Április 20., 19 óra 30 perc

Sugár úr azon kevés estéinek egyike volt ez, amelyet a saját lakásában töltött. Elhevert a pamlagon, üzembe helyezte a tévéjét, és természetesen a saját csatornájára kapcsolt:

Kép Ernő: Kedves nézőink! A lakók alig néhány napja költöztek be a Nyaralóba, de nagyon úgy fest a helyzet, hogy némelyiküket máris eltalálta a huncut kis Ámor nyila. Tegnap este például az történt, hogy a társaság nagyobbik része hamar nyugovóra tért, így aztán Nusi és Bulcsú édes kettesben maradtak a nappaliban. Hallgassunk csak bele, miről beszélgetnek!

A kamera ráközelít a műsorvezető mögötti kivetítőre, majd a kép átúszik a szófán üldögélő párosra…

Nusi: Mire gondolsz most?

Bulcsú: Ha azt akarnám, hogy tudd, mire gondolok, akkor valószínűleg beszélgetnék veled.

Nusi: Mondd, miért vagy te ilyen undok?

Bulcsú:

Nusi: Ez csak egy póz nálad, vagy valóban ennyire gyűlölsz mindent és mindenkit?

Bulcsú:

Nusi: Vagy arról van szó, hogy alapjában véve te egy rendes srác vagy, de az évek során felgyülemlett sérelmeidet most egy kupacban az emberiségre óhajtod zúdítani?

Bulcsú:

Nusi: Mindenesetre alaposan megbánthatott az a lány, aki miatt ilyenné váltál…

Bulcsú: Honnan veszed, hogy egy lányról van szó?

Nusi: Talán fiúról?

Bulcsú: Ne fáraszd magad, ezt a viccet Taksony is elsütötte nemrég, de nálam már akkor sem volt valami átütő sikere.

Nusi: Nem értem, miért jó az neked, ha ilyen hosszúra és sűrűre növeszted a tüskéidet. Ha valaki netán újból közel akar kerülni hozzád, nem lesz hol hozzádférnie! Ez nem jutott még eszedbe?

Bulcsú: Mi vagy te? Pszichológus? Ha jól emlékszem, gyógytornászként mutatkoztál be az első vacsora során. Akkor meg mire fel ez az ingyen lelkisegély?

Nusi: Ha hiszed, ha nem, a munkám során majdnem annyiszor kellett lelkisegélyt nyújtanom, mint gyógymasszázst. Sok kuncsaftomnak én voltam a lelki szemetesládája.

Bulcsú: Nekem nincs szükségem ilyesmire. Vedd úgy, hogy egy beépített konyhamalac van a lelkemben, amelyik feldolgozza a saját pszicho-biológiai hulladékomat.

Nusi: Mondd, mi a fenét vársz te az emberiségtől? Azért, mert valahol, valaki egyszer csúnyán átvágott, most mindenkinek bűnhődnie kell érte? Legalább tudnánk, hogy mit kell levezekelnünk! De te csak ülsz mélán, és ha megszólalsz, abban sincs semmi köszönet, mert éppen belegázolsz valakinek a lelkivilágába. Ahelyett, hogy a saját lelkivilágodat szabadítanád fel ez alól az elviselhetetlen nyomás alól, és szépen kiköpködnéd, ami a bögyödet nyomja. Ellenkező esetben szomorú sors vár rád, egyszerűen bele fogsz fulladni a saját bánatodba. És közben csukott szemmel és durcás arccal masírozol el az élet olyan lehetőségei mellett, mint például ez a Nyaraló. Aztán majd, ha a nézők kiszavaznak, verheted a fejed a falba, hogy emiatt a buta cinizmus miatt elszalasztottál egy húszmilliós esélyt. Akkor aztán tényleg lesz miért apátiába esned!

Bulcsú: Nahát, ez gyönyörű szónoklat volt! Mondd csak, a lelki elsősegélynyújtásod után a kuncsaftok általában felkötötték magukat vagy inkább lúgot ittak?

Nusi: Csak megpróbállak kizökkenteni valahogy ebből a nyomorult önsajnálatból. És ha ez kedvességgel nem megy, akkor igenis provokálni foglak.

Bulcsú: Engem hiába provokálsz, akkor sem fogom kitárgyalni veled azt a lányt.

Nusi: Á, szóval mégiscsak egy lányról van szó…

Bulcsú: Hát ki másról? Miféle egyéb nemű lehetne egy olyan illető, aki csöpög a rosszindulattól, jellemtelen, megrögzött hazudozó, betegesen hűtlen, és rendszeresen akkor árulja el a társát, amikor annak a legnagyobb szüksége lenne rá?

Nusi: Tisztában vagy vele, hogy most például rólam is jellemzést adtál az ostoba általánosításoddal?

Bulcsú: Jól van, na! Nem kell mindjárt megsértődni! Ahogy mondani szokták, a jelen lévők mindig kivételek.

Nusi: Biztosíthatlak róla, hogy a jelen lévő is kivétel, és még sok milliónyi nőtársa, akik mind érző szívűek, hűségesek, őszinték, és mindenhova követnék a társukat, tűzön-vízen át, ha annak arra lenne szüksége.

Bulcsú: Még soha életemben nem találkoztam ilyen nővel, szerintem ilyen csak a mesében létezik.

Nusi: Talán épp az a baj, hogy eddig Meseországban kerested, nem pedig a való világban.

Bulcsú: Jó, majd szét fogok nézni a való világban is.

Nusi: Hát csak keresgélj szorgalmasan. Lehet, hogy nem is kell olyan messzire menned, mint gondolnád.

Bulcsú: Csak hogy végleg megnyugtassalak: ha találok egy ilyen nőt, feltétlenül értesítelek.

A kép visszavált a műsorvezetőre.

Kép Ernő: Nos, kedves nézőink, figyelték azt a sokat sejtető mosolyt? Arra célzok, amelyik Nusi arcára ült ki Bulcsú utolsó mondata nyomán. Azt hiszem, a lila hajú lány úgy gondolja, hogy ő minden létező nő közt a leghamarabb fog tudomást szerezni a dologról, mert hiszen ő lesz az az illető, akire Bulcsú rá fog találni, ha egyszer végre ismét rányitja a szemét az őt körülvevő világra. Legalábbis nekem ez a benyomásom támadt a képek láttán. No de mi erről az önök véleménye? Kérem, szavazzanak a 06-999-300-111–es telefonszámon. Vajon egymásra talál-e végül a fantasztikusan csinos lány és a szomorú tekintetű fiatalember? A betelefonálók között az Intim Betéti Társaság értékes ajándékcsomagjait és a Nemecsek Gyógyfürdő éves bérleteit sorsoljuk ki!

Sugár úr elmerengett: a régi hirdetők, még ha egyelőre szolid nyeremények felajánlásával is, de kezdenek visszaszállingózni. De mikor jelentkeznek már végre újak?

--------------------------

ÉRTÉKELÉS

1 értékelés alapján az átlag: 5

Az első lehetsz, aki értékeli.

A témakör lapozója< Valótlan világtalan – 31. részValótlan világtalan – 33. rész >

guest
4 - 25 karakter jeleníthető meg.
Nem tesszük közzé.

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Van véleményed? Kommentelj!x