Június 8.
Felvirradt hát a Nyaraló-lagzi napja. Tró Gerzson, Lakat Baltazár és Csavar Hugó felállították az asztalsort az udvaron, amit aztán a Vege Tál Bt. alkalmazottai megterítettek. A Kala-Majka Rendezvényszervező Iroda emberei közben lampionokkal és színes szalagokkal díszítették az épületet, kívül-belül. A C-Durr Pirotechnikai Kft vezetője pedig folyvást kapacitálta Alig Győzőt, hogy hagyja ott a médiát, és legyen inkább a cégük élő reklámja. Megérkezett Muzsik Alajos is, aki a talpalávaló szolgáltatására volt hivatott a nagy eseményen. Kép Ernő, az alkalmi anyakönyvvezető a terep minden pontján feltűnt, és agilisan szervezkedett.
Négy óra tájban gyülekezni kezdtek a vendégek. Ők a Sugár TV azon nézői közül kerültek ki, akik az elmúlt héten a legtöbb emelt díjas SMS-t küldték a megadott telefonszámra. De volt egy olyan vendég is, akinek egyszer sem kellett telefonálnia azért, hogy itt lehessen. Sugár úr, a lakók legnagyobb meglepetésére, Szerte Lenkével az oldalán állított be. Az idős hölgy keresztlánya pár napja azzal kereste fel az irodájában az igazgatót, hogy Lenke néni az utóbbi időben nagyon maga alatt van. Folyton valami Demeter bácsit emleget, és mindenáron találkozni akar vele, hogy valami elképesztően fontos dolgot elmondhasson neki.
– És a Balekov utcai lakásban mindent rendben találtak? – kérdezte aggodalmasan Sugár úr.
– Nem értem – hökkent meg Szerte Krisztina. – Mit kerestünk volna mi a Balekov utcai lakásban?
– Hát a néni ott lakik, vagy nem?
– Valóban ott lakott, de már több mint öt éve kiköltözött Vecsésre.
Ezt is megúsztuk – gondolta Sugár úr, és természetesen nyomban meghívta az első kiszavazott lakót a Nyaraló-lagzira. Majd pedig ő maga volt az, aki bevezette a nénit a társaságba, és leültette Demeter bácsi mellé.
A kisöreg nagy szemeket meresztett, láthatóan elöntötte a boldogság, s nem is sejtette, hogy néhány perc múlva még ennél a mostaninál is nagyobb meglepetés fogja érni.
– Tudja, mit akarok magától kérdezni? – kezdte rögtön a köszönés után Lenke néni. – Emlékszik, amikor arról beszélgettünk, hogy milyen szép szokás volt régen a májusfa-állítás?
– Hát! – bólintott a kisöreg.
– És maga elmesélte, hogy állított egyszer egy májusfát egy lánynak, de az nem sokkal később elköltözött a faluból, és így nem lett a dologból semmi, emlékszik?
– Hát! – bólintott a kisöreg.
– Én voltam az a lány – közölte Lenke néni mosolyogva.
– Az nem lehet – vakargatta a feje búbját Demeter bácsi. – Mán nem emlékszek rája, hogy minek hítták aztat a lyányt, de nem Szerte vót, e’ biztos.
– Megmondom én, hogy hívták – segítette ki a néni: – Károlyinak.
– Úgy biz’ a! A’ vót a neve néki! – bólogatott rövid gondolkodás után a kisöreg.
– Engem tizenhét éves koromig Károlyi Lenkének hívtak – mosolygott továbbra is a néni. – Aztán drága jó anyám, aki már özvegy volt, hozzáment a mostohaapámhoz, akinek Szerte volt a vezetékneve. Úgy döntöttem, hogy én is felveszem a nevét. Tudja, minket kitelepítettek, és a Károlyi névvel nem volt sok szerencsénk akkoriban.
– Jóságos isten! – pödörgette hitetlenkedve a bajuszát Demeter bácsi. – Akkó mégiscsak maga vót, akinek májusfát állítottam?
– De én ám! – bólogatott Lenke néni boldogan. – Sőt, még azt is megígérte, hogy elvesz feleségül!
– Isten uccse’ el is vettem vóna! – bizonygatta a kisöreg. – De hát hová tűntek maguk olyan hirtelen a falubúl?
– Tudja, a mostohaapámnak egy kunsági faluban szép háza volt, meg egy kis földje is, így aztán mi költöztünk oda hozzá. Vedres Jóska volt az egyik szomszédja, aki nagyon sok nyulat tartott, és már ő maga is egészen nyúlszagú volt, de a felesége, a Rozi egyszer levágta az összes nyulat, mert azt hallotta, hogy az imperialisták meg fogják mérgezni valami vírussal az egész állományt, aztán meg…
Azok, akik a környékükön ültek, könnyes szemmel figyelték két idős ember egymásra találásának meghitt pillanatait. Kivéve Alig Győzőt, és kövér menyasszonyát, Violát. Sugár úr nem is állta meg, hogy szóvá ne tegye a beosztottjánál:
– No mi az, Gyufaszál? A menyasszonya Jégvirággá változott, vagy mitől ilyen fagyos a pillantása, ha magára néz?
– Ne is kérdezze, Főnök! Azt hányta a szememre, hogy magunknak bezzeg nem tudok ilyen hét határra szóló tévés esküvőt rendezni – panaszkodott a mindenes.
– Tudja, mit, Győzőkém? Ha az ifjú pár végzett a műsorral Kép Ernőnél, álljanak be maguk is a sorba.
– Megengedné, Főnök?
– Miért ne? Most mondja, hogy nem lenne jó buli! – bazsalygott Sugár úr. – Különben sem maguk lesznek a másodikak. Az egyik szerencsés nézőnk, aki egyszerű vendégként érkezett ide, oldalán egy feltűnően csúnya lánnyal, az imént egy szép, kerek összegről szóló csekket dugott a zsebembe, mert hajlandó voltam hozzájárulni, hogy a tévé nyilvánossága előtt mondhassa ki az igent imádottjának.
Ebben a pillanatban Muzsik Alajos belecsapott a billentyűkbe, és a Nászinduló hangjaira kivonult az ifjú pár az udvaron felállított dobogóhoz. Mögöttük a két tanú: Csecs Emőke a menyasszony és Zöld Taksony a vőlegény részéről. Kép Ernő, az alkalmi anyakönyvvezető az egybehangzó „igen” válaszok után a Nyaraló első házaspárjának nyilvánította őket.
Aztán sorra került a lelkes néző is, oldalán a feltűnően csúnya lánnyal, majd – a műsorvezető legnagyobb megdöbbenésére – Alig Győző és az ő kis Violája is beállt a sorba. Sőt, a túlórának még mindig nem volt vége Kép Ernő számára. Orgaz Nusi ugyanis véletlenül fültanúja lett egy beszélgetésnek, melynek során két meghívott néző abban a tárgyban cserélt eszmét, hogy ő és Bulcsú mindvégig csupán számításból mutattak érdeklődést egymás iránt, mert így akarták elejét venni, hogy a kiszavazás sorsára kerüljenek. Most, hogy kiszállnak a műsorból, többé hallani sem akarnak egymásról. Az örömlány mérhetetlenül felbőszült ezen a véleményen, s ezek után Bulcsúval nagy egyetértésben ők is Kép Ernő színe elé vonultak.
Lenke néni elgondolkodva nézegette Archibaldot és Piroskát.
– Maga szerint nem késő már ilyen korban megházasodni?
Demeter bácsi gondolkodás nélkül azt felelte:
– Hát… aszongyák, hogy a boldogságho’ sosincs késő!
– Talán maga is meg merne még nősülni? – nevetett Lenke néni.
A kisöreg óvatosan a lajbija zsebébe nyúlt, és amikor a keze Odeba amulettjéhez ért, megnyugodva rávágta:
– Meg hát!
A következő percben Taksony bosszankodva konstatálta, hogy hiába iramodna az italos asztal felé, szó sem lehet róla, hogy lelépjen a dobogóról, ugyanis már megint tanúskodnia kell, mivel Demeter bácsi és Lenke néni is Kép Ernő színe elé járultak. Amikor az ötödik esketés is lezajlott, idegesen súgta oda Emőkének:
– Mi a búbánat van itt? Ez itt egy országos „Hátulsó pár előre fuss!”- játék? Esküszöm, ha ezt előre tudom, mindenkitől pénzt kértem volna!
Dr. Ördögh Álmos egy pohár pezsgővel a kezében elgondolkodva mustrálgatta az inast és terebélyes aráját. Báránynéról nem voltak valami kedvező benyomásai, és amint lehetősége nyílt rá, ezt négyszemközt Archibald tudomására is hozta:
– Ahogy elnézem magukat, barátom, azt hiszem, ezek után önnek jogában áll majd hallgatni, de bármi, amit mond, felhasználható lesz ön ellen a bíróság előtt a válóperes tárgyaláson. De szerencsére jogában áll majd ügyvédet fogadni – azzal átnyújtotta a névjegyét, és faképnél hagyta a döbbenten tátogó inast, hogy új, leendő ügyfelek után nézzen.
Emőke körül ezenközben egy meglehetősen extravagánsan öltözött fiatalember, bizonyos Pop Simon legyeskedett, s néhány udvarias bók után arra próbálta meg rábeszélni, hogy ha majdan kikerül a Nyaraló falai közül, feltétlenül keresse fel őt, mert szándékában áll könnyűzenei CD-t megjelentetni Csecs Emőke nevével fémjelezve.
A szöszke megdöbbenése határtalan volt:
– Ez komoly? Jujj, de szupi!! – tapsikolt örvendezve, majd hirtelen szöget ütött a fejében valami: – De hát én nem is tudok énekelni!
Most a lemezkiadó tulajdonosán volt a meglepődés sora:
– Mondtam én, hogy nálam szükség van ilyesmire? Csinos és népszerű vagy, ez a lényeg. Mit gondolsz, talán a többi sztáromnak van valami köze a zenéhez? – Azzal kicsit közelebb húzódott Emőkéhez, és negédesen a fülébe súgta: – Ha majd bizalmasabb kapcsolatba kerülünk, elárulom, hogy ki szokta felénekelni Techno Kolos dalait, és hogy melyik lánynak a legképzettebb a hangja a Bóv Lili és a Popsi Lányok vokáljában, merthogy fél évig rikkancsként dolgozott.
Sugár úr és Alig Győző közben az egyik asztal végéhez telepedve pusmogtak:
– Minden jól megy a keddi beszavazóshow-val kapcsolatban, Gyufaszál?
– A lehető legjobban, Főnök. A műsor favoritja egy két méter magas, bőrmellényes, bőrsapkás fickó lesz, aki festi a körmét és rúzsozza a száját.
– Úgy érti, hogy…?
– Úgy bizony, Főnök! Máris kijelentette, hogy sohasem látott még Taksonynál vonzóbb férfit!
A cinkos megbeszélésnek az vetett véget, hogy Sugár urat értesítették: megjött a tűzoltóság.
– Azt mondták, mi rendeltük őket – közvetítette a technikus. – Elnézést kértek a késésért, de volt egy tűzeset, amihez ki kellett vonulniuk, ezért nem jöhettek délután.
Az igazgató elképedve nézett Alig Győzőre:
– Maga mit tud erről, Gyufaszál?
A mindenes laposakat pislogva ecsetelte:
– Nem emlékszik, Főnök? Annak idején a betlehemezéshez hófehér környezetet akart. Hát én megrendeltem a habot a tűzoltóságtól.
– Na de miért nem mondta vissza?
– Elfelejtettem… Ugye, nem baj, Főnök?
– Nem hát! – vágta hátba barátságosan Sugár úr. – A megemelt fizetéséből egész biztosan futja majd rá.
Az egyszerűnek eddig sem nevezhető lagzi kisvártatva fergeteges hab-partivá alakult át. Amikor a hangulat a tetőfokára hágott, a kamera ráközelített Kép Ernőre, aki eme szavakat harsogta a mikrofonjába:
– Kedves nézőink! Lassanként lezárul a Nyaralónak, a Sugár TV valóságshow-jának első fejezete. Sok kedves játékost ismerhettünk meg ezek alatt a mozgalmas hetek alatt. Most a többségük elhagyja a Nyaralót. Odeba barátunk érthető okokból visszatér a hazájába, amely az elmúlt napok alatt dicsőséges forradalmat vívott. Archibald és Piroska, illetve Bulcsú és Nusi egymásra találtak ezek között a sokat látott falak között, és úgy tűnik, hogy Demeter bácsi és Lenke néni is szeretne még esélyt kapni a boldogságra. A boldogságra, amely minden viszontagság ellenére végig jelen volt ebben a show-ban, hiszen ez a nagyszerű műsor a Sugár TV terméke, amelyik köztudottan a szeretet, a szolidaritás, a családok televíziója, és amelyik ma már nemcsak Endrevárosban, de az egész országban közvetíti ezeket az értékeket. Holnaptól új játékosokkal ismerkedhetnek meg, kedves nézőink. Új lakók fogják benépesíteni a Nyaralót. Kérem, fogadják őket nagy szeretettel, ahogyan minden bizonnyal Emőke és Taksony, a két itt maradt házigazda is fogadja majd őket… És most ne menjenek messzire, mert a reklám után fantasztikus új műsort indítunk útjára Sugár Zóna címmel, amelynek nem más lesz a háziasszonya, mint Rózsa, a Nyaraló egyik sztárja. Kedvcsinálónak néhány cím a tartalomból: Életben maradhatnak-e a két fejjel és huszonnyolc lábujjal született sziámi ikrek? Gyári hibás láncfűrésszel darabolta fel áldozatát a józsefvárosi rém! Szabályos-e a rekordunk, ha hányunk a dinnyeevő verseny közben?… Egyszóval: izgalmas, szomorú, mulatságos és könnyekig megható pillanatok várnak még önökre a mai estén. Ne feküdjenek még le, ne kapcsoljanak el, maradjanak velünk! A reklám után visszajövünk!
VÉGE