Az alábbi történettel azt szeretném bizonyítani, hogy az Életnél szakképzettebb dramaturg nem létezik, és az ember akárhány forgatókönyvírói tanfolyamot elvégezhet, ellesheti a legnagyobbak mesterfogásait, de olyan jeleneteket sosem fog tudni kitalálni, mint az alábbi, amely egy debreceni, dohánybolttal kombinált lottózóban esett meg.
Gronyárral és Berzenkével egy gyönyörű téli napon kitaláltuk, hogy kollektíve tippmixelni fogunk, mert nálunk pénzéhesebb és elvtelen nyerészkedésre hajlamosabb alakokat nem hordott még a hátán Hajdú-Bihar megye. A sportfogadás előkészületeinek jegyében elsősorban felkerestük a Negyven Rabló nevű létesítményt.
Szegény Arkhimédész, aki az ókorban így jajongott: „adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot”, rettentően sajnálhatja, hogy nem volt a kortársa Gronyár. A világ folyton változik, de az fix, hogy Gronyárnak mindig, mindenhol, minden egyes esemény ürügyként szolgál ahhoz, hogy ihasson. Nem kivétel ez alól a tippmix sem.
És hogy miért kell tippmixeléshez alkoholt venni magunkhoz? Ezt is megtudhattuk a barátunktól. Mert olyankor az embernek jobb megérzései támadnak, és bátrabban mer meglepetésekre fogadni.
Egyesek szemében talán érthetetlennek tűnhet, hogy a fentiek tényként való elfogadása kapcsán miért nem merül fel Gronyár multimilliárdos mivolta, de jelen dolgozatunknak nem célja az ilyen kukacoskodó egyének tudásvágyának kielégítése.
Összeállítottuk tehát a tippsorunkat, és közben sokat mondok, ha mindössze tizenhatszor kerestük fel a pultot folyékony sportfogadási ihletettség magunkhoz vétele céljából. Utána átvonultunk a nem messze lévő, dohánybolttal kombinált lottózóba, viszont útközben egy érdekes jelenségre lettem figyelmes.
A tippsor tanulmányozása során észleltem, hogy valami kitalálhatatlan ok miatt nem annyira mutatható ki egyezés az előzetesen megfogadni kívánt sportesemények sorszámainak matematikai vonatkozásában. (Kevésbé fárasztóan leírva: elcsesztük a szelvényeket, de nem kicsit, hanem nagyon.) Megérkezvén tehát a barátságos helyiségbe, elsősorban letelepedtünk egy asztalhoz, hogy rendezzük tippsorainkat.
Kisvártatva Gronyár hozott nekünk három kávét, mert ekkor már az volt a kiforrott véleménye, hogy a koffeines ital jobb hatással lesz a szelvénykitöltő képességünkre, mint például a Hubertus. Amikor végeztünk a művelettel, Berzenke úgy nyilatkozott, hogy ő most inkább visszahaladna a Negyven Rablóba, majd ott megvár minket, adjuk csak fel a szelvényeket nélküle.
És itt következett be a leírhatatlan események egymásba láncolódásának optikai jellegű hogyishívjákja.
Berzenke felkelt az asztaltól, és megindult a kijárat felé. Odaérvén az ajtóhoz azonban úgy érzékelte, hogy befelé is szeretne haladni valaki, ezért udvariasan hátralépett. Íratlan elsőbbségadási szabály, hogy aki a fűtött helyiségben tartózkodik, annak kötelessége a hidegből betérni szándékozó személy közlekedésének előmozdítása.
Én már ekkor is észleltem, hogy pöttöm kis barátunk optikai csalódás áldozata lett, mert a saját alakját látta visszatükröződni az ajtó üvegének alsó fertályán (a felső részt mindenféle plakátok borították), de eszembe sem jutott, hogy humánus tanácsaimmal segítsem elő a távozásának lebonyolítását, mert bár jellememből és neveltetésemből ez következett volna, azonban a saját szórakoztatásomat mindennél többre tartom. Így hát kussoltam.
Berzenke kisvártatva újabb bizonytalan lépéseket tett az ajtó felé, de mivel újra azt látta, hogy valaki be akar jönni, megint csak meghátrált.
Ekkor már Gronyár is felfigyelt a jelenségre, és kis híján visszaköpte a kávéját a csészébe, annyira erőt vett rajta a vidámság.
A harmadik, ugyanolyan metódus szerint lezajló próbálkozásnál Gronyár halkan megjegyezte:
– Ha most nem kel fel gyorsan a nap, vagy valaki nem kapcsolja le a belső világítást, akkor kis barátunk végtelen ciklusba fog kerülni.
Ezen annyira röhögtünk, hogy a negyedik kísérletnek nem is lettünk szemtanúi. Azt viszont érzékeltük, hogy Berzenke kedélyállapotában erősen felütötte a fejét a bosszankodás, és már szinte égett a szeme a vágytól, hogy megpillanthassa, ki az a tanácstalan illető, aki a bolondját járatja vele, és az ajtó másik felén ugyanolyan bizonytalankodásnak rabja, akárcsak ő maga.
A következőkben pontosan érezhető volt, hogy most már ki fog törni a helyiségből Berzenke, akármi is lesz. Viszont elkövetkezett a meglepő fordulat, valaki tényleg benyitott a dohányboltba. Ez az illető nem volt más, mint Kőműves Ferkó ideiglenes szerelme, Titkárnő Hajnalka. A Berzenkénél két fejjel magasabb női hölgy behaladása nem sikerült eseménymentesre, mert miközben gyakorlatilag letarolta a befelé nyíló ajtóval pöttöm kis barátunkat, egy méltatlankodó közleményt is el kellett viselnie. Berzenke ugyanis így szólt hozzá:
– Na végre, hogy el bírtad dönteni, mit akarsz!
Titkárnő Hajnalka ekkor egész testében megmerevedett, és hosszú másodpercekig úgy bámult Berzenkére, mint aki először találkozik a távgyógyító Gyurcsók Jóskával, akiről kiderül, hogy nemcsak a gondolatolvasás és az agykontroll terén szakképzett ő, hanem általános értelemben is a birtokában van mindenféle evilági tudásnak.
Na már most, utólagos oknyomozásunk során kiderült, miszerint Kőműves Ferkó és Titkárnő Hajnalka az eseményeket megelőzően hosszasan boncolgatták kettejük kapcsolatát. Ennek során végighaladtak az utcán a dohánybolt felé, és közben Kőműves Ferkó egy eléggé világos, szinte már egybites választás elé állította Hajnalkát. Vagy azt csinálja, amit kér tőle, vagy legyen vége az egésznek.
Hajnalka egy darabig tépelődött a dohánybolt előtt, Ferkó kíváncsi arcát szemlélve, de aztán meghozta a döntést, amit már jó ideje érlelt magában. Az eseményről rövid közleményt is kiadott, amely nagyjából így szólt: „Nézd, Ferkó! Elmész te a picsába! Itt a vége!” Majd benyitott a dohányboltba, és ebben a lélektani helyzetben szembesült az apró termetű Berzenke megjegyzésével, miszerint:
– Na végre, hogy el bírtad dönteni, mit akarsz!
Ha valakinek úgy hozta a sorsa, hogy ő szobrász legyen, és valaha is meg akarta alkotni az Egymásra Tágra Nyílt Szemmel Bámuló Két Félhülye kompozícióját, az nagyon sajnálhatja, hogy ezen az estén nem üldögélt a dohánybolttal kombinált lottózóban. Hitelesebb modelleket soha az életben nem fog találni magának.