A tekervényes tintapolip megváltozott viselkedése igencsak egzakt bizonyíték arra, hogy a koronavírus-járvány igenis komoly hatással volt bolygónk élővilágára.
Ez az alapjában véve szerény élőlény a legutóbbi időkig teljesen hétköznapi életet élt a tengerben. Semmi más nem érdekelte, csak a szaporodás. Minden évben, amikor elkövetkezett a nyaralási szezon, és a tengerpartokat ellepték a kisportolt testű fiatalemberek, akkor a tekervényes tintapolip kivárta a megfelelő alkalmat, és amikor egy-egy ilyen csudás hímpéldány mélyen begázolt a vízbe, akkor a tintapolip lecsapott rá, és jó alaposan körbe- és megtekerte.
A járvány óta más a helyzet. A karantén alaposan odavert a nyaralási szezonnak is, a szaporodásra vágyó tintapolip pedig nem tehetett mást, kitekergett a szárazföldre, lehetőleg szombat esténként, majd alaposan betintázva egy-egy padon kellette magát, hátha a szórakozóhelyről frissiben távozó délceg legények közül hajlandó lesz vele kopulálni valamelyik.
A járvány előtt a tekervényes tintapolip a testredőiben rejtőző tintazacskóban tárolt tintát ellenségei megzavarására használta, és a Wikipedia tanúsága szerint alakja olyan változékony volt, hogy akár apró nyílásokba is bepréselhette magát.
Ezzel szemben mostanság már leginkább az motiválja, hogy az ő testredőibe préselje be magát valaki, de előtte lehetőleg fizessen neki jó sok tintát, mondjuk száraz Martini vagy hasonlóan drága italok formájában.
Csakis azt tanácsolhatjuk minden délceg fiatalembernek, hogy amikor egy tekervényes tintapolippal találkozik, akkor nagyon alaposan legyen résen!