstek, mert Hajdú úr épp akkor csukta be maga után a liftajtót. A fiúk habozás nélkül elindultak lefelé a lépcsőn, Évi ...
Ákos furcsálkodva csóválta a fejét: – Nincs egyetlen barátotok sem, aki le tudna vinni titeket Szegedre? Mi van Bélával, meg a szurkolói különítménnyel? Mi van azzal a bizonyos fehér mikrobusszal? – Abba a bizonyos fehér mikrobuszba is szükséges benzint tankolni, ha utazni akar vele az ember – mutatott rá Évi. – Nem ...
Nem sokkal később egy öreg, de meglehetősen jó karban lévő Zsiguli állt meg az Almási-ház előtt. Imre, Ákos barátja pattant ki belőle, aztán körbeszaladta az autót, hogy segítsen kiszállni a főbérlőjének. – Kezét csókolom, Annus néni! – sietett a vendégek elé a háziasszony. – Örülök, hogy végre személyesen is megismerhetem ...
Hajdú Endre álldogált a küszöbön: – Elnézést az alkalmatlankodásért. A gyerekeimet keresem. Nincsenek maguknál véletlenül? Almási Károly szélesre tárta a háza ajtaját: – Fáradjon be. Itt van mind a két csemetéje. És egyáltalán nem véletlenül – tette hozzá barátságosnak szánt mosollyal. Hajdú úr félszegen lépett be a nappaliba. Nem mondhatni, ...
…Endre bácsi először nagyon tiltakozott, de aztán megdöbbenve tapasztalta, hogy az egész társaságban egyedül maradt a véleményével. Nemhogy Éviék nem akartak vele menni, de most már a szülei is maradni szerettek volna. Nem is csoda, hiszen a nagyanyó azonnal összebarátkozott Annus nénivel és Anyával, és éppen azon ...
…Végül mégis úgy alakult, hogy Barna – a Gergőnek tett ígérete ellenére – ott hagyta a Ki nevet a végén?-partit, mert eszébe jutott, hogy az édesapjának és a nagyszüleinek szánt ajándékai otthon lapulnak a szekrény mélyén, és épp ideje lenne érte menni. Engem kért meg titokban, hogy ...
Végre valahára megtörténhetett az, amiről Ákos már régóta ábrándozott. Kettesben sétáltak Évivel a hóesésben, és bámulták az utcai lámpák fénykörében keringő hópelyheket. Amikor az éjféli mise után kiléptek a templomból, Ákos nagy ravaszul azt indítványozta, hogy majd ő gyalogosan hazakíséri Évit, ne szorongjon úgy a Hajdú család a kocsiban. Persze ...
Az új év harmadik napján végre sor került arra a bizonyos beszélgetésre Hajdú úr és Ákos között, amire az Almási fiú oly régóta készült. Mégpedig nem is akárhogy és nem is akárhol folyt le a diskurzus. Évi édesapja kezdeményezte a találkozást, és egyenesen a cége igazgatói irodájába invitálta hősünket. Ákos ...
– Nézze, Hajdú úr, én azért jöttem ide, hogy a fiáról beszélgessünk, de ha ön vallási kérdéseket vet föl: ám legyen! – Isten ments! – hőkölt hátra riadtan a cégvezető, és szinte védekezőleg maga elé emelte a kezeit. – Isten őrizz, hogy engem is megpróbáljon beszervezni! Bármennyire is komor volt a ...
– Mire céloz ezzel? – kérdezte Hajdú úr. – Csak arra – felelte Ákos –, hogy épp Barnával beszéltem az előbb. Segítséget kér tőlem, mert a tartozása miatt ott fogták a Makk Hetesben. – A micsodában? – Tudja, ez egy olyasfajta szórakozóhely, amiről magának meggyőződése, hogy a fia még csak véletlenül sem ...
A Makk Hetes csaposa ugyanis, miután Hajdú úrtól megkapta a kasszából hiányzó ötezrest, nem rejtette véka alá, hogy a továbbiakban a nemkívánatos vendégek közt fogja számon tartani hőseinket: – Na idefigyelj, haver! – szónokolt Barnának. – Légy szíves, keress magadnak másik törzshelyet, és a jövőben ne látogasd ezt a kocsmát! ...
Ákos eme szavak elhangzása után faképnél hagyta a barátját, és elindult Évi elé. A lánynak aznap edzése volt, és úgy beszélték meg, hogy utána találkoznak. Mégpedig hármasban, épp ezért Évi első kérdése mindjárt az volt: – Hol hagytad a bátyámat? – Hogy úgy mondjam: főni a saját levében – felelte szenvtelenül ...
Évi kissé elkedvetlenedett, amikor Alfréd, és főleg Rózsa szóba került. Ismét csak hallgatagon lépdelt az Almási fiú mellett, de aztán eszébe jutott egy kézenfekvő megoldás, miképpen lehetne a szót más témára terelni: – Mondd csak, tulajdonképpen hová megyünk most? – Korcsolyázni – felelte Ákos. – Jó vicc – dünnyögte a lány, bár ...
Ákos és Évi kipirulva, mosolyogva és kellemesen elfáradva hagyták maguk mögött a korcsolyapályát. – Igazad volt, ezt a csodás élményt tényleg kár lett volna elmulasztani! – áradozott a lány. – Komolyan mondom, szinte elfacsarodik a szívem, ha arra gondolok, hány telet pazaroltam el eddig anélkül, hogy valaha is kilátogattam volna ...
– Ugyan, ne légy már ennyire kishitű! – vigasztalta a húgát Barna. – A doki azt mondta, legfeljebb három hétig leszel gipszben, aztán újra edzésbe állhatsz. – Hát éppen ez az! – jajdult fel fájdalmasan Évi. – A többiekhez képest épp háromhetes lemaradásban leszek, ami az edzésmunkát illeti. Gondolod, hogy majd ...
– Kifejtenéd bővebben? – recsegett a vonal túloldaláról Alfréd türelmetlen hangja. Rózsa pár szóban összefoglalta, hogy másnap elkíséri vásárolni Ákost, aki meg akarja lepni a kedvesét a születésnapja alkalmából. Frédi előtt egyelőre nem volt világos, miért kell ennek ennyire örülni. – Mit nem értesz? – csattant fel a lány. – Majd úgy ...
Ákos az ágya szélén ült, és döbbent arccal meredt maga elé. A kezében egy levelet tartott, amit már legalább egy tucatszor elolvasott, de most újból végig akart szaladni a sorokon. Ezúttal azonban nem sikerült megbirkóznia a mondatokkal. Csak bámulta a papirost a könnyein keresztül, és összefolytak előtte a betűk. Már ...
– Nem hiszem, hogy igazad van – csóválta a fejét Ákos. – Honnan tudhatná Endre bácsi, hogy nekem volt egy Tímea nevű szerelmem? Almási Károly elnéző mosollyal nézett elsőszülöttjére: – Édes fiam! Manapság, amikor az összes létező médium naponta dörgöli az arcunkba, hogy információs társadalomban élünk, nem hiszem, hogy gondot ...
Ákos elgondolkodva forgatta az ujjai között a karláncot, aztán becsúsztatta a zsebébe, és folytatta az útját hazafelé. Otthon kérdések zuhataga fogadta. Még le sem vetette a kabátját, máris mindenki tudni akarta, hogy mit sikerült kiderítenie délutáni körútja folyamán. Amikor letelepedett a konyhaasztal mellé, első szavaival hamar lehűtötte a kedélyeket. Édesanyja ...
Ákos furcsa szorongást érzett, miközben a Ladik utca 10. számú ház felé tartott. „Jaj, csak most össze ne fussak Rózsával!” – fohászkodott magában. Aztán eszébe jutott, hogy nincs mitől tartania. Még ha találkoznának is, honnan tudhatná a lány, hogy nem őt jött meglátogatni, hanem az idős ötvös mester után nyomoz? ...
– Nos, akkor tényleg itt a legfőbb ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba – jelentette ki Ákos. – Barátom! Én lennék a legboldogabb, ha ki tudnád magad magyarázni… – Én nem kimagyarázni akarom magam, hanem elmagyarázni, mi is történt. Óriási különbség. Úgy tűnt, a vonal túlsó végén enyhül az ellenállás. Barna ...
– Volnál szíves felvilágosítani minket látogatásod okáról? – kérdezte Évi metszően rideg hangon. – Nemsokára minden kiderül – jelentette ki Ákos derűs nyugalmat árasztva, majd jókora hatásszünetet tartott, melynek során szinte harapni lehetett volna a csöndet. Barna, aki a szobaajtóban álldogált, nem a csöndet, hanem a szája szélét harapdálta. Ugyan hatott ...
Térjünk most vissza a történet azon pontjára, ahol a legutóbb túlságosan is tapintatosan vágtam el a fonalat, és hagytam magukra a fiatalokat. Hallgatózzunk hát be Évi szobájába, hogy miről is beszélgetnek most a szerelmesek: – Meg tudsz nekem bocsátani, Ákos? – kérdezte a lány. Az Almási fiú leült mellé az ...
Ákos csak nagy sokára tudta kibogozni a hüppögő lány szavaiból, hogy mi is adott okot a nagy nekikeseredésre: Laci bácsi, Évi csapatának korábbi edzője lemondott a gárda további irányításáról. A krakkói kupagyőzelem után úgy gondolta, a legokosabb dolog a csúcson abbahagyni, így hát nyugdíjba ment. Ebben még nem is lenne ...
Nos, a kedves olvasóknak elárulhatom: Ákosnak teljesen jogos volt az a benyomása, hogy őt az új edző a csapathoz tartozó embernek véli. De hát hogyan is történhetett volna másképp, amikor minden tényező együtt állt a félreértéshez? Az Almási fiú tréningruhát viselt, mert úgy tervezte, hogy amikor este hazakíséri Évit, utána ...
– Mondd csak, nem lenne kedved a gárda mellett dolgozni? Te lehetnél a csapat pszichológusa. Ákosnak valamennyi arcizmát működésbe kellett hoznia, nehogy leessen az álla a döbbenettől. – Mint említettem – dadogta –, én még csak hallgató vagyok, így hát... – Ne aggódj, nem kapsz érte pénzt, tehát nem is lehet ...
Ákos nagy lendülettel látott neki új feladatának. Az egyetem könyvtárából kikölcsönözte szinte az egész, sportpszichológiával kapcsolatos szakirodalmat, a zsebpénzének nagy részét pedig a legújabb szakkönyvek megvásárlására fordította. Ám akadt valaki, aki mihamarabb le akarta hűteni hősünk lelkesedését. Ez a valaki pedig nem volt más, mint a kedvese. Évi az egyik ...
A csapat tagjai letelepedtek a kispadokra, az edző pedig így folytatta: – Mégpedig egy olyan tárgyalásra, amelynek az általam beadott kereset szerepelt a napirendjén. A per tárgya rágalmazás és becsületsértés. – Ezek szerint nem igaz, amit ez a cikk állít? – kérdezte reménykedve Ákos. Kristóf felsóhajtott: – Ahhoz, hogy megértsétek a ...
Újra csak az edző törte meg a csendet: – Hadd meséljek el nektek valamit Tünde dédnagypapájáról, akinek igen sajátságosan alakult a sorsa. A Monarchia állampolgáraként látta meg a napvilágot 1916-ban, de négyéves korában már Csehszlovákiában lakott. Aztán a II. világháború alatt egy pár évig a Magyar Királyságban élt, utána pedig ...
– No de most már elég a szócséplésből! – tapsolt az edző. – Lányok, melegítsetek be újra, aztán kezdjünk hozzá az érdemi munkához! Amikor Kristóf és Ákos egyedül maradtak a kispadnál, a tréner így szólt: – Na mit szólsz, milyen sajátságosan indult ez az edzés? – Meglehetősen – bólintott az Almási ...
– Közlöm veletek, hogy önként lemondok a padovai kerettagságról. Az egész csapat elképedve nézett Évire, aki így folytatta: – Úgy érzem, sokat kivett belőlem a sérülésem miatti néhány hetes kényszerpihenő, és nem fogom tudni utolérni magam áprilisig, ami az edzettségi állapotomat illeti. – Cserben akarod hagyni a csapatot? – kérdezte vádló ...
Ákos még hosszasan próbált kedvese lelkére beszélni, de nem tudta rávenni Évit, hogy megváltoztassa az elhatározását. Ezért hát úgy döntött, mihamarabb megszervezi azt a bizonyos erdei túrát a csapat számára. Azt remélte, hogy sikerül megnyernie egy-két lányt is az ügynek, és ha majd a tábortűz körül üldögélnek, talán közösen meg ...
Egy márciusi szombat reggelen az Universitas kézilabdacsapata nekivágott az Ákos által szervezett kirándulásnak. A Zsuzsi vonatról leszállva – az edző kívánalmainak megfelelően – jó húsz kilométert gyalogoltak a Gúti erdőben, s csak utána táboroztak le egy takaros kis tisztáson. Ott aztán tüzet raktak a bogrács alá, s nemsokára finom pörkölt illata ...
Most Vera, a csapat elsőszámú kapusa és egyben rangidős tagja járult Ákos elé, hogy húzzon egy cédulát. „A legkedvesebb tárgyam” – ez állt a lapon. A lány nagyot sóhajtott, aztán így szólt: – Talán furcsán és ijesztően fog hangozni a számotokra, amit most mondok, de az én legkedvesebb tárgyam egy ...
Barna mozdult meg először. Odasétált a tűzhöz, és egy jókora fahasábot dobott a lángok közé. Aztán visszafelé jövet megállt a játékmester előtt: – Én is húzhatok egy cetlit? – kérdezte izgatottan. – Miért ne húzhatnál? – felelte Ákos, azzal legyezőszerűen szétterítette a kártyalapokat a barátja előtt. Barna hosszasan szemrevételezte a paklit, ...
– Aztán furcsa érzés kerített hatalmába – folytatta Barna. – Mintha hirtelen minden bűnöm mázsás súlyként nehezedett volna a lelkemre. Mert azokban a percekben nemcsak az világosodott meg bennem, hogy mi az igazi öröm, a béke és a boldogság. Tisztán kirajzolódott előttem a bűneim természete is, olyannyira, hogy szinte újra és ...
Kovalszki Rita cetlijén a következő állt: "Életem legmókásabb jelmeze". Miután a lány elolvasta a szöveget, úgy látszott, felmerült a gondolataiban egy humoros emlék, mert sokáig magában kacarászott, és képtelen volt hozzáfogni a mondandójához, hiába kérlelték kórusban a többiek. – Úgy látom, fel kell frissítenünk a szabályokat – jegyezte meg ironikusan ...
– Képzelem, miket mondhatott, miután leállított – vigyorgott Barna. – Természetesen nem hagyta ki a lehetőséget a viccelődésre – bólogatott Kristóf. – Megérdeklődte például, hogy ha ilyen súlyos problémáim vannak a technikával, akkor miért nem maradtam a hagyományos rénszarvasszánnál? És egyáltalán van-e jogosítványom személygépkocsira?... Kivártam, amíg kimulatja magát a szituáción, aztán ...
Az emlékezetes erdei túrázás után egyre inkább érezhető volt, hogy emberileg is kezd összekovácsolódni a csapat. Kristóf gyakran dicsérte Ákost a jó munkájáért, s örömmel hallgatott minden beszámolót a „civil” programokról, amelyeket a csapatpszichológus szervezett a játékosok számára. Azt azonban már aggodalommal konstatálta, hogy Évi jottányit sem volt hajlandó módosítani ...
Kedves Szüleim, kedves Testvéreim! Tudatom veletek, hogy szerencsésen megérkeztünk ebbe a gyönyörű városba. Persze rögtön küldtem haza egy SMS-t, amit azóta már biztosan elolvastatok, de most olyan dolgokat is szeretnék megírni, amikhez túlságosan kevés egy telefonüzenet. Szóval, megérkezésünk másnapján a nyakunkba vettük a várost. Mi Évivel leginkább ...
Délután Ákos és Évi – immár kettesben – nekivágott a városnak. Először is a Szent Antal-templomot keresték fel. – Ez itt Donatello Gattamelata, egy híres zsoldosvezér lovasszobra – magyarázta Évi a padovai útikönyvet lapozgatva, majd körbepillantott: – Mennyi ember! Nemhiába írja a könyv, hogy ez a keresztény világ egyik legnépszerűbb zarándokhelye! ...
Másnap délután az Universitas kézilabdacsapata is megérkezett Padovába. Ákosék az egyik helyi gimnázium kollégiumához, a gárda ideiglenes szállásához kocsikáztak, hogy találkozhassanak a csapattagokkal. Alig, hogy megérkeztek a helyszínre, Nagy Kristóf, az edző lépett ki az épületből, Kovalszki Ritával az oldalán. – Jaj, de jó, hogy találkozunk! – kiáltotta már messziről a ...
Az Universitas csapata igencsak szerencsés sorsolást tudhatott magáénak. A vilniusi egyetem gárdája ellen vívták az első mérkőzésüket, s a litvánok mindössze az első negyed óra végéig tudtak egyenrangú ellenfélként játszani. Aztán egy finn együttes következett. A debreceni lányok ezt az akadályt is könnyedén vették, nyolc góllal bizonyultak jobbnak az „északi ...
Kínos csönd telepedett az asztaltársaságra. Szakács Jutka ráébredt, hogy egyedül maradt a véleményével. Azok a csapattagok, akik ez idáig jobbára a kispadot koptatták, sértett, néhol haragos arckifejezést öltöttek. Hiszen voltaképpen az imént nem kisebb súlyú állítás hangzott el, mint az, hogy ha ők kerülnek a kezdőcsapatba az osztrákok ellen, akkor ...
Kristóf végül úgy döntött, hogy a standard játékosokkal kezdi a mérkőzést. Az összecsapás meglepően jól indult. A debreceniek öt góllal elhúztak, és ezt az előnyüket sikerült megtartaniuk a félidő derekáig. Ekkor azonban erőre kaptak az osztrákok, és lépésről lépésre ledolgozták a hátrányukat, sőt, a játékrész vége felé már a kezdeményezést ...
– Nagyra becsülöm, hogy az elmúlt napokban láthatóan sokat gondolkoztál a vitánkon, azt meg főleg, hogy beláttad a hibádat, és átértékelted az álláspontodat – folytatta az edző. – Bevallom, nem hittem volna, hogy ez bekövetkezik. Szakács Jutka már éppen kezdett megkönnyebbülni, ám Kristóf következő szavai újra csak komorrá varázsolták a ...
Néhányan próbálták meggyőzni Szakács Jutkát, hogy gondolja át még egyszer a dolgot, a csapatkapitány – azaz a volt csapatkapitány – azonban hajthatatlan maradt. – Nos, akkor most el kell döntenünk, hogy ki viselje a jövőben ezt a tisztet – mondta az edző, amikor elült a zsivaj. A csapat Hajdú Évi javaslatára, ...
Az Universitas tagjai az öltözőbe vonultak, és ott bizony egyeseknél eltört a mécses. Mások pedig ismét csak azt kezdték ecsetelni, mennyivel kecsegtetőbb lehetőség lett volna, ha a csapat a másik ágon, a dánokat elkerülve próbálja meg beverekedni magát a döntőbe. – Most már elég legyen ebből! – csattant fel Verus, ...
Nagy Kristóf – bár eleddig nem volt szokása – most odament reklamálni a versenybírók asztalához, és ékes angolsággal így szólt: – Uraim, ha jól tudom, ez itt az Európai Unió bővítésének tiszteletére rendezett torna. Maguk szerint úgy fest ez a mérkőzés, mint a barátság, a testvériség, az összetartozás nagy ünnepe? ...
Mindenki a labda útját figyelte, egy embert kivéve, Ákost. Ő ugyanis azt vette észre, hogy a kedvese az ellenfél térfele irányába lopakodik. És milyen igaza lett Évinek! A labdát ugyanis a magyarok legmagasabb játékosa, Gál Julika szerezte meg, s máris körbepillantott, kihez is passzolhatná. Nyomban észrevette, hogy Évi már a ...
Amikor másnap kora reggel Ákos lesietett a szálloda recepciójára, hogy rendezze a számláját, nagy meglepetés érte. Az alkalmazott azt közölte vele, hogy annak idején bizonyos szinyor Hajdú előre kifizette az összeget. Hősünk boldogan konstatálta, hogy most aztán egy nagy csomó euróbankjeggyel rendelkezik, amit arra költhet, amire csak akar. Fogta a ...
Váltottak egy pár szót a pincérrel, aztán Barna leadta a rendelést: – Először is három pohár sambucát kérünk, con la mosca. – No, csak előbújik a nyelvtudásod, ha alkoholról van szó! – jegyezte meg pikírten Évi. – Ugyan már, hugicám! Egy pohár itóka egyikünknek sem fog megártani. És különben is, ennek semmi ...
Ám amíg Barna búcsút vett tőlük, eszébe jutottak a megfelelő szavak. Rájött arra is, hogy csak azt kell megfogalmaznia, amit a szíve diktál, s amint kettesben maradtak Évivel, bele is vágott a monológba: – Emlékszel még arra a szép december eleji napra, amikor lékhorgászaton voltunk? Nos, azt hiszem, ott kezdődött ...
A belső sávban haladó kamion, amelyik tulajdonképpen az ő autójukat előzte, megkezdte a visszatérést a külső sávba. Ezt a manővert azonban túl hamar indította el. A sofőr láthatóan nem mérte fel megfelelően, hogy mikor halad el a járműve teljes terjedelmével az előzendő személyautó mellett. A vontatmány hátulsó része egyre fenyegetőbb ...
Barna feküdt a földön, borzalmas állapotban. Tagjai kicsavarodva, az arca merő vér. Ákos rémülten térdelt le mellé, s kétségbeesve járatta a tekintetét az összetört testen, de aztán rá kellett ébrednie: itt ember már nem segíthet. Elővette a zsebkendőjét, és gyöngéden letörölte a vért barátja arcáról. Barna most megmozdult, és megragadta ...
Az autó körül bámészkodók, a motorházból előtörő lángnyelvek láttán, attól tartva, hogy a kocsi nemsokára felrobban, hanyatt-homlok szétszaladtak a szélrózsa minden irányába. Ez önmagában még nem is lett volna baj, de azok is menekülőre fogták, akik eddig az ajtók kifeszítésén fáradoztak. Ákos kétségbeesetten próbálta kinyitni a csomagtartót, de sajnos jól ...
Két héttel a végzetes baleset után, egy hűvös, borongós júniusi estén Imre állt meg az Almási-ház kapujában. Úgy érezte, soha ilyen nehéz szívvel még nem látogatta meg a barátját, Ákost. A családfő engedte be a portára: – Gyere csak be, Imruskám! A fiam hátul van a kertben. Most nagy szüksége ...
Amikor Ákos látogatóba indult Hajdúékhoz, nem sejtette, hogy várnia kell a sorára, míg bejuthat Endre bácsihoz. A nagymama azonban arról tájékoztatta, hogy most éppen a kft. főkönyvelője van benn a cégvezetőnél, így őt egyelőre a konyhába invitálta: – Jöjjön, Ákoskám, megkínálom egy kávéval, úgyis épp most főztem egy nagy adaggal ...
Ákos megdöbbenve nézett a könnyes arcú családfőre: – Hogy érti ezt, Endre bácsi? Hogyhogy nem tudok még mindent a balesetről? Úgy tűnt, Hajdú Endre most némi higgadtságot tud magára erőltetni. Visszaült az íróasztala mögé, és egy nagy sóhajt követően belefogott a mondandójába: – Nem tudom, más autótípusoknál hogy van ez, ...
Az Almási-ház csöndesnek és kihaltnak tűnt. Talán azért, mert jelenleg csak három lakója volt. Dóri az érettségi után vízitúrára utazott, Gergő szokás szerint Kincses nagyapó mátraaljai asztalosműhelyében segédkezett, az ikrek pedig az Almási nagyszülőknél töltötték a szünidőt. A gyerekzsivaj tehát átmenetileg hiánycikknek számított Almásiéknál. – Milyen üres ez a ház ...
Ákos kétségbeesetten járkált fel és alá a szobájában. Pontosan úgy érezte magát, mint a balesetet követő percekben. Hol fékezhetetlen düh kerítette hatalmába, hol meg sírni lett volna kedve tehetetlenségében. És erre bizony meg is volt minden oka. Hajdú Endre látogatása a lánya betegágyánál egyáltalán nem azzal az eredménnyel járt, amire ...
Egy percre feszült csönd borult a szobára. Hajdú Endre továbbra is a döbbenet állapotában leledzett. Azon tűnődött, mikor fordult elő utoljára, hogy valaki ilyen hangot merészelt volna megütni vele szemben. Mivel ehhez hasonló eset nem merült fel az emlékeiben, megfontolása tárgyává az lépett elő, hogy miféle módon vessen véget annak ...
– Talán jobb is lett volna, ha úgy történik – gondolkodott el Hajdú Endre. – A hátralévő életünk mindkettőnk számára csak szenvedést hozhat. A családfőn most megint úrrá lett a bánat. A kezébe temette az arcát, és jól látszott, hogy a könnyeivel küszködik. Ákosnak nem is volt szíve, hogy a ...
Amit Ákos előhúzott, az nem volt más, mint egy aprócska magnetofon. A Hajdú család jelen lévő két tagja homlokegyenest ellentétesen reagált erre az eseményre. A nagymama érdeklődéssel figyelte a tetszetős kis szerkezetet, és amikor megsejtette, mi fog ebből az egészből kisülni, halvány mosoly jelent meg a szája szegletében. A családfő ...
Hajdú Endre – ha kénytelen-kelletlen is – de belement a játékba. „Játék” – írja a krónikás, és nem azért fogalmaz ilyen profán módon, mintha szívtelen közönnyel viseltetne az élet, a halál és az emberi szenvedés örök nagy kérdéseivel szemben. A krónikás csupán azt akarja érzékeltetni, hogy a tragédia sújtotta családfő ...
Hajdú Endre előhúzta a zsebkendőjét, megtörölte a szemét, aztán lehajtott fejjel, mintha csak magában beszélne, így folytatta: – Rettegtem attól, milyen élet vár majd ránk, ha Évi magához tér. Hogyan tudom majd elviselni azt a látványt, hogy a kislányom az ágy tetején hever; hogyan tudom nap mint nap elviselni a ...
Ákos másnap kora délelőtt fáradtan és törődötten tért haza a kórházból. A szülei és Dóri a konyhaablakból figyelték, amint erőtlen mozdulattal becsukja maga után a kaput, és hajlott háttal, mint egy aggastyán, végigbaktat a kerti úton. – Jóságos ég! – kiáltott fel Dóri. – Még sosem láttam ennyire elcsigázottnak a ...
Ákos fásultan tekintett ki a kórház ablakából az odalent húzódó parkra. Tombolt a kánikula, egyetlen embert sem lehetett látni a máskor oly kedvelt padokon, még azokon sem, amelyeknek az évszázados gesztenyefák nyújtottak enyhet adó árnyat a déli melegben. Néha feltűnt egy-egy fehér köpenyes medikus, ápoló, vagy néhány civil ruhás látogató, ...
– Még egyszer kérdezem: mire jó ez, Évi? – sóhajtott fásultan az Almási fiú. – Miért azokon akarod elverni a port, akik a legjobban szeretnek?... Mellesleg egyáltalán nem értek egyet azzal, amit az előbb mondtál. Miért ne folytathatnád a tanulást? Miért ne szerezhetnél diplomát? – No persze! – kacagott fel ...
Az ikrek ezen a nyáron is az Almási nagyszülőknél töltötték a vakációt. Az első hetekben nemigen lehetett panaszuk az időjárásra. A kellemes melegben szinte a nap minden percét a szabadban tölthették. Július végén azonban beköszöntött az igazi kánikula, és ilyenkor nagyanyó bizony sokszor behívta őket a játszótérről, hogy a legforróbb ...
– Én azt hiszem, értem, miről szólt ez a történet – jelentette ki Öcsi némi büszkeséggel a hangjában. – Arról, hogy az igazi barátság olyan erős, hogy akár az életedet is feláldoznád érte. Igazam van, nagyapó? – Igen, valami ilyesmiről szólt a tanmese – hunyorgott a kisöreg. – Te voltál katona, ...
– Péter sokat mesélt nekem egy lányról, akinek nem sokkal a bevonulása előtt kezdett udvarolni – folytatta az elbeszélést nagyapó. – Katinkának hívták a lányt, ugyanabban a kis faluban lakott, amelyikben Péter. A barátom nagyon odavolt Katinkáért, néha képes volt órákon át áradozni róla. Irigyeltem érte, hogy várja valaki odakint, ...
– Természetesen nyomban odasiettünk. A ház körül csupán néhány asszony tanácstalankodott. A falu férfijainak nagy többsége éppen kommunista műszakot teljesített a közeli bányában. Jószerivel csak mi, kiskatonák voltunk bevethetőek, de mi is csak úgy féltucatnyian lehettünk. Egyszer csak egy határozott, érces hang harsant fel a hátam mögött: „Értesítette már valaki ...
– Péter újra odasietett a ház ablakához, én meg utána. Jószerivel úgy kapaszkodtam a vizes pokrócba, amit magára terített, mint annak idején édesanyám szoknyájába. – Erdei honvéd, hozzám! – hangzott fel hátulról Jóska szigorú és kétségbeesett hangja, de mit törődött már akkor a barátom holmi szakaszvezetői parancsokkal? Csakis azzal foglalkozott, hogy ...
– De aztán elkövetkezett egy hasonlóan borzalmas nap: Péter temetésének a napja – folytatta a szomorú elbeszélést nagyapó. – Természetesen katonai tiszteletadással vettünk végső búcsút tőle. Még a minisztériumból is leutazott néhány magas rangú tábornok, hogy megtisztelje a jelenlétével a fájdalmas eseményt. A laktanyaparancsnok nagyon szép és megható beszédet mondott ...
Egy kora őszi napon Dóri elkeseredett arccal tért haza a családi fészekbe. A szülei nyomban faggatni kezdték szomorúsága okáról, mert már jól ismerték idősebbik lányuknak azt a tulajdonságát, hogy az ősz beköszöntével bizony hajlamos átmenetileg mély melankóliába esni. – Nyugodjatok meg, most nem a szokásos őszi depresszióm kínoz – felelte ...
– No, ez ismerős történet – mondta a családfő, keserű mosollyal a szája szegletében. – Eszembe jut róla az a vicc, amikor sokévi házasság után egyszer csak így szól az asszony a férjéhez: Nézz oda, Lajos! Valami Csokonai nevű ember ellopta és kiadatta a verseidet, amiket fiatal korodban hozzám írtál! ...
– Nemrégiben sikerült rávennem Mártit, hogy beszéljen meg egy találkozót végre ezzel a Tiborral, ne kerülgessék tovább a forró kását. Na, a fiú rá is állt a dologra, és a múlt hét pénteken létrejött az első randevú, ami hatalmas csalódást okozott a barátnőmnek. – Gondolom, a fiú egyáltalán nem bizonyult ...
– No igen, Márti most eléggé becsapottnak és megalázottnak érzi magát. És elment a kedve az egésztől, pedig tudom, hogy egyébként tetszik neki Tibi. Próbáltam elmagyarázni neki: az a fiú az első két találkozásukat korántsem randevúként, hanem baráti összejövetelként fogta fel, tehát neki is így kellene értékelnie. És kár ezt ...
– Nem értem azt a lányt – dohogott továbbra is Dóri. – Az ő állapotában nemhogy örülne, hogy egyáltalán akad fiú, aki komolyan foglalkozik vele, sőt, feleségül is akarja venni. – Ez igazán szívtelen kijelentés volt, kislányom – csóválta a fejét anya. – Egy negyed órával ezelőtt érdekes módon még jóval ...
Elhangzott a nagy bejelentés, melyre a Hajdú család mind a négy tagja különbözőképpen reagált. A nagymama – halkan és visszafogottan ugyan, de annál nagyobb örömmel az arcán – éljenzésben és tapsban tört ki. A nagyapó mosolyogva pattant fel a foteljéből, aztán a bárszekrényhez lépett, s közben kijelentette: erre inni kell! Hajdú ...
Ákos megsimogatta Évi kezét. A lány nem állt ellen, nem húzódott el, s a fiú ezt jó jelnek vélte: – No, ne sírj már, nincs semmi baj – próbálta vigasztalni Évit. – Szerintem túlbonyolítod magadban a dolgot, pedig egyszerű ez, mint az egyszeregy... Szeretsz? Úgy érzed, hogy boldogok lehetnénk egymás ...
Ákos sápadtan meredt maga elé, s némi töprengés után filozofikus megjegyzésre ragadtatta magát: – Bár még fiatal vagyok, de azt hiszem, akármeddig is élek, soha nem leszek képes megérteni a női nemet. Azt mondod, szeretsz, de nem jössz hozzám feleségül, mert attól félsz, hogy nem tudnál boldoggá tenni engem. Közben ...
– Mi a baj, kisunokám? – nyitott be a nappali ajtaján. – Semmi baj sincs, nagyapó – felelte Évi, s könnyein át biztatóan rámosolygott a nagypapájára. – Csak, tudod, az élet néha bonyolultabb, mint azt bármikor is hihettük volna. No, erről aztán nem kellett különösebben győzködni a kisöreget. Maga is úgy ...
Almásiné Julika nem az a fajta asszony volt, aki csak szóban áll ki a szerettei mellett, de ha cselekedni kell, azt inkább másokra bízza. A legutóbbi családi kupaktanácsot követően csakhamar a tettek mezejére lépett. Meglátogatta Évit az otthonában, és meghívta magukhoz hétvégére. A lány el is fogadta a szíves invitálást, ...
– Aztán, mondd csak, Imruskám – faggatta tovább a barátját Ákos –, Évi esetleg nem fogja megfutamodásnak venni az én átmeneti visszahúzódásomat? Nem arra fog következtetni, hogy meggondoltam magam, és már nem is akarom feleségül venni? – Biztos vagyok benne, hogy nem – jelentette ki határozottan Imre. – Képzeld csak bele ...
Évi roppantul megörült, amiért a háziasszony őt is bevonta a konyhai munkálatokba. Nagy lelkesedéssel fogott hozzá, hogy megpucolja és felszeletelje a zöldségeket a húsleveshez. Csak akkor szomorodott el kissé, amikor eszébe jutott az egy évvel korábbi karácsony. Bizony, akkor is ugyanígy serénykedett a lánycsapat a konyhában, ám akkor még Barnus ...
Karácsony után Hajdú Endre átmenetileg egyedül maradt otthon a lányával, a nagyszülők ugyanis hazautaztak Szegedre, hogy rendet tegyenek egyszerű kis házuk környékén, ahol már hosszú hetek óta nem jártak. Az édesapa kihasználta a helyzetet, és az egyik nap, miután közösen elköltötték ebédjüket, bensőséges beszélgetésbe mélyedt Évivel. – Tudod, kislányom, már ...
Egy hideg januári szombat délelőttön újra megállt Imre öreg Zsigulija Hajdúék háza előtt. Ákos kiszállt, és fölcsöngetett Éviért. Aztán visszament az autóhoz, és így szólt a barátjához: – Ma másként alakul a program. Évi gyalog akar hozzánk jönni. – Értem – bólintott Imre. – Ügyes légy, mert az a sejtésem, ez ...
– Mostanában nemigen engedhetünk meg magunknak semmiféle luxuskiadást – vallotta be Évi. – Tudod, az üzlet egyre rosszabbul megy. Nem tett jót a cégnek, hogy apa hónapokon át szinte egyáltalán nem tudott odafigyelni a folyó ügyekre. És hát az én gyógykezelésem is elég nagy összegeket emészt föl – hajtotta le ...
Évi úgy elcsodálkozott, hogy még a száját is eltátotta: – Én erről nem is tudtam... Miért nem mesélt nekem erről senki? Ákos elgondolkodva piszkálgatott egy hókupacot a cipője orrával. – Látod, ezért mondom én azt, hogy volna mit megbeszélnetek az édesapáddal... Na gyere, menjünk! A családom már nagyon vár minket ...
– Mitől lenne ijesztő ez az ötlet? – értetlenkedett Ákos. – Idefigyelj, barátom! – kezdte Imre nagyot sóhajtva. – Azt hiszem, te túl sok hollywoodi filmet néztél mostanában. Az élet nem ilyen rózsaszín, hanem főleg így, télidőben, leginkább piszkosszürke. Egy ilyen jótékonysági akció komoly előkészítést igényel, ami pedig a hangosbemondós leánykérést ...
– Mi volna az? – kérdezte reménykedve Ákos. – Egyszerű, mint az egyszeregy – jelentette ki magabiztosan az edző. – A kézilabdacsapat soron következő bajnoki összecsapását nevezzük ki jótékonysági mérkőzésnek. Az Almási fiú csalódottan hajtotta le a fejét: – Kétlem, hogy az a néhány néző össze tudná adni a szükséges ...
Nemsokára azonban nem jelentett már problémát, hogy melyik felajánlott nyereménytárgy képezze a tombolasorsolás fődíját. Ákos számára rejtélyes módon (bár ez ügyben az édesanyjára gyanakodott, aki jó barátságban állt egy galéria tulajdonosnőjével) egyik este egy gyönyörű festmény is a gyűjtemény része lett. Kiderült, hogy a város egyik ismert festőművésze is tudomást ...
– Valamit nem értek – szólt közbe az edző. – Ez most egy néptánccsoport, netán mazsorett-együttes, vagy micsoda? – Nem, ez egy kerekesszékes tánccsoport – felelte Ákos. – Ja vagy úgy! – mondta zavartan Kristóf, s közben látszott rajta, hogy nem igazán van tisztában azzal, mit is takar ez a fogalom. – Azt ...
Nos, ami a beharangozó újságcikket illeti, valóban nem kellett sokáig kérlelni Almási Károlyt. A derék zsurnaliszta megígérte, hogy a mérkőzés előtti lapszám programajánló rovatában fő helyre kerül majd az esemény. Érdekes módon neki is eszébe jutott az a pár évvel korábbi írás, amelyik végül aztán nem váltotta be a hozzá ...
– Hála az égnek! – sóhajtott fel Imre. – Hátha nekik több eszük lesz, mint neked, és megpróbálnak lebeszélni erről az ostoba tervről. Imrének azonban nem lett igaza. Hajdú Endre nagy tetszéssel fogadta Ákos ötletét, és kifejezetten romantikusnak értékelte azt. Ám amikor a gyűrűre terelődött a szó, láthatóan gondok felhőzték ...
A vendégcsapat is előjött az öltözőből, és hozzákezdtek a bemelegítéshez. Néhány perccel később pedig mindkét gárda tagjai felsorakoztak a pálya közepén, hogy a hangosbemondó a játékvezetőkkel együtt bemutathassa őket a közönségnek. A szurkolók udvariasan megtapsolták a vendég nyíregyháziak játékosait, de az igazán lelkes üdvözlés természetesen a saját kedvenceknek jutott. Az ...
A két család tagjai csaknem az összes tombolaszelvényt eladták, kisvártatva megkezdődhetett hát a sorsolás. A dobogón Évi és Ákos bonyolították le ezt a feladatot. Évi egy üveggömbből kihúzta a szelvényeket, Ákos pedig mikrofonba mondta a nyertes számokat, aztán átnyújtotta a nyereményeket a boldog tulajdonosoknak. Miután minden felajánlott tárgy gazdára talált, ...
Mivel Évi előtt nem volt mikrofon, a halkan elrebegett igenjét csak a pódiumhoz legközelebb állók hallhatták. Azt azonban mindenki jól látta, hogy a lány Ákos felé nyújtja a kezét, a fiú pedig felhúzza a gyűrűt Évi ujjára. Az egyetem sportcsarnoka, ez az öreg épület számtalan nagyszerű diadalnak volt már tanúja ...
Estefelé az Almási és a Hajdú család tagjai is elfáradtak kissé az ünneplésben, ezért aztán szép csöndesen visszavonultak a farsangi mulatságból. De egyelőre nem az otthonaikba, hiszen úgy volt illő, hogy szűk családi körben is gratuláljanak és áldomást igyanak az újra egymásra találó párra. Ehhez jó apropót szolgáltattak Annus néni, ...
Néhány nappal az eljegyzési vacsora után Ákos benézett a Makk Hetes nevű borozóba. Nem volt ez egy előre elhatározott lépés a részéről. Egyszerűen ott vezetett el az útja, és amikor a pillantása a cégérre esett, úgy érezte, jólesne egy kicsit nosztalgiázni a régi időkön, amikor legfőképpen Barna megmentése érdekében látogatta ...
Ákost nagyon megdöbbentette, hogy idősebbik öccsében, egy eleddig értelmesnek hitt elsős gimnazistában egyáltalán felmerült ez az eshetőség. Meglepetésében hirtelen szólni sem tudott. A párbeszéd azonban ettől nem akadt el, Gergő ugyanis elszántan tovább faggatta és győzködte a bátyját: – Ugye, nem fogsz nekik szólni? Légy szíves, ne árulj be! Nem ...
– Jól van, kérdezzük meg tőle sokadjára is, hogy miért lóg az iskolából – bólintott ingerülten Almási Károly –, bár szerintem egyebet sem csinálunk már egy óra hosszája, mint ezt firtatjuk, ám a fiatalúrnak szemlátomást eszében sincs őszinte, feltáró jellegű beismerő vallomást tenni. Ákos elhibázottnak tartotta az édesapjának ezen mondatát ...
– Nézd, fiam – kezdte a családfő –, én megértem, hogy erősen vonzódsz az asztalos szakma irányába. Ez a fajta érdeklődésed már kicsi gyermekkorod óta ismert mindannyiunk előtt. Mindössze azt nem értjük, miért gondolod úgy, hogy gimnáziumi végzettséggel a kezedben nem választhatnád ezt a pályát, ha még az érettségi után ...
Fél óra múltán valamelyest konszolidálódott a helyzet. Károly jobban lett, már ami a testi vonatkozásokat illeti. Mert a lelkében még mindig iszonyatos vihar dúlt. Bár ennek egyre kevésbé voltak külső jelei. Száraz volt a homloka, az arca sem volt már kipirult, és nem remegett a keze sem. Csak a szemében ...
Nos, ez a kívánsága csakhamar teljesült. Az édesapjuk hazaérkezett, s nemsokára halálra vált arccal rogyott le a fotelbe, hogy meghallgassa a család fekete bárányának vallomását. – Az a helyzet, hogy szerelmes lettem az egyik osztálytársamba – kezdett bele a mondókába Gergő, és ez volt az első és egyben utolsó alkalom, amikor ...
– Mire gondolsz, nagyfiam? – csapott le elsőszülöttje szavaira Károly. – Már az is gyanús volt – fejtette ki Ákos –, hogy amíg hazafelé jöttünk a rendőrségről, Gergő mélyen hallgatott. Pár hete, amikor a biliárdteremből hoztam haza, egész úton be nem állt a szája. Próbálta magyarázni a bizonyítványát, és mindenáron ...
Másnap hajnali ötkor tehát csörgött a vekker, és Gergő először riadtan pislogva húzta a fejére a takarót, de aztán eszébe jutott, micsoda szégyen lenne, ha pár perc múlva a szüleinek kellene őt kirángatni az ágyból, így aztán erőt vett magán, és ásítozva kibotorkált a fürdőszobába. Az édesapja ekkor már javában ...
A művezető csodálkozva nézett Gergőre: – Hogyhogy nem bírod tovább? Amikor két hete idekerültél, csak úgy buzogott benned a munkakedv! Mi történt azóta? – Hogy mi történt azóta? – kérdezett vissza felindultan Gergő. – Azóta bedobozoltam vagy húszmillió liter tejet! És már nagyon unom. Egyszerűen kibírhatatlanul unalmas ez a munka! ...
Gergő egész nap azon gondolkodott, mitévő legyen. Kinek mondhatná el, amit hallott? Egyetlen embert ismert a cégnél, akihez fordulhatott: Sanyi bácsit. A műszak végén fel is kereste az édesapja barátját az irodájában. A művezető figyelmesen végighallgatta hősünket, de egyáltalán nem látszott különösebb felindultság az arcán. Gergőt ez meglepte, s kellően ...
Aznap este a vacsoraasztalnál Gergő elmesélte a családjának a csoportvezető lebuktatásához vezető eseményeket. Minden apró részletre kiterjedően, és nem kis büszkeséggel a hangjában ecsetelte a történteket. – Látjátok, mégiscsak nekem lett igazam – jelentette ki végül diadalmasan. – Ugye, hogy van igazság ezen a földön? – Bizony, hibáztam, fiam, amikor reménytelenséget ...
Egy szeptemberi csütörtök délelőttön Julikának látogatója érkezett. Régi barátnője kereste fel, egy Márta nevű, a harmincas évei közepén járó fiatalasszony, akivel annak idején a munkahelyén ismerkedtek össze. – Hogyhogy egyedül vagy itthon? – kérdezte csodálkozva a vendég. – Felhívnám a szíves figyelmedet, hogy immár egy hete megkezdődött az iskolai tanév – ...
– Elmondom neked, hogy én mihez kezdenék a helyedben – szólt némi gondolkodás után a háziasszony. – Azonnal megszüntetnék mindennemű kapcsolatot azzal a férfival – mondta meglehetősen szigorú tónusban Julika. – És ez alatt nemcsak az esetleges újabb találkozókat értem. Úgy gondolom, hogy a legjobb az lenne, ha soha többé ...
Most már eltörött a mécses a vendégnél, de Julika nem hagyta abba a fejmosást, legfeljebb azokban a pillanatokban, amikor Márta épp egy újabb zsebkendőt trombitált tele. Úgy érezte, addig kell ütni a vasat, amíg meleg, mert annál hatásosabb lesz a beszélgetés, minél több, eladdig figyelmen kívül hagyott körülménnyel sikerül szembesítenie ...
– Nekem sem panaszkodott arról, hogy keveset lennél otthon – felelte Julika, ügyesen kikerülve a kényes kérdést. – Csupán általános jellegű volt a megjegyzésem. Tudod, Lacikám, láttam már néhány házasságot tönkre menni azon, hogy valamelyik fél túlságosan előtérbe helyezte a hivatását a családi együttlétek rovására. És amit itt, az irodádban ...
Néhány héttel később újból találkozott a két barátnő. Ám ezúttal épp ellenkező hangulatban készülődtek a beszélgetésre. Julika olyan izgatott volt, hogy a torkában dobogott a szíve, miközben a lépcsőket rótta a barátnője otthonának bejárati ajtaja felé haladva. Borzasztóan szeretett volna jó híreket kapni az elmúlt napok fejleményeiről, de Márti hangja ...
Mikuláskor Almásiék vendégeket fogadtak. Anya egyik barátnője töltötte náluk a délutánt, aki magával vitte a kisfiát, Ferikét is. A kis Ferkó az általános iskola első évfolyamát taposta. Tündéri kissrác volt, aranyszőke, göndör fürtökkel megáldva, azonban néha hajlamos volt a hisztizésre is, és olyankor nem volt a legkönnyebb feladat elviselni a ...
– Neked melyik volt a legszebb karácsonyod? – kérdezte Hugi Dórit, amikor egyik este vacsora után hiánytalan létszámban beszélgetett a család az étkezőasztalnál. – A legszebb? – töprengett el a nagylány. – Hát, így hirtelen nem tudnék egyet sem kiemelni. Hála Istennek nagyon sok szép karácsonyt értem már meg. – Jó, ...
– És melyik volt a legemlékezetesebb szilvesztered? – kérdezte az édesapját Dóri. – No, azon nem kell sokat gondolkodnom – felelte a családfő. – Még legénykoromban történt, amikor az egyetemi évfolyamtársaimmal nagy bulit szerveztünk az év utolsó napjára. Körülbelül húszfősre terveztük az ünneplést, de a meghívottak listáját illetően már vita ...
Egy januári hétvégén az ikrek rendet csináltak a ruhásszekrényükben, s ez alkalomból a kezükbe akadt néhány jelmez, amiket annak idején bizonyos farsangi összejöveteleken viseltek. Egyiket-másikat megpróbálták újból magukra ölteni, de ez többnyire reménytelen vállalkozásnak bizonyult. Mindenesetre akkora kacagás lett a dolog vége, hogy az egész család összeszaladt, s ott leskelődött ...
– Mindenesetre megtanultam tőled a leckét, hogy hogyan lehet faarccal beugratni a másikat – mondta Dóri, majd új történetbe kezdett. – Nem sokkal az előbbi eset után ugyanis jött az olimpia. Apával éppen az úszódöntőket néztük a tévében, és együtt szurkoltunk Egerszeginek, aki meg is nyerte az aranyérmet. Az utolsó ...
Az egyik ködös téli estén Ákos lelombozva tért haza a családi vacsorára. Az étkezés befejezése után pedig el is mesélte a többieknek, mi nyomja a szívét. Ez pedig nem volt más, mint az, hogy a legjobb barátja, Imre úgy döntött, hogy Írországba megy dolgozni. – De hiszen ez nem érhetett ...
Eljött hát az utazás napja. Ákos, ígéretéhez híven, előállt az autóval, hogy felvigye legjobb barátját Budapestre, pontosabban a ferihegyi légikikötőbe. Nem volt túl rózsás a hangulatuk, míg bepakolták a bőröndöket a csomagtartóba, s az utazás során is csak lassan jött meg a kedvük a beszélgetéshez. Imre hosszasan nézte a szántóföldek ...
Nagyonnagy szerencse, hogy tegnap délután feljött hozzánk apukám unoka 5-se, aki rendőr, és mivel épp esti iskolába jár, elmesélte nekem a Ludas Matyi elemzését, amit őkse nemrég tanúltak. Az ő alapos, kiváló, minden kiterjedő részletre vonadkozó magyarázatának ...
A hidegháborúba torkoló csetepaték kitörésének elharapózására igen sokszor volt példa az elmúlt történelem során, a legprecedensebb példa erre Napóleonnak az a téli túrája, amit az eggyik télen végzett. Úgy látzik, megirigyelte valamék focicsapattól (teszem aszt a Parizs ...
A gyakoritó kébzőknek két fajtáját ismerem, úgymint –gat és –get. Nem is hiszem, hogy több is lenne, mert azt akkor minden bizonnyal megemlitette volna az Igen Tíztelt Tanár Bácsi az Óráján, mer nem ojan Enbernek ...
Ellőszőr is válaszzuk külön a két fogalom konponenseinek összetevőjét az őt alkotó külön meghatározást képező fogalom eggyikére, és nézzük külön a különböző összetevőket. Mi is a töltés? Nos, ezt mindenki tudhatyja, aki valaha is utazott vonaton, ...
A vegyületek elegyítő ejjárása nemtúl bonyolúlt, iskolai kisérletekben is bármikor repre lehet produkálni. Vegyünk példáúl két egycerü anyagot, teszemaszt a ként és a savat. (A savat óvatosabban vegyük, mer kimarlya a kezünket!) Ha öszzekeverjük őket, abbol lesz a ...
A halak egy jelentős állatoknak a csoportja rendszerfalyilag, ezt onnan is lehet tudni, hogy nemcsak bibliai történetekbe szerepel, hanem az állati csillagász övjegyek horozkópjainak legjobb tizenkettejébe is bekerült, a bika, kos meg a satöbbi (példáúl oroszlánok közzé), ...
Hogyan segíthetjük a mozgássérülteket, rokkantakat és más beteg embertársainkat?
A mi városunkba igenigen könjű dolga van annak az enbernek, aki segiteni akarja a közlekedésre vágyó rokantakat, mer a polgármester bácsi (gondolom az Igen 10-telendő S/S Úr jótanácsára) megparancsolta az ...
Lengyelország földünk eggyik országa. A területén elterülő laposabb területeket sikságok és alföldek tagojják, ezek mellett a magasabban fekvő hejeken donbságok és hegységek találhatók a tenger szintyéhez viszonyitott magasságuktol függően. Az időjárása és az egének a hajlata igenigen változatos, ...
Méjjen igaz az a mondás, hogy az Élet a legnagyobb Tanító Mester (persze csak az Igen Tíztelt Tanár Bácsi után) mer mi történt velünk Talyték Pityuval példáúl tavaj? Mikor megérkezett a városba az E-5-vös Církusz, odamentünk bámészkodni, ...
Kedves Ének Tanárnéni! Behtoowen zenéjét lehetetlen leírni, egyszerűen nincs rá szó, amely kifejezhetné ezt a nagyszerű muzsikát. Ezt mindenkinek megkel halgatni! Éppezér most csak enjit tudok írni a Kedvesének Tanár Néninek, ami énszerintem egy röppdolgozat műfajba ...
Dear Mississ Kovácsné woman teatcher néni! Engegyje meg, hogy a még nem tanult szavak hejére magyarul heljettesítsek be, hogy tejesen világos és érthető legyen a dolgozatom. Szó vall: The English King Famili: Elizabeth Taylor, ...
A képzők variációs fajtáinak számos tipúsú változatfélesége van. Ezek igen sokrétüen eltérő válfajuak, lekfejjebb annyiban hasonlitanak egymásra, hogy mindeggyiknek más-és-más fungciója van. Legelterlyettebb a kicsinyitő képző, amékből 4 darab van, mékpedig: ka, ke, cska, cske. De ...
A kőltemény egy Kiss Balázs nevű alvászavarral kűzködő kisfiúról szól. Ennek könyörög a költő, hogy alugyjon már el végre, és ehez az errettenntés minden ezközét felvonultatyja, példáúl megfenyegeti a gyereket, hogy tűzoltó lessz vagy katona, netalán ...
Kandó Kálmán a megszületésekor a legiflyabb sarjat képezte a Kandó család családfáján. A szüleitől sok szeretetet és gondoskodást kapott, ami a következőkben nyílvánvalósult meg: elősször tejesen folyékony, később egyre szilárdabb halmazálapotu tápplálékkal táplálták. Biztositották a megfelelő ...
Bulgária főldünk eggyik jellegzetesen elterűlő országa. A Balkon félszigeten terűl el, és csupa olyan ország határojja, améknek legtömbje szintén a Balkon félszigeten van, és ezek közül mindeggyike vagy közös határral rendelkezik Bolgáriával, vagy maga a tenger az, ...
Már a vers címe is előrevetiti a pzihodramatikus fordulatokat, hiszen inditásként mingyár a címsorban elénktárlya a költő a mentális problémáját, és nem fórdulhat máshoz, csak az olvasókhoz és az ő szeretett közönségéhez, hisz ...
A savakat legkönjebben a származásuk alapján külömbösztethetyjük meg, tehát hogy honnan erednek. De ezt az eredést nem úgy kell érteni, mint mongyuk a folyóknál, mer jól néznénk ki, ha savas patakok csörgedeznének a hegyekben és kimarnák a ...
Az álatok kerezteződése alat nem aszt kell érteni, hogy az utszasarokhoz mintketten ugyan akkor érkeznek oda, és nincs lánpa és mejiknek van elsőbsége, ha nem hogy: mind 2 szűlő más-és-más falytához tartozzon. Példáúl ha az apa ...
Erröl a témárol egész biztosan én tudok a leg illetékesebben nyilatkozni, mer pont engem szólitott fel Salamon Tanár Bácsi az irodalom órán, hogy szavajjam el a verset, améket megkellet tanúlni Jozsef Atilla Anyám cimü költeményének szeméjében. Elősször ...
Feladat: Ha egy csap 15 perc alatt tölt meg egy 200 literes kádat, akkor két csap hány perc alatt tölti meg, amennyiben az egyik csap 70, a másik pedig 50%-os teljesítménnyel üzemel? Higyje el az Igen Tiztelt Tanár Bácsi, ...
Bartók Bálának és Kodály Zoltának rengeteget köszönhet a zenevilág. Példáúl ők talállták fel a túrnét, ami abbol ált, hogy ország szerte járták az órszágot, hogy össze gyűjcsék a nébdalokat. Ez igen nehéz munka vólt, mer ...
Mingyárt az elején tisztázni érdemes, hogy az összeesküvés ezesetbe nem a házasságkötést jelenti közel sem! Hanem az egy történelmi irányultság okán előre megfontolt szándékkal fenn álló uralkodó osztály sérelmére bűnszövetségben elkövetett felemelően ünnepélyes forradalmi láng társadalmi ...
Feladat: Béci most ugyanannyi idős, mint amennyi Berci volt akkor, amikor kétszerannyi idős volt, mint Béci. A két időpont között 5 év telt el. Hány éves most Béci, illetve Berci? Ha lekközelebb beválaztanak a Dijáktanácsba, bisztos, hogy arra fogok ...
Feladat: egy medencében 85 hektoliter víz volt. Kimertek belőle 1025 teli vödör vizet. Mennyi víz maradt a medencében, ha 1 vödörbe 6 liter víz fért? Ez egy tipikusan mai magyar valóságból vett jelegzetes feladat, mer felveti a korrubció gyanujának ...
A dinamó a bicigli egyjik igenigen fontos bisztonság tekhnikai alkatrésze. Szintén egy magyar enber találta fel, mékpedig Lyedlik Ányos, aki Kudlik Juliával semmiféle rokonságba nincs, a nevével ellentétbe mégcsak nem is névrokonok, csak épen mind ketten hasonlóan ...
A kalapos királynak Második Józseft nevezték, de nem a Második volt a vezeték neve, hanem az a királysági sorszáma volt. De hogy mi volt a vezetékneve, az most nem ugrik be, ám ellemben gondolom én, hogy ...
Feladat: Írj egy kötetlen témájú fogalmazást, amelyben minél több hangutánzó szó szerepeljen! A témát stillszerüen Petőfi Sándor kúrta kocsmájából válaztottam a Szamos partyáról merítve, és a hangutánzó szókat ki is emeltem, hogy az Igen Tíztelt Tanár Bácsinak könjebb ...
Véleményem szerint ez a téma kőr inkáb a történelem tárgy körébe tartozik, ezér (szerintem) kizárolag Qruc tanár bácsinak lenne jóga ebből dollgozatot irtatni. Ő szintén remélem, nem lessz a Kedves Tanár Néninek ebből semiféle kellemtelensége, ha 1 ...
Az égés legalap vetőbb feltétele az, hogy valami meggyútsa az anyagot, és legyen a közelbe okszigén, amék táplájja a fojamatot. Az égést gátoló elemek, azaz oltóanyagok pedig a víz, a hab és a por, ezt a tűzoltó ...
Feladat: Elfogtak két veszedelmes bűnözőt. A tárgyaláson úgy kell ülniük, hogy mindkét vádlott mindkét oldalán fegyőr foglaljon helyet. Hány őr kell a bűnözők mellé? Hányféleképpen foglalhatnak helyet az őrök és a vádlottak? Még hat perc se telt el, de ...
Mútkorába még ezt az országot Cseszlovákiának hívták, de nemrégiben kiderűlt, hogy nemcsak házas párok tudnak elválni, hanem országok is, mer a cseszlovákok is úgy döntöttek egy szép napon (lázsd valamék év január elsején, amikor még bisztos jól bevoltak ...
Feladat: Elemezd Petőfi Sándor Befordultam a konyhára című versét! Ennek a versnek a során ojan mótcert válaztott a költő, améket azóta is csak errettentő példaképen emlegetnek az Író Szövetségbe (amék nem a tejtermék tanácsnak a kihejjezett tagozata, hanem a ...
Tejes nevén Tomash Alva Eddy Zonnak hívták ezt az amerikai 1-esűlt Államokban élő feltalálót, mellesleg igen hejtelenűl, mer nagyon ritkán aludt, inkább legtömbször ébren maratt, és jártatta az agyát az ujjabb és ujjabb találmányokon. Ugyanis ez a ...
Feladat: Bizonyítsd Thalesz tételét a táblán látható ábra segítségével! Na most ha én jól értem akkor mi itt a probléma voltaképen? Az, hogy az ismeretlen tettes odairta a táblára az ábrát és ezzel előre megfontolt gondatlanságból lelőtte az Igen ...
A birka a jellemét tekintve a gerincesek csoportjába tartozik. Hívják máskülömben JUH-nak is, csak ezesetbe a végét nem ejtyük ki az állatnak. (Lázsd még: méh, szuh, rüh, gnuh, stbbi.) De egyéb iránt is a birka elnevezése: igenigen ...
A diktatúra tanulmányi szenpontból eggy igenigen hálás tananyag, mer az államigazgatási és országszervezeti magolás kapcsán nem kell számtalannál több vezető államférfi és államnéni nevének elsajátitását megjegyezni, elég ha a kiss diják csak 1 enber nevét tugyja, amék ...
Még egyetemista koromba is hálás leszek az Igen Tíztelt Tanár Bácsinak, hogy eloszlatta a férreértésemet a törtszámokról. Mer kicsikoromba is mi történt? Mikor dédipapáéknak volt az arany lakodalma, és hozták befele a tortát a tetején egy ...
Dear Mississ Kovácsné Kiss Margaret Teatcher néni! Engegyje meg, hogy a még nem tanult szavak hejére magyarul heljettesítsek be, hogy tejesen világos és érthető legyen a dolgozatom egy ojan tan felügyelő részére is, aki esetleg ...
Feladat: Írj fogalmazást a fantáziádra illetve a magyar mondavilágra támaszkodva, és szerepeltess minél több zöngés hangot a dolgozatodban! Arra szeretném kérni az Igen Tíztelt Tanár Bácsit, hogy a kissé hoszzadalmasra sikeredett fogallmazásom során ne türelmetleneggyen el, ne térlyen ...
Erröl az országról sajnos nem sokat tudok leírni, és ebbe egy cseppet se nem én vagyok a hibás. Az a hejzet ugyanis, hogy elenyésző számú általánosiskolaiföldralyztankönyv-író jött még vissza onnan, mer tudnillik a pápuák enberekkel táplálkoznak. Éppezér az ...
Feladat: Tegyük fel, hogy a nadrágod zsebében két darab tízforintos, két darab húszforintos és két darab százforintos van. Hányféleképpen húzhatsz elő ebből a hat érméből hármat? Mindössze csupán két féleképpen, merha kivettem már 3-rmat, akkor marad benne 3, és ...
(Figyelem! Ez a dolgozat elolvasás után MEG-SEM-MISI-TENDŐ!) Na kérem szépen, Igen Tíztelt Tanár Bácsi! Mi is itt a helyzet? Ugyebár most mindenféle okosságokat képező tényeket kelene írnom a majmokról, hogy mekkapjam évvégén a kettest. Csakhogy én viszont ...
A gömb eggy ojan gönböjü térelem, amék nagyon sok rétüen szerte ágazó felhasználási alkalmazással rendelkezik az élet minden területén, éppezér a barkóbába igenigen nehéz lenne kitalálni. Mer hijába kérdez rá példáúl a játékos a méretére, Vágó Izstván ...
Élt 1 szer 1 öreg asztalos szakmunkás, akit úgy hívták, hogy Dzsepettó mester, és nem volt gyereke, pedig nagyon szeretett volna, de rájött, hogy reménytelen a hejzet, és nem azér, mindha inpotens lett volna, hanem mer ...
A metamatikába a komutatív műveleteknek azt nevezzük, améknél felcserélhető a műveleteknek vagy a számoknak a sorrendje. De más a helyzet példáúl ettöl eltérő esetekben, úgymint teszemaszt a telefonszámok témakörje. Ott nem érdemes felcserélgetni eggyes számokat. Konplett ...
Az Europunió egyjik lekfeljetteb gazdaságárol van szó. A leg kiemelkedőbb 2-ségtelenűl az élelmiszer édes -és ételiparuk, amibe számos hasznos ujjitást vezettek be. Mer példáúl a zöltségsalátába is öszze-vissza gurúltak a borsó- és kockáravágottrépa szemek, és fojton leugráltak ...
A kúp egy ojan szabájos térbeli kiterlyedésü mértani test, amék geometrijailag igen etyszerüen felismerhető, sokall könjebben mint példáúl eggy kisplaztikai nonfigurativ szobor, mer ha meglátunk meszziröl 1 piramist és közeleb érve körbe járlyuk, és azt látylyuk hogy ...
Az ipari foradalom kitörésének 1 értelmü előzménye volt: mékpedig a teknikai és tudományos fantaztikus elmaradotcság. Elösször a tőkések, búrzsulyok és egyéb gyárosok lázattak fel, hogy talájják már fel végre a gőz- és szővőgépet meg az egyéb ...
Ezeknek a görögöknek számtalan olyan feltalálólyuk van, aki aközbe talált fel valamit, miközben éppen foglalatoskodott valamivel. Ott volt például az a Heu Réka. Fürdés közbe feltalálta a vízórát vagy valami más vízkiszorításmérő műszert, most nem jut eszembe, ...
Feladat: Írj egy kötetlen témájú fogalmazást, amelyben minél több ikerszó szerepeljen! Kimondhallatlanúl megörűltem mikor megláttam, hogy milessz a feladat, mer még sosenem irtam dicséretes fogalmazást, de most azomban szilárdan megvagyok gyöződve az önbizalmamrol, ugyanis én egy ...
Feladat: A nagypapád utcájában 80 méter hosszúak a telkek. Hány méter szélesnek kell lennie ahhoz a teleknek, hogy a nagypapád 400 négyszögöles földön gazdálkodhasson? Ennek a feladatnak nagyon kiváncsi lennék a szerzőjének a lakcímére, hogy hol él ez? Asziszi ...