Sorozatlapozó

Alanyunkat természetesen Végh Bélának hívják, nem Véghtelennek, de egyrészt az eredeti neve kellően visszataszító, másrészt pedig saját maga szolgáltatott okot a becenévre. Így aztán Véghtelen Béla néven fog bevonulni a krónikánkba ...

Festő Csabi, aki panellakó volt, az egyik szüreti estén igencsak beborozott. Amint hazafelé tartott a Negyven Rablóból, már érezte, hogy baj lesz. Egyre közelebb került ugyan az állandó lakcímét képező háztömbhöz, de azt is világosan érezte, hogy egyre közelebb kerül ...

Professzor úr állítólag valaha fizikát tanított egy általános iskolában, de arról nem maradt fenn adat, hogy mennyire szerették a hajdani tanítványai. Professzor úr a kocsmai észosztók nagyon különleges csoportjába tartozik. Sem józanon, sem semmilyen véralkoholszintnél nem lehet vele értelmesen elbeszélgetni, ...

„Az élet túl becses ahhoz, semhogy tartalmatlanul, cél nélkül, üresen, szeretet, és végső soron remény nélkül éljünk.”– Václav Havel

Valamikor a 2014-es év első napjának hajnalán történt, hogy megalapítottuk a Becses Brigantik oldalt a Facebookon. A szemfüles olvasó rögtön kikövetkeztetheti ...

Megígértük, hogy ha a Facebook-statisztika alapján eljutnak bejegyzéseink 100 ezer emberhez, akkor valami rendkívülit fogunk cselekedni. Így hát tegnap késő délután nekivágtunk a városnak, hogy teljesítsük önként vállalt kötelességünket, és tegyünk valami jót az emberiség hasznára. Valami olyat, amitől mások ...

Gronyár és Berzenke még kiskrampók voltak, amikor Debrecenben vendégszerepelt egy vándorcirkusz. A két ifjú legényke szombat délelőtt a cirkusz környékén sertepertélt, amikor is egy nagydarab zsonglőr néni odakiáltott nekik: – Gyerekek! Gyertek csak ide, hé! ...

Arisztokratikus barátunk, Gróf annak idején egy netes társkeresőn összeismerkedett egy Angéla nevű jeles pesti hajadonnal, és annyira megkívánta a csinos fehérszemélyt, hogy felautózott miatta a fővárosba. Pest egyik hangulatos terén adtak egymásnak randevút, és Gróf, ez a kifogástalan úriember hamarabb ...

Gronyárral az az egyik legnagyobb baj, hogy amikor túl sok Hubertust iszik, akkor az emberi létezés kiemelten fontos sorskérdéseiről kíván kényszeresen beszélgetni. Senki nem tudja, miért csak a Hubertus mértéktelen fogyasztása után jön ez nála elő, de az biztos, hogy ...

A Becses Brigantik társulat Koca becenévre hallgató egyedének bemutatása következik (akivel sajnos egyazon lépcsőházban lakom), mégpedig egy jellemző történet elbeszélésével. Már nem emlékszem, említettem-e korábban, de ha igen, akkor is újból leszögezném: Koca kicsit sem kövér, hanem rettentően sovány, gyakorlatilag ...

Elkísértem egy bevásárlóközpontba Berzenkét, akinek feltett szándéka volt, hogy kiegészíti amúgy sem mindennapos fuszeklikészletét néhány újabb remek darabbal. Pöttöm kis barátommal amúgy is igen nagy megpróbáltatás bármit vásárolni, ám a ruhaneműk, ezen belül pedig a zoknik aztán végképp külön kategóriát ...

Az Úr 1989. évének augusztusában leszerelt az előttünk járó korosztály, így mi lettünk a hódmezővásárhelyi laktanya öregkatonái. Akkoriban két jelentős téma köré csoportosultak a gondolataim a kaszárnya kerítése mögött: 1. Bőven elég lenne ebből a bohóckodásból egy év. De jó ...

A történet folytatásához először két főszereplőt szükséges bemutatnom, Latyák öcsit és Degec őrnagyot. Ráadásul a személyük össze is függ, mivel Latyák öcsi Degec őrnagynak volt az írnoka. (És Latyák öcsivel ellentétben Degec őrnagynak nem ez volt az igazi neve.) ...

A metódus a következő: megérkezik a sofőr, bejön az irodába a menetlevelével. Én az íróasztal fölé görnyedek, és látszólag észre sem veszem őt. Erre ő kénytelen közelebb lépni, és nyilván rá is les, hogy mivel foglalatoskodom. A párbeszéd pedig nagyjából ...

Teljesen világos volt immár előttem, hogy február 15-én nem leszerelni fogok, hanem éppen Nagyatádon tartózkodom majd, a futkosón, ahol is pont szaladni fogok valahová. - Jelentem, menetlevelet írok - válaszoltam katonásan, végül is egy hangot sem hazudva, és közben azért ...

Sok-sok évvel ezelőtt, egy kora őszi éjszakán hazafelé baktattam egy szórakozóhelyről két cimborámmal, Gronyárral és Gróffal. Az utunk a Nagyerdőn vezetett keresztül. Vihar készülődött, a szél meg-megcibálta a fák lombkoronáját. Felhajtottuk a gallérunkat, és megszaporáztuk a lépteinket ...

Egy evolúciós félreértésből fakadóan a laposkövi pamutgyík azt hiszi, hogy hideg van. Ez az információja a hátsó lábán elhelyezkedő érzékelő tappancsokból származik, amelyek hidegnek érzékelik a követ, amelyen az állat álldogál. Ez még önmagában nem okozna problémát, de a pamutgyík ...

A padilány bogyós gyümölcsű, lédús, nyitvatermő, évelő, de nem érvelő növény. Érvek helyett a megsértődés módszerét alkalmazza, és a "mi a baj?" kérdésre a "semmi" szócskával felel ...

Vitorlások, yachtok környékén figyelhető meg ennek a pompás élőlénynek a felbukkanása. Legfőbb tulajdonsága az állandó kielégítetlenség, úgyhogy ha bögyös medúzára bukkanunk a hajófenéken, legyünk nagyon óvatosak, mert ez a tüzes kis jószág sokszor csíp, karmol és harap ...

Nappalink sarkába állítva akár még jól is mutathatna ez az igénytelen szobanövény, de sajnos nem mutat jól, mert baromi ronda. Ez többek között a növény kettősségéből fakad, ugyanis bár a törzse erőtől duzzad, a szárai azonban elhanyagoltak, hiába próbálja bő, ...

Nappalink ékessége lehet ez a kedvelt szobanövény, ha megfelelően gondozzuk. Cserépbe is ültethető, de igazából szőrméből készült táptalajokon érzi elemében magát, ilyenkor elégedetten domborítja ülőgumóit, amelyek a legszembetűnőbb páros szervei, de csak hátulról nézvést, elölről megtekintve teljesen más a helyzet ...

A sprickolós gyúrgyalagot a köznyelv tűzmadárnak is nevezi, mivel ha ez a madár tüzet lát, elkezdi lespriccelni. Amikor nem ezzel foglalatoskodik, akkor általában gyúr, és ezt azért teszi, mert egy evolúciós tévút miatt nem jutott toll a felsőtestére, és a ...

A hazánkban élő legveszélyesebb ragadozóhal. Többször megfigyelték, amint kiugrik a vízből, rendszerint horgászcsónakokra, de akár stégekre vagy a partra is, majd ott megragadja az őrizetlenül hagyott botot. A fenékpusztai csimpaszka, ha egyszer belecsimpaszkodik a botunkba, nagyon nehezen engedi el, legyünk ...

Folytatjuk eme hiánypótló ismeretterjesztő sorozatunkat, melyben most a gumós pillácska (skubizicus gigavalagicus) kerül terítékre ...

Nagyobb lakótelepek környékén, főleg a paneldzsungelben figyelhető meg, hogy az ott élő emberek a maguk módján igyekeznek némi zöldfelületet kialakítani a környezetükben, hogy ezáltal egy darabka természetet csempészhessenek a lehangoló betonkockák közé. Jó példa erre, amikor kimustrált gumiabroncsokat virágfölddel vagy ...

1. rész – Kivégzésem előkészületei

Ha az ember sokat ír, és ezt mindvégig ülve teszi, akkor előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor őt egy kedves reumatológus doktornő beutalja a gyógyfürdőbe, hogy ott megpróbálják helyrehozni a derekát és a hátát. A kezelések ...

Közhülye a közfürdőben – 2. rész

Majdnem negyed órával hamarabb megjelentem a Klinikai Centrum Felakasztásügyi Súlyfürdős Központjában, mint kellett volna. Én balga azt hittem, 14 perc bőven elég lesz a becsekkoláshoz. De nem lett. Ugyan az öltözőbe még betaláltam, de ...

Közhülye a közfürdőben – 3. rész

Szerencsére időközben visszatért a helyére az öltözőfelügyelő hajadon, így a víz alatti torna helyszínét már könnyen megtaláltam. Mindössze csatlakoznom kellett egy csoporthoz, amelyik pont arra vonult ...

Közhülye a közfürdőben – 4. rész

A bikinis dédimamákkal történő szinkronúszás után az ember természetesen bevonul az öltözőbe, hogy megszabaduljon a csuromvizes fürdőgatyájától, és megszárítsa a torna által átmozgatott hitvány testét, mivel következik a masszázs ...

Közhülye a közfürdőben – 5. rész

Többszörösen megalázva és halmozottan meggyötörve másztam fel az első emeletre, a masszőrhöz. Arról ábrándoztam, hogy egy kedves, szelíd arcú, finom kezű, angyali természetű hölgy pártfogásában nyerhet felüdülést megtépázott idegrendszerem, a testemről nem is beszélve ...

Közhülye a közfürdőben – 6. rész

Szóval, ahogy már tegnap belengettem (jaj, de nehezen írom le ezt a szót! - majd a következő részből kiderül, hogy miért), ezúttal nem Katica bácsi fogadott engem a masszázsos helyiségben, hanem egy akkora termetű ...

Bevezetés

Egy könyvbemutatón ismertem meg Annabelt. Akkoriban már jó ideje magam alatt voltam. Először is közeledett az ötvenedik születésnapom. Ez már önmagában legyűri az embert. Eközben gyalázatosan alakultak az új regényem eladási példányszámai. Az ügynököm állandóan abajgatott valami miatt. És ...

Soha nem volt szokásom fiatal lányokkal hetyegni. (Persze kivételt képezett ez alól, amikor még magam is huszonéves voltam.) És amióta felkapott a hírnév, mindig tökéletesen be tudtam azonosítani a női nemnek azon képviselőit, akik valamiféle tévesen felmagasztalt idolt, szeretetpótlékot láttak ...

Közhülye a közfürdőben – 7. rész

A vízitornás medencében arra jöttem rá, hogy itt senkinek sincs állandó helye, ugyanis ezúttal nem özvegy Taszajtóné Irénke néni háta mögé kerültem, hanem Ede bácsi mögé. Talán nem lett volna semmi baj, ha nem ...

Ültünk a kávézóban Annabellel, és az első percekben egy rakás mulattató dolog járt a fejemben. Meg persze melankolikus és bágyasztó is. Abban teljesen biztos voltam, hogy én ettől a fiatal nőtől, aki simán a lányom lehetne, a világon semmit nem ...

Közhülye a közfürdőben – 8. rész

Kérem szépen, én mindent megértek. Rendkívül empatikus vagyok. Tudom, hogy a kor előrehaladtával az embernek már nem úgy működik a felfogóképessége, a figyelme is el-ellankad, a mentális készségek is megkopnak, meg minden. De úgy ...

Az első együtt töltött estém Annabellel, abban a kis kávézóban – hát maga volt a hullámvasút. Föleszmélni sem volt időm, máris a saját érzéseimmel viaskodtam, egyik végletből a másikba esve. Az egyik pillanatban szilárdan tartottam magam ahhoz az elhatározásomhoz, hogy ...

– Van egy feltételem – közöltem vele másnap. – A te kocsiddal megyünk. Ha ebbe nem egyezel bele, akkor sosem fogod látni az Öreg-hegyet. Persze beleegyezett. Én meg kicsit megkönnyebbültem. Valahol a lelkem mélyén szinte rettegtem tőle, nehogy olyan látszata ...

Közhülye a közfürdőben – 9. rész

Ha egy magamfajta csepűrágó beszabadul a gyógyközpontba, és ott semmiféle ihlet nem kapja el lírailag, akkor sürgősen szégyellje el magát! Az alábbi (hozzám hasonlóan) kicsavart szerzeményt akár a "Nem tudom, az életemet hol rontottam ...

Az első este, amit Annabellel tölthettem Öreg-hegyen, számomra örök emlék marad. És nem feltétlenül azért, mert vacsora közben hosszan áradozott a főztömről. Bár az tény, hogy akkoriban már nem is emlékeztem rá, mikor dicsérte meg utoljára nő a különleges ragumat ...

Még egy nap kellett, hogy Annabel felfedezze, nem vele alszom. Ugyanis a második nap délutánján tűzifát hasogattunk, és ettől ő olyannyira kifáradt, hogy megint beledőlt az ágyba, aztán már aludt is ...

Szerettem ezeket a beszélgetéseket. De néhány nap múlva vége szakadt az idillnek, és most már azt gondolom, Annabel úgy döntött, hogy elég ebből az apa-lánya és író-tanítvány fílingből. Meglepő kérdéssel állt elő az egyik ebédnél: – Szerinted a húszéves srácok ...

Ezen a kipusztulástól fenyegetett állatfajon a saját butasága és lustasága fogja beteljesíteni a végzetet, így újabb olyan esettel állunk szemben, amikor nem az emberi tevékenység szűkíti be egy állat életterét. Ugyan a háziasítása talán megmenthetné a kihalástól, de senkinek sem ...

Mindeközben gyalázatosan rosszul haladtam az új regényemmel. Már egyáltalán a "haladtam" szó leírása is teljesen indokolatlan ebben az összefüggésben. Azt hiszem, azelőtt olyasmi még soha nem történt velem, hogy már a regény vázlatát sem sikerült összeraknom ...

Amikor legközelebb magamhoz tértem, valahogy furcsán üresnek tűnt minden, kívül és belül is. A lelki ürességgel egyelőre nem szándékoztam foglalatoskodni, azt gondoltam, ez a tevékenység bőven ráér, tengernyi időm lesz rá valószínűleg, egyelőre örültem, hogy immár fel tudok kelni, és ...

Órákon át fel-alá járkáltam a házban. Végül rájöttem, hogy miért nem ment nekem az írás. Teljesen elidegenedtem a polgárháború korabeli hőseimtől, nem érdekelt már a regényfolyamom, csakis Annabelről akartam írni. Odaültem az én csodás, rusztikus íróasztalomhoz, amely előtt a szék ...

Annabel – mert ugyan ki más is lehetett volna a szerző? – igazi mestermunkát alkotott a maga nemében. A regény egyszerre volt újszerű és hagyományőrző. Minden használható elemet áthozott az eszköztáramból, amelyet a polgárháborús regényciklusomból továbbvinni volt érdemes, ám ezeket ...

Újra áttettem a székhelyemet Montanába. Amikor átléptem az Öreg-hegyi házikó küszöbét, nemcsak az emlékek rohantak meg, de valami elképesztő biztonságérzet árasztotta el minden sejtemet. Tudtam, hogy sikerülni fog azt a könyvet megírnom, amelyik egyelőre csak a képzeletemben élt. Nem tudom, ...

A homoki terpeszviola tópartok, tengerpartok közkedvelt és tetszetős növénye. Virágzata piros, szélein citromsárga csíkokkal. Csak nagyon óvatosan tépjük le a növény virágját, mert alatta bimbó vagy titkos szirmocska rejtőzhet ...

Eddig még nem árultuk el Gronyárról, de neki igen komoly lelki meggyőződése, hogy egyszer majd nagyon gazdag lesz, és ennek érdekében elég sok mindenre képes. Nemrég például megrendelt a neten egy „Bevonzom a pénzt” című önhipnózisos hanganyagot. Miután átutalta a ...

Eleddig tapintatból nem nagyon hangsúlyoztuk a kedves olvasók előtt csapatunk oszlopos tagjának, Berzenkének egyik jellemző tulajdonságát. Az a helyzet, hogy nem nagyon gyors neki az agya. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy a pöttöm kis Berzenke buta lenne, csak ...

Ha már az előzőekben megemlítettem, hogy Koca hülye a focihoz, akkor nem lennék jó krónikás, ha nem árulnám el, mennyire hülye. Végül is nem teljesen. A futball szakkifejezései közül például abszolút világos számára, hogy mi az a berúgás és a ...

A fenti mondat a könyv első kiadásának fülszövegéből származik, és nem én követtem el. Az alábbiakat viszont már igen: Különös tudóscsoport gyülekezik a Himalája egyik törpeállamában, Krepálban, hogy útnak induljanak egy távoli kolostorba. Az expedíció tagjai a legkülönbözőbb tudományágakat és ...

Tízegynéhány évvel ezelőtt mindenféle honlapok szerkesztésével, internetes fórumok üzemeltetésével, ilyesmikkel foglalkoztam, és ebben a szakmában a kétezres években nagyban dívott a barterezés. Tehát ha te kirakod a reklámbanneremet, akkor én is kirakom a tiédet, és mindketten jól járunk. Persze ár-, ...

A kapcsolat, amely a Gondviselés és szerény személyem között fennáll, amióta csak az eszemet tudom, mindig is meglehetősen rapszodikus volt, és bármennyire is megbotránkoztatom ezzel mélyen vallásos olvasóimat, azt kell mondanom, hogy az említett nexus ilyetén állapotáért véleményem szerint a ...

No de nézzük sorjában az eseményeket. Szóval, egyelőre mit sem sejtve perzselődtem a parton, amikor megérkezett a felmentő sereg, mégpedig egy szállodai boy személyében, aki megállt nyugágyam mellett, jótékonyan eltakarva a szorgalmasan tűző napot, s egyúttal elaltatva az éberségemet ...

Az út Krepál kies fővárosába közel fél napig tartott, így már jócskán beesteledett, amikor landolt a gépem a reptér betonján. Fontkészletem egy részét beváltottam helybeli rúpiára, majd az expedíció főhadiszállását képező szállodába hajtattam. Természetesen a Miss Tikush által odarendelt csoport ...

A menetoszlop végén egy európai arcú férfi szerencsétlenkedett; a többiektől kissé lemaradva éppen leszállt a nyeregből, és a jakja bal hátsó patája körül piszmogott. Amint melléértem, a rám jellemző megnyerően szellemes stílusban megszólítottam: – No mi az, máris lerobbant? Hívjam ...

Néhány teherhordó serpát megelőzve egy furcsa párosra lettem figyelmes. Egyikük, a magasabbik sötétpiros overált és hasonló színű fejfedőt viselt, a mellette haladó apró termetű fickó pedig talpig feketébe volt öltözve. A látványuk a szállingózó hóesésben olyan érzetet keltett bennem, hogy ...

Csak akkor engedhettem a tempóból, amikor az előttem haladó két serpát megelőzve újból egy feltételezett tudóstársam mellé értem. Nevezett kolléga egy köpcös, szemüveges, negyvenes éveinek elején járó fickó volt. Bemutatkoztam neki, elkészülve arra, hogy amennyiben a felismerés legapróbb jelét látom ...

Ezen időszak alatt sajnálkoztam a legkevésbé azon körülmény felett, hogy dühöngő erejűvé fokozódott a szél, és az egyre nagyobb méreteket öltő hóvihar lehetetlenné tette az egymással való csevegést. Az időjárási viszontagságokat kihasználva egyre előrébb araszoltam a sorban, így jó másfél ...

Amikor lekászálódtam a jakom nyergéből, valaki a közelben a nevemet kiáltozta, mégpedig igen harsány lelkesedéssel a hangjában. Ez komoly töprengésre késztetett, aminek a tárgyát az képezte, hogy vajon tömjem-e teli az illető pofáját hóval, avagy puritán egyszerűséggel csupán leüssem egy ...

A domború kitüremkedés gazdája nem hagyott kétséget afelől, hogy a szíveslátás jellemének erős oldalához tartozik: – Á, bizonyára maga lesz a lakótársam! Szeretettel üdvözlöm! Kerüljön beljebb! – nyújtotta felém elképesztő hosszúságú jobb kezét. – Ne vegye udvariatlanságnak, hogy nem állok ...

Az ornitológus és én tehát elindultunk a görög állatorvos után, és követtük a központi nagysátorba, ahol már szinte mindenki ott volt rajtunk kívül. Körbeülték Stramm Tockostadot, aki egy tábori asztal mögött trónolt, és épp akkor emelte fel a fejét a ...

Nem mondhatnám, hogy csupa derűs arcú, elégedett tudós özönlött ki a központi sátorból első nagygyűlésünk után. Jellemző volt felzaklatott állapotunkra, hogy alig néhányan indultak el a sátrak felé, hogy nyugovóra térjenek, mi többiek inkább rágyújtottunk, és kis csoportokba verődve tárgyaltuk ...

Feye van der Uthot ugyanúgy az ágyán ülve találtam, mint néhány órával korábban. Megnyugtattam, hogy most már akár le is fekhet, nem kell tovább kinyomva tartania a fejével a ponyvát, hiszen íme, már visszataláltam a sátrunkba, és reggelig nem is ...

Bosszúsan elhagytam hát a női szakaszt, és úgy gondoltam, járok egyet a tábor körül, hátha sikerül háborgó lelkemet egy afféle alkalmi terepszemlével lecsendesítenem. Híresen jó szimatom segítségével csakhamar rá is bukkantam egy nyomra, amely első pillantásra meglehetősen rejtélyesnek tűnt, ugyanis ...

A norvég magánkívül volt a méregtől: – Mit mond? Há megáll a eszem! Csinájjon mán úgy, mintha könyvtár-szótár szakon végzett vóna, oszt izibe lapozza fel az agyát! ...

Elindultunk a serpák sátrai felé, hogy tisztázzuk végre az én esti segítőm személyazonosságát. A teherhordó személyzet, annak ellenére, hogy még csak nem is pirkadt, már talpon volt, sőt, láthatóan minden igyekezetükkel azon voltak, hogy mihamarabb tábort bontsanak ...

Jómagam is elindultam a sátramhoz, hogy összecsomagoljam a holmimat, de ezen tervem kivitelezése egyelőre késedelmet szenvedett, mert odabenn ugyanezen ügyködött Feye van der Uth is, ilyeténképpen nekem esélyem sem volt, hogy a szűk kis sátorban bármit is tevékenykedhessek az ornitológus ...

Úgy éreztem, eleget hallottam. Kimentem a sátor elé, hogy pipára gyújtsak. Egyszerre Alapo San Capatos El Azott de Leplez ismerősen imbolygó alakját pillantottam meg, amint a még álló sátrak és az izgatottan sürgő-forgó serpák között botladozik. A teherhordó személyzet táborbontó ...

Zima Frigorjeva egy szóval sem túlzott, amikor az előttünk álló viszontagságokat ecsetelte. Bár sikerült időben elindulnunk, s így a hátunk mögött dúló viharnak szinte csak a szele érintett meg minket, az is olyan ízelítő volt, ami után épelméjű embernek esze ...

Hayba kapitány tébolyult rikoltozásba fogott, és nekitámadt Ragtapasznak: – Miért itt állsz csak? Miért nem csinálod valami, doktor?! – Az orvostudomány itt már tehetetlen – mondta halkan a görög, de az expedíció rendőre hajthatatlan maradt: – Azonnal fogjad hozzá élesztés ...

Elgondolkozva és elkedvetlenedve tértünk vissza a többiekhez. Újra és újra végighaladtunk a történteken, ki, mikor és mit látott-hallott, ki, mikor, hol tartózkodott, de semmivel sem lettünk okosabbak. Csak abban lehettünk biztosak, hogy a logika szigorú törvényeit figyelembe véve, hatunk közül ...

A rájafélék családjának ritka tagjáról van szó, őshazája Észak-Európa. A rájaalakúak (Rajiformes) a cápákkal rokon, de azoktól sokban eltérő csoport. A cápáknak például 5 szabad kopoltyúrésük van, a másszakrájának viszont csak 1 szabad rése van. (Egyes biológusok két-három szabad réssel ...

A hegyi vezető természetesen azonnali gyűlést hívott össze a nagysátorba, ahol először is gyors létszámellenőrzést tartott. – A franc aki megeszi, má megin ez a spanyol fószer hiányzik! Lowkupec úr, legyen mán olyan kedves utánanézni, mer a végin még megfagyik ...

Megnyugtattam Tockostadot, hogy bár nem sikerült idecsábítanom, de biztonságban tudhatja a spanyolt, nem fenyegeti már a fagyhalál veszélye. A hegyi vezető néma bólintással nyugtázta a jelentésemet. Megérdeklődtem, mi az oka az össznépi hallgatagságnak, mire Jacques Citokceau készséggel felvilágosított: – Möszjő ...

Ez a barátságos lény csak első pillantásra tűnik növénynek, igazából egy nagyon kedves háziállat. Viszont az tényleg igaz, hogy a háziasítása egy növénnyel, a könnyezőpálmával történő keresztezés során valósult meg ...

A norvég megenyhülve hallgatott el, és így ismét csak némaságba burkolóztunk, amit egy perc múlva jómagam törtem meg: – Nem ártana végigszaladnunk a délután eseményein. Például, hogy ki mit csinált, miután megérkeztünk a völgybe ...

Hirtelen súlyos csönd támadt, amit a parapszichológus szipogása tört meg: – Hát, őt most sajnos nem idézhetjük meg, hogy igazolja a maga alibijét, Zoran. Nem érzem most magam elég erősnek egy asztaltáncoltatós szeánszhoz – kesergett Balganaiva ...

A sors kegye folytán az első körbe kerültem, Jack Pottal és Miapanasz Ragtapasszal. Mi húzhattunk először a három orosz nő nevét tartalmazó papírcetlik közül. Nem mondhatnám, hogy lelkes izgalom járta át a bensőmet, de azt hiszem, ilyesmi nem is várható ...

Az alábbi történet még a múlt évezredben játszódik, akkoriban, amikor a Negyven Rabló a fénykorát élte. (Meg tán mi is.) Főszereplői: egy ifjú hajadon és egy fiatalember. A lányt nevezzük, teszem azt: Teklának. Tekla kicsinyég molett fehérszemély, húszas éveinek elején ...

Azt hiszem, semmi csodálni való nincs azon, hogy kimondottan morcos hangulatban voltam, amikor Hayba kapitány hajnalban fölébresztett. Igencsak rosszul esett ott hagyni a sátor melegét, és elhatároztam, hogy Szenyor Leplez nyomdokaiba lépve magam is meg fogom dézsmálni az expedíció whiskykészletét ...

Amikor daliás éveimben a Negyven Rabló játéktermében teljesítettem szolgálatot, akkor még éjjel-nappal üzemelt a szórakoztatóipari létesítmény. Az egyik nyári reggelen furcsa eset történt. Éppen az éjszakás műszakon voltam túl, és kornyadozva vártam, hogy leteljen a tizenkét óra, és megjöjjön a ...

Jószerével alig tettem néhány lépést, máris nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Csuhajlováéknál nincs minden rendben. Phil O’Dendron rontott ki ugyanis a sátorból, zilált ruházatban és még ziláltabb lelkiállapotban: – Jaj nekem! Jaj szegény fejemnek! Mr. Lowgerinc, mentsen meg! Nagy baj van! ...

Amikor kitisztult a terep, Phil O’Dendron szükségét érezte, hogy jelentést tegyen nekem. Beszámolója szerint először Kutatomuki hagyta el a sátrát, ugyanolyan célból, mint később a pincsi, azzal a különbséggel, hogy neki nem kellett senkitől kikéredzkednie, és a megvadult ölebbel ellentétben ...

Hirtelen irigyelt pozícióvá lépett elő a Phil O’Dendroné, ő haladt ugyanis a sor végén. Mi, többiek szinte percenként fordultunk hátra, hogy meggyőződjünk róla, nem vágtat-e felénk valaki baltával a kezében. (Ez alól egyedül Alapo San Capatos képezett kivételt, aki már ...

Negyed óra múltán kitárult előttünk a kolostor udvarának kapuja. Lekászálódtunk a nyeregből, és beözönlöttünk az épületbe, ahol kellemes meleg fogadott minket. Egy fáklyákkal gyéren megvilágított nagy teremben találtuk magunkat, amelynek falait mindenféle vallási tárgyú képzőművészeti alkotások díszítették ...

Visszavonultam a szobámba, és ledobtam magam az ágyra. A mérhetetlen fáradtságtól szinte azonnal leragadt a szemem. Talán ha negyed órácskát szunyókálhattam, amikor kopogás ébresztett föl. Lo Csong testvér állt az ajtóban négy csapzottan lihegő serpával, akik egy-egy farudat tartottak két ...

Olyan cifra káromkodást hallattam, hogy a szobája ajtajában bámészkodó Citokceau is elismerően csettintett, aztán habozás nélkül a jegyzetfüzetéért indult. Vigasztalhatatlan voltam. Fél perc! Ennyin múlt a boldogságom! Ha csak egy kicsivel is hamarabb eszembe jutnak azok az átkozott paraziták, akkor ...

Miután a derék nyelvész elhagyta a szobámat, hanyatt dőltem az ágyamon, és lázas fejtörésbe kezdtem. Nem is hiába, hiszen rögtön támadt egy ötletem. Lesiettem az udvarra, és úgy tettem, mintha csak a jakomat keresném, s közben észrevétlenül fölpillantottam az ablakokra ...

Amikor felébredtem, sajnálattal állapítottam meg, hogy nem sikerült megálmodnom a helyes megfejtést. Úgy határoztam, először is megreggelizem, és éppen a konzerv felnyitásával bajlódtam, amikor kopogtattak az ajtómon. Készenlétbe helyeztem Smith and Wessonomat és ham and eggs-emet, aztán megkérdeztem, ki az ...

Tockostadból bizonyára a próféta beszélt, amikor a körbeszimatolást említette. A lámák szobája előtt ugyanis olyasféle szag terjengett, mint valami kikötői matrózlebujban. A hegyi vezető elgondolkodva fintorgatta az orrát, aztán megállt az általam mutatott szoba előtt, bekopogott, majd röviddel utána megpróbált ...

Hayba kapitánnyal a sarkamban visszasiettem a második emeletre jelentést tenni. – Csak Puja és Kukkole vannak odalenn, meg Szenyor Leplez, de ő... a szokásos – legyintettem. – A többiek állítólag egy órával ezelőtt lementek a faluba. Legalábbis a kapitány ezt ...

Jómagam is úgy éreztem, nem óhajtok tovább szemtanúja lenni a Tockostad által vezetett, teljesen eredménytelen vallatási procedúrának. Szerencsére eszembe jutott egy eléggé nyomós indok, amivel elhagyhattam a szobát: – Nem ártana átkutatni az épületet, hátha nem csak annyian vannak ezek ...

Sietve elindultam a falu felé. Tudtam, hogy e percben Jack Pot az az ember, akire szükségem van, és sürgősen elő akartam keríteni, hogy magammal cipelhessem a dombtetőre, mire azok a valamik újból előbukkannak a hegyek mögül ...

Jómagam eközben átmentem matematikus barátom asztalához, amelyet üres és félig telt poharak, továbbá mindenféle pénzérmék borítottak hanyag összevisszaságban. – Figyelj rám, Jack – hajoltam le hozzá –, légy szíves, gyere most velem, szeretnék mutatni neked valamit ...

Tockostad figyelme ekkor visszaterelődött az expedíció biológiai kontingensének maradék két tagja felé, ám amint azok háborús tapasztalatait kezdte firtatni, kiszaladt a pult mögül a kocsmáros, és belekötött a norvégba. – Te menni ki! Menni ki! Vagy leülni és inni! – ...

A kolostor felé közeledve két csoportra osztódtunk. A norvég elindult fel a dombra Ihajlával, a részeg állatorvos és a még részegebb botanikus társaságában, én pedig karon fogtam a nem kevésbé ittas matematikust. – Nemsokára jövünk, Stramm, csak szétnézünk Jack barátommal ...

– Nem csodálom, hogy idehívtál – mondta Jack, amikor visszaindultunk a kolostorba. – Ha a helyedben lettem volna, egyedül én sem mertem volna hinni a szememnek. – Meg aztán akkor még messzebb is voltak, és egyáltalán nem voltak felismerhetőek. Nekem ...

Jack tágra nyílt szemekkel és ezzel harmonizáló szájjal bámult rám, láthatóan tőlem várva magyarázatot a spanyol intellektuális képességeire vonatkozóan. Jómagam azonban a legkevésbé sem óhajtottam elmegyógyászati konferenciát rendezni, és mivel eddigre már bizonyosfajta immunitásom alakult ki Szenyor Leplez reakciói iránt, ...

Viszontagságos távcsőbeszerző utam első megpróbáltatása azzal kezdődött, hogy a kolostor lépcsőjén szembetalálkoztam Mia Tyánggal. Nem értettem, hogyan szabadulhatott ki a kötélként használt lepedőcsíkok szorításából, ám nem is volt módom ezen elmélkedni, ugyanis amikor észrevett, habozás nélkül rám vetette magát. Nyilván ...

Nem tehettem mást, fölvonszoltam Mia Tyángot a második emeletre. Ott aztán rövid terepszemle után pengeéles logikával kikövetkeztettem, mi is történhetett korábban. A hegyi vezető külön szobában helyezte el a főlámát játszó gazembert, feltehetően azért, hogy ne tudjon kommunikálni a többiekkel ...

– Hát kendet meg ki a rosseb hagyta így helybe, Lowkupec úr? – érdeklődött Tockostad, amikor megjelentem a körükben a sziklaszirten. Dióhéjban összefoglaltam az elmúlt fél óra történetét (persze az intim részletek elhallgatásával), mire a hegyi vezető kijelentette, hogy még ...

Matematikus barátommal besiettünk a kolostorba, de alig, hogy beléptünk az ajtón, rögtön külön is váltunk. Felküldtem Jacket az emeletre, és eligazítottam, hogy kit hol talál meg, én pedig pártfogásomba vettem a nagyteremben bóklászó Capatost, mert elhatároztam, hogy teszek egy utolsó ...

Ezen a ponton félrehívtam Tockostadot, aggódva konstatáltam ugyanis, hogy Zoran Gutanovics nem tartózkodik a körünkben, s az ilyen jellegű felfedezések újabban nem voltak kedvező hatással a lelki egyensúlyomra. No és arra vonatkozóan is fel szándékoztam tenni pár kérdést, hogy mi ...

Zima Frigorjeván jól látszott, hogy átmeneti higgadtsága olyan gyorsan elmúlt, mint egy nyári zápor. Már nemcsak ott volt piros az arca, ahol néhány perce az állatorvos ellátta egy-két nyugtató gyógypofonnal. – Remélem, ezt csak villámtréfának szánta, Tockostad! – támadt neki ...

Sietve nekiláttunk a kolostor átalakításának. A serpák fejszéi és fűrészei segítségével lőréseket vágtunk a cölöpkerítés stratégiai pontjain. A kiürült fegyveresládákból és a pincéből felcipelt hordókból megfelelő állványzatot készítettünk a géppuskáknak. Ezek után Tockostad azt indítványozta, hogy erősítsük meg az udvar ...

Kukkole Menjeninnen és Zima Frigorjeva, akik egy-egy második emeleti ablakból pásztázták a környéket távcsöveik segítségével, izgatottan jelentették, hogy a japán sereg előőrse feltűnt a hágó tetején. Elfoglaltuk állásainkat, és szorongva vártuk az ellenség felvonulását ...

A spanyolt a padlón fekve találtam. Magam is a földre ereszkedtem, úgy kúsztam be mellé, nehogy egy kóbor lövedék elrontsa a napomat. Ezt a gesztust láthatóan nagyra értékelte, mert amint felfedezte a jelenlétemet, lelkesen rám mászott, jobbról-balról arcon csókolt, és ...

Haditervemnek megfelelően, az elkövetkezők során mi is egyre kevesebbszer, egyre kevesebbet és egyre kevesebb helyről tüzeltünk. Már nem adtunk le sorozatokat, csupán egyes lövésekkel operáltunk, és egy idő után már akkor sem lőttünk, amikor a japánok ki-kidugták a fejüket a ...

Ennek a szerencsés fordulatnak köszönhetően óriási esélyünk nyílt arra, hogy megértessük a japánokkal: a második világháborúnak már évek óta vége van. Kutatomuki főhadnagyot máris sikerült meggyőzni, hiszen nem feltételezte rég nem látott fivéréről, hogy ilyen nagy jelentőségű ügyben ostoba viccelődésre ...

Lementünk a nagyterembe, ahol ekkor már csaknem teljes létszámban ott toporgott az egész expedíció, csupán Hayba kapitány és Capatos hiányzott az élve maradt tagok közül. Ez utóbbira pedig elég nagy szükség lett volna, mert éppen tiszteletét tette az épületben a ...

Bevezető

Húsz évvel ezelőtt kezdtem el írni ezt a történetet. Pontosan akkor, amikor a magyar televíziózásban megjelent az úgynevezett valóságshow fogalma. Rettenetesen gyűlöltem. És még ma is gyűlölöm. Mert én még abban a korban cseperedtem fel, amikor a tévében igaz ...

Néhány óra múltán, amikor az egyik helikopter fedélzetén ülve vártuk, hogy valamely civilizáltabb vidékre szállítsanak minket, az arcomon érezhettem az expedíció valamennyi tagjának vizslató tekintetét. (Kivéve persze a Capatosét, aki a felhalmozott málhák tetején heverészett, és csak rövid időszakokra volt ...

Március 11., 11 óra 11 perc

Sugár Zoltán, a Sugár TV alapítója, tulajdonosa és ügyvezető igazgatója olyan magába roskadtan ült az irodájában az íróasztala mögött, hogy ha e pillanatban egy ortopéd szakorvos nyit be a helyiségbe, rövid szemlélődés után bizonyára ...

Sugár úr ekkor visszakapcsolt az Endre TV-re, majd sietve elzárta a készüléket, mint valami rosszaságon rajtakapott kisfiú, ebben a pillanatban ugyanis rövid kopogást követően kinyílt az ajtó, és belépett rajta Alig Győző, a Sugár TV mindenese ...

Március 11., 18 óra 32 perc Helyszín: Sugár Zoltán legénylakása Hősünk órák óta a pamlagon hevert, és egy, az élet mérhetetlen igazságtalanságáról szóló axióma megfogalmazásán munkálkodott. Töprengéséhez egy félig telt whiskys palack tartalmát hívta segítségül. Kettesben sem jutottak sokra, ekkor ...

Március 12., 8 óra 45 perc Ezen a napon Sugár Zoltán negyed órával korábban érkezett meg a nevével fémjelzett televízió épületébe. Az irodájába lépve Alig Győzőt pillantotta meg, amint az ablakon kihajolva elmélyülten cigarettázott ...

– Kinek állna érdekében, hogy leleplezze a dolgot? – hajolt előre az igazgató. – Nekem egyáltalán nem, ugyebár. Viktóriát meg pláne kihúzhatja a listáról, az apukájával együtt. Marad maga, Gyufaszál. De magának sem válna hasznára, ha lebuktatna minket, hiszen tudná ...

Március 12., 9 óra 12 perc B. Tó Vendel, a Sugár TV hangmérnöke a főnöki iroda előterében üldögélt, és Alig Győző távollétében tartotta a frontot. Éppen arra készült, hogy kicsomagolja a tízóraiját, amikor egy tenyeres-talpas asszonyság jelent meg a helyiségben ...

Március 12., 9 óra 15 perc

Alig Győző töprengő arcot vágott, s ebből a főnöke arra következtetett, hogy a mindenesnek bőséggel akadnak még skrupulusai az STV valóságshow-jával kapcsolatban. Hogy a meggyőzést százszázalékos sikerre vigye, Sugár Zoltán új stratégiával próbálkozott: – ...

Sugár Zoltán arcán még csak egy halvány mosoly sem suhant át, belül azonban úgy ujjongott, akár egy vérmes futballszurkoló a győztes gól láttán. A lelke mélyén mindig is hitt a Gondviselésben, és most az előző este megfogalmazott axiómáját is fényesen ...

Március 12., 16 óra 00 perc Helyszín: egy terézvárosi bérház harmadik emeleti lakása Végső Bulcsú délután négykor arra ébredt, hogy életben van, és ez a tény mélységesen elkeserítette. Előző esti vacsoráját ugyanis egy szakajtónyi gyógyszer képezte, s abból a célból ...

Március 16., 13 óra 40 perc

– Főnök, egy Viktória nevű hölgy keresi – dugta be a fejét az igazgatói iroda ajtaján B. Tó Vendel. – Engedje be! – intett az igazgató, mire a hangmérnök bebocsátott a helyiségbe egy huszonöt ...

Az idilli hangulatnak B. Tó Vendel vetett véget, aki rövid kopogás után szokás szerint bedugta a fejét az ajtón: – Főnök, egy férfi keresi valami hirdetés ügyében – jelentette be enyhén remegő hangon. Mostanában nem tekintette jó jelnek, ha bárki ...

Március 17., 15 óra 17 perc

Kukk Olivérnek, a Kukk-Lux-Klán Kft tulajdonosának nem voltak különösebb illúziói, amikor a Sugár TV székhelye felé autózott. Bár a sógora egész délelőtt izgatott hangú telefonhívásokkal zaklatta, valami fantasztikus nagy üzletről áradozva, Kukk úr nem ...

Március 17., 17 óra 58 perc Helyszín: az STV igazgatói irodájának előtere – Gratulálok, Győzőkém! Ez a Csecs Emőke remek fogás volt – áradozott mosolyogva Sugár úr, miután aláíratta a szerződést a kebelcsodával. – Néha már egészen a határához érek, ...

Március 19., 14 óra 3 perc Helyszín: az STV igazgatói irodája Sugár Zoltán kedvenc forgószékében üldögélt, és a vele szemben elhelyezkedő Kép Ernőt éppen arról tájékoztatta, hogy ő fogja vezetni a valóságshow adásait. A műsorvezető egyelőre korántsem állt hozzá olyan ...

Március 19., 14 óra 50 perc

A Szociális és Családügyi Minisztérium épülete előtt egy idős paraszt bácsi álldogált. Módfelett tanácstalan illető benyomását keltette. Hol a pörgekalapját tolta fel, hogy megvakarhassa ősz fürtökkel borított üstökét, hol a bajuszát pödörgette, s ezenközben ...

Március 19., 15 óra 12 perc Helyszín: az STV igazgatói irodája Sugár Zoltán nem az a fajta főnök volt, aki kartont vezet a beosztottairól, azon pontosan feltüntetve a munkatársak születésnapját, családi állapotát, kedvenc italát, virágát, legkedvesebb hobbyját, fő erényeit és ...

Március 22., 17 óra 48 perc Helyszín: egy forgalmas pesti aluljáró Zöld Taksony, 39 éves, hajdan kelenföldi illetőségű hajléktalan megállapította, hogy igen rossz napja van. Kora délután, amikor kimustrált babakocsiján az aznap összegyűjtött kartonpapírt szállítmányozta a MÉH-be, elkapta az eső, ...

Március 24., 10 óra 42 perc

Beleznai Béla, a Herda Bank behajtási osztályvezetője már jól ismerte a járást a Sugár TV épületében. Kedélyesen kalapot emelt a rémült arcú alkalmazottak előtt, könnyed mozdulattal félretolta az igazgató ajtajának előterében strázsáló B. Tó ...

Csakhamar kiderült, a hölgy nemcsak a testével, de a lelkével kapcsolatban sem hagy túl sok takargatnivalót. Kertelés nélkül elmondta, mi vitte rá, hogy elfogadja az Alig Győző által felvázolt lehetőséget: –  A szexiparban dolgozom. Azt hiszem, ezt a küllemem alapján ...

Március 27., 22 óra 17 perc

Alig Győző egy olcsó kisvendéglőben elköltött szerény vacsora után hazaszállította a menyasszonyát, és most saját otthona felé tartott rozoga autóján. A Hónaljai úton vezetett az útja hazafelé. Rendkívül gyűlölte ezt a környéket, de nem ...

Sugár úr alaposan végigmérte a néger fickót. A festékpacák ellenére is jól látszott, hogy a színesbőrű fiatalember eddigi életében sokat áldozott a testkultúra oltárán. Arányos alakja semmiféle kívánnivalót nem hagyott volna egy szobrászművészben, azaz más oldalról megközelítve: nők esetében bizonyára ...

Április 8., 13 óra 45 perc

Az igazgatói irodában e pillanatban hárman tartózkodtak: Sugár Zoltán, Alig Győző és egy Szerte Lenke névre hallgató idős hölgy. A második illető éppen beszámolt az elsőnek, mégpedig arról, hogy mit tud a harmadik személyről: ...

Április 12., 18 óra 00 perc A fenti időpontot Sugár Zoltán a maga visszafogott, mértéktartó stílusában írta le. Egyszerűen a Sugár TV újjászületésének és felvirágzásának történelmi dátumaként aposztrofálta, és ezt percenként sulykolta a munkatársaiba, gyártásvezetőtől a takarítónőig. Ehhez a megfogalmazáshoz ...

Odeba Mbapasinak fogalma sem volt, hogy az egyik asztaltársának miféle gondolatok forognak a fejében vele kapcsolatban. Őt most leginkább a vacsora második fogásának elemzése foglalta le: – Ugye nem van benne nyúl? – érdeklődött riadtan, majd rögtön magyarázatát is adta ...

Április 13., 7 óra 36 perc Amikor Rózsa felébredt, azt állapíthatta meg, hogy egyedül tartózkodik a női hálóban. Fölvette a sötét szemüveget, magára öltötte a köntösét, aztán egyik kezében a fogmosófelszerelésével, másikban a fehér botjával útnak indult a mosdó irányába ...

Április 15., 9 óra 12 perc A lakók már három éjszakát töltöttek a Nyaralóban, és ez azt jelentette, hogy Zöld Taksony immár harmadszor ébredt másnaposan. Amikor erőt bírt venni magán, hogy kikászálódjon az ágyából, kibotorkált a teraszra, ahol Bulcsú kókadozott ...

Április 16., 13 óra 41 perc A mai ebéd után a nyaralólakók női kontingensének három fiatalabb tagja a teraszon üldögélt. Nusi elmélyülten cigarettázott, Rózsa az arcát süttette az időnként előbújó nappal, Emőke pedig a sminkje elkészítésével foglalatoskodott, s közben arról ...

Április 17., 2 óra 11 perc Az igazgató és Alig Győző a Sugár TV vágószobájában ültek, és az aznap felvett anyag megtekintésével múlatták az időt. A monitoron éppen Rózsa és Emőke volt látható, amint a medence partján üldögélnek, és a ...

Április 18., 9 óra 46 perc Ezen a napon is vigasztalanul esett az eső. A Nyaraló népe reggeli után a nappaliban ejtőzött, s éppen azon tanakodtak, mivel kellene elfoglalniuk magukat. – Játsszuk Amerikából jottem! – javasolta Odeba. Néhány hónapja tanulta ...

Ezek után a legfrappánsabb megoldás következett. Nusi furfangos módon azonnal leállította az inast, amint az belekezdett az ábécébe, aztán felsorolta az összes A betűs férfit, akivel valaha is dolga volt. Nem kevesebb, mint tizenhat nevet említett meg az Adalberttől az ...

Április 19., 14 óra 20 perc Ebéd után lassacskán alábbhagyott, majd teljesen el is állt az eső. Amikor ezt a társaság tagjai felfedezték, egy emberként tódultak ki a szabadba, hogy kiélvezhessék a fátyolos napsütés minden percét. Csecs Emőke azonban túlságosan ...

Április 20., 19 óra 30 perc Sugár úr azon kevés estéinek egyike volt ez, amelyet a saját lakásában töltött. Elhevert a pamlagon, üzembe helyezte a tévéjét, és természetesen a saját csatornájára kapcsolt: ...

Április 21., 15 óra 01 perc – Nahát, hogy maga milyen csillogóvá tudja törölgetni a poharakat! Fantasztikus! – bókolt Archibaldnak a házmesterné, miután felszámolták a mai ebéd romjait. – Ha szépen megkérem, elárulja a titkát? – Kedves Piroska, maga már ...

Április 23., 19 óra 27 perc A társaság férfitagjai (Archibaldot kivéve) már több alkalommal rendeztek kártyapartit, de mivel a dolognak semmiféle tétje nem volt, hamar elunták. Ma viszont, miután megkapták a „zsebpénzüket”, húszezer fabatkát, sokkal nagyobb kedvvel és izgalommal ültek ...

Április 24., 6 óra 11 perc Amikor Bárányné reggel kilépett a női hálóból, olyan borzasztó látvány tárult elé, hogy először nem is akart hinni a szemének. A szófa és a fotelek díszpárnái szétdobálva hevertek a földön, az egyiknek a huzatja ...

Április 25., 10 óra 38 perc Sugár Zoltán televíziós csatornája meteorológusával, Hajmási Pállal konzultált az irodájában. Azt szerette volna megtudni tőle, meddig tarthat még ez a borús, csapadékos időjárás. – Egyelőre nem várható jelentős változás – nyilatkozta Hajmási Pál. – ...

Április 28., 17 óra 42 perc A nyaralólakók immár harmadik napja foglalatoskodtak a Gyuri-gurik összeállításával, s tették mindezt abban a tudatban, hogy kórházak, gyógyfürdők és más hasonló jellegű intézetek reumás és lumbágós látogatóival szemben követnek el önzetlen jótéteményt. Ennek ellenére ...

Sőt, ő volt az, aki kész lett volna elnézést kérni Taksonytól az oktalan gyanúsítgatásért, ezt azonban nem tehette meg, mert a hajléktalan figyelmét időközben egész más kötötte le: – Idefigyelj, haver! Hányszor mondjam még, hogy ne szólíts Takonynak?! – rikoltotta ...

Április 30., 0 óra 59 perc Sugár Zoltán és Alig Győző a vágószobában ültek, és a másnapi összefoglaló szerkesztésével foglalatoskodtak. A munka igen nehezen haladt, tekintettel arra, hogy a mindenest olyan fáradtság gyötörte, hogy szinte percenként ragadt le a szeme ...

Május 2., 19 óra 00 perc Kép Ernő: Kedves nézőink! Ma délután az egyik bulvárlap a címoldalán hozta a hírt, miszerint a Sugár TV egy mentálisan leromlott idős asszonyt szerepeltet a valóságshow-jában. Természetesen Lenke nénire, a Nyaraló mindannyiunk által szeretett ...

Május 5., 10 óra 40 perc Lenke néni éppen egyedül tartózkodott a nappaliban, amikor érdeklődve tapasztalta, hogy bekapcsol a plazmatévé, és egy bemondó külsejű alak tűnik fel a képernyőjén. Rápillantott a faliórára, eltöprengett egy picit, aztán boldogan felkiáltott: – Jöjjön ...

Volt már szó eme hasábokon a Liftszerelő Lajos nevezetű kocsmai díszletről, és bár róla nagyon kevesen hinnék el, hogy túlzásba tudja vinni az ivást, ám most következzen egy olyan történet, amelyből kiderül, hogy de ...

A szituáció pontosan úgy alakult, ahogy Archibald előre megjósolta. Taksony zokszó nélkül vette tudomásul a lekérést, bár ebben annak is jelentős szerepe volt, hogy Csecs Emőke éppen partner nélkül maradt. Demeter bácsi ugyanis, aki utoljára táncoltatta, kissé elfáradt, és lerogyott ...

Május 7., 19 óra 00 perc Eljött az első jelölés napja. A nyaralólakók egyenként a süketszobába mentek, hogy nyilatkozzanak, ki az, akivel a jövőben nem szeretnének egy fedél alatt maradni. Alig Győző és Sugár úr természetesen alaposan megvágták ezeket a ...

Május 9., 19 óra 21 perc A Sugár TV képújságján az elmúlt hetek alatt hihetetlen pezsgésnek indult az élet. Ám ez a pezsgés korántsem az apróhirdetésekkel volt kapcsolatos, így aztán az elkóborolt dakszlinak egyre kevesebb esélye volt, hogy valaha is ...

Május 10., 13 óra 32 perc Sugár Zoltánt rendkívül aggasztotta, hogy Bulcsú és Nusi már napok óta nem állnak szóba egymással. Sokat várt ettől a párostól, természetesen elsősorban az éjszakai műsorsáv érdekességekkel való megtöltésével összefüggésben, de ilyesmire momentán igen parányi ...

Május 11., 0 óra 43 perc Sugár Zoltán még éjjel is, amikor megvágták a jelenet, kedvtelve figyelte a színjátékot. – Ilyesmit máskor is fogunk csinálni – jelentette ki elégedetten. – Győzőkém, ismeri maga József Attilának azt a versét, amelyik a ...

Május 11., 22 óra 54 perc Csecs Emőke ma ünnepelte a születésnapját. A Sugár TV nem kerekített olyan nagy feneket a dolognak, mint Taksony esetében, hiszen nem kerek évszámról volt szó; másrészt a szöszke sem reklámozta a dolgot, mert ...

Május 12., 17 óra 41 perc A szavazatok napok óta szép számmal áramlottak a hat megjelölt játékosra, majd amikor a publikum lendülete kezdett alábbhagyni, Kép Ernő bejelentette, hogy ki az a három lakó, akinek vasárnap meg kell mérettetnie magát a ...

Május 13., 17 óra 00 perc Eljött a döntés napja. Délután Lenke néni, Taksony és Bulcsú beültek a Sugár TV mikrobuszába, és útnak indultak az endrevárosi stúdió felé, ahol már minden készen állt a show-ra. Este hétig minden a tervek ...

Május 15., 9 óra 2 perc – Győzőkém, elkészítettem az új hirdetési díjtáblázatunkat – tájékoztatta beosztottját Sugár úr. – Nocsak! Árat emeltünk? – böngészte a papírlapot a mindenes ...

A régi szép időkben annyira megszokott jelenség volt, hogy szeretett városunk futballcsapata, a Loki mindenféle komoly tétmeccseket játszik, hogy az egyik kupa-elődöntőt majdnem lekéstem. De szerencsére a srácok még időben megzörgettek telefonon, hogy kapjam össze magamat, és húzzak lefele a ...

Május 15., 11 óra 26 perc Helyszín: a Nyaraló süketszobája – Szervusz, Vikikém – köszöntötte az unokahúgát Sugár úr, majd annak elképedt arcát látva hozzátette: – Ne aggódj, kikapcsoltattam a kamerát és a mikrofont, hogy nyugodtan beszélgethessünk. Bár... az is ...

Május 19., 14 óra 40 perc A nagy bejelentést követő napokban a Nyaraló egyszerűen nem tudott lekerülni a bulvárlapok címoldaláról. Valamennyi jelentős sajtótermék hosszasan tárgyalta a Sugár TV meglepő húzását, no és persze a Klikk magazin balfogását. Alig Győző ugyan ...

Május 22., 11 óra 42 perc Ezen a délelőttön borzalmas tragédia történt a Nyaralóban, legalábbis az első pillanatban erre lehetett következtetni Csecs Emőke hisztérikus sivalkodásából, amellyel arra a tényre reagált, hogy megcsípte a karját egy szúnyog. A lakótársak egy emberként rohantak ...

Május 23., 19 óra 14 perc Rózsa ma délben rémülten döbbent rá, hogy sürgősen össze kell szednie egy igazi haragost a Nyaralóban, mert ha nem lesz, aki őt jelöli meg, akkor Zoli bácsi semmiképp sem tudja feltűnés nélkül kiszavaztatni. Egész ...

Május 27., 13 óra 25 perc A hangulat napról napra feszültebbé vált a Nyaralóban. Legújabban az borzolta a kedélyeket, hogy a lakóknak egyre-másra tűntek el a legkülönbözőbb használati tárgyai. Most már szinte mindenkinek mindenki gyanús volt, és mivel már mindenki ...

Május 28., 16 óra 12 perc Részlet az STV Zálogosdi című betelefonálós játékának műsorából: ...

Május 31., 14 óra 26 perc Teljes erővel tombolt a nyár. Bárányné a női háló hűvösében hevert az ágyán, Demeter bácsi a terasz árnyékába húzódott vissza, a lakók legtöbbje azonban a medence partján keresett felüdülést. Archibald pedig szorgalmasan hordta nekik ...

Május 31., 16 óra 44 perc Sugár úr irodájában két férfi vendégeskedett. Az idősebbik negyven év körüli, alacsony, zömök fickó volt, a fiatalabbik a húszas évei elején járhatott, társával ellentétben magas, vékony testalkattal rendelkezett. Első pillantásra semmi különlegest vagy szokatlant ...

Június 1., 13 óra 54 perc Bulcsú végre elhatározta magát, és egész délelőtt leste a lehetőséget, hogy négyszemközt beszélhessen Nusival, de hiába. Egy idő után az a kényszerképzete támadt, hogy a lány szánt szándékkal kerül minden alkalmat, amikor néhány bizalmas ...

Viktória egyelőre görcsösen ragaszkodott a szerepéhez: – Bár igaz lenne, de sajnos valóban vak vagyok – bizonygatta nem túl meggyőzően, majd elszánt mentegetőzésbe fogott: – Ez csak egy ösztönös mozdulat volt. Tudjátok, a vakoknak kifejlődik egy olyasféle hatodik érzékük, ami ...

Június 3., 17 óra 10 perc Az utóbbi két nap a szeretet jegyében telt a Nyaralóban. Miután a lakók alaposan kibeszélték Rózsa galádságát, mindenki bocsánatot kért mindenkitől, akit az elmúlt időszakban megbántott. Aztán megegyeztek, hogy tiszta lappal vágnak neki az ...

Június 4., 10 óra 12 perc Amikor Alig Győző délelőtt benyitott az igazgatói irodába, érdeklődéssel tapasztalta, hogy Sugár úr elmélyülten tologat az asztalán néhány színes kartonlapot, amelyeken a nyaralólakók nevei szerepeltek. – Mi ez, Főnök? Valami újfajta pasziánsz? – Nem, ...

Június 5., 14 óra 50 perc Amikor Bulcsú kijött a süketszobából, ahová a mai délutánra előirányzott feladat leírásáért hívatták be, olyan kétségbeesett arcot vágott, mintha legalábbis egy közeli hozzátartozója halálhírét közlő táviratot tartana a kezében: – Rosszat kell mondanunk egymásra ...

Június 8. Felvirradt hát a Nyaraló-lagzi napja. Tró Gerzson, Lakat Baltazár és Csavar Hugó felállították az asztalsort az udvaron, amit aztán a Vege Tál Bt. alkalmazottai megterítettek. A Kala-Majka Rendezvényszervező Iroda emberei közben lampionokkal és színes szalagokkal díszítették az épületet, ...

Talán már eltelt annyi idő, hogy közreadhassam ezt a történetet, hátha nem ismer magára senki, és nem bántódik meg. Bizony, a sztori annyira ősrégi, hogy a Yettelt még nemhogy nem Telenornak, hanem egyenesen Pannon GSM-nek hívták, és teljesen ismeretlen volt ...

Ugrálóvárak, körhinták környékén gyakran terem ez az izgalmas növény, amelynek már a látványától is összefut a férfiak szájában a nyál, pedig ilyenkor még nyers. Amikor hazaviszünk egyet, nagyon ügyeljünk rá, hogy az ne lopótök legyen, különben megszívtuk. De az óvatosságra ...

Szép kora őszi nap volt. A napfény átszűrte magát a lombokon, az avar csodás színekben pompázott, a Negyven Rabló előtti légtérben fecskék és ivástagadó feleségek vijjogtak, odabent pedig megnyugtatóan duruzsolt a kávégép, és biztatóan bruttyogott a sörcsap. A pultnál álldogáltunk, ...

Jó régen történt, amikor egyszer csak észrevettük Berzenkén, hogy nagyon maga alatt van. Ez először nem is igazán tudatosult bennünk, mert hát ő nem az az ember volt akkoriban, akin könnyű felfedezni a kezdődő összeomlás jeleit. De aztán eljött az ...

A kilencvenes évek második felében jártunk. Nem sokkal korábban határoztam el, mint huszonéves és közepesen magabiztos írócsíra, hogy én aztán mostantól csakis az írásnak fogok élni, mert egyébhez úgysem értek. Ennek jegyében elkezdtem küldözgetni a különböző folytatásos történeteimet az összes ...

Amikor Jack Taylor reggel magához tért, egy félhomályos és meglehetősen szűk helyiség padlóján fekve találta magát. Révedező szemmel körülnézve először is rácsokat pillantott meg. Hazugság lenne azt állítani, hogy ez a szituáció merőben szokatlan volt hősünk számára, hiszen ez idáig ...

A banda főhadiszállását képező helyiségben egyelőre csönd és nyugalom honolt. A bűntársulat jelen lévő három tagja az előző esti mulatozás következményeképpen aléltan heverészett. Felületes szemlélő megesküdött volna rá, hogy két hölgyet és egy férfit lát, az igazság azonban az, hogy ...

Taylor, amikor látta, hogy mi történik cimborájával, szélsebesen eliszkolt az útlevélvizsgálat színhelyéről, már csak azért is, mert semmiképpen sem akarta szem elől téveszteni az olaszokat ...

Végre eljött a találkozás pillanata, amelyet már mindannyian nagyon vártak. Taylor elmesélte a többieknek, mi történt szegény Freddel a repülőtéren ...

Később Rita és Jack elindult, hogy valami olcsó szállás után nézzen a környéken, így ketten maradtak Rapiddal, aki átvette a megfigyelőszolgálatot, kényelmesen elhelyezkedett a padon, majd jóindulatúan így szólt kollégájához: – Hidd el, Tim, én őszintén együtt érzek veled ...

Joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy ez miként történhetett meg anélkül, hogy őt az éppen lesben álló kollégája figyelmeztette volna. A következőképpen: Másnap ismét Jack tartott figyelőszolgálatot a szálloda előtt. Az álpap éppen sértődött hangulatban volt, mert hiába kérte Ritát, ...

Rapid meglehetősen elkeseredve ült az autóban, és halvány sejtelme sem volt róla, hogy tolvajnak nézték. Csalódottan konstatálta, hogy a járőrök sem beszélik az ő anyanyelvét. Az elkeseredésre már így is minden oka megvolt, pedig még nem is sejtette, hogy a ...

Eddig tapintatból nem hoztuk fel a témát, de az az igazság, hogy Gronyárnak van egy húga. Önmagában ez még nem lenne aggodalomra okot adó körülmény, mert Piroska egy igen szemrevaló hajadon, és van még neki sok egyéb jó tulajdonsága is, ...

Rita kisasszonyra nem volt jellemző, hogy futni hagyja azt a férfit, akit egyszer kiszemelt magának. Ez alól nem volt kivétel a már említett feltűnően izmos, tengerkék szemű bankárfiú sem, aki hajlandó volt mintegy másfél órát várni a kávéházban Ritára, amíg ...

Rapid ruganyos léptekkel, kiegyensúlyozottan fütyörészve igyekezett hazafelé a szupermarketből, hóna alatt jól megtömött reklámszatyrot szorongatva, mely a társulat elkövetkező két napra való élelmiszer-ellátmányát tartalmazta ...

Rapid a szerelés közben egy pillanatra sem mozdult az autó mellől, mert attól tartott, hogy a kisöreg gyanútlanul félredob egy használhatatlanná vált alkatrészt, amely akár a gyémántokat is rejtheti ...

A helyzetet csak súlyosbította, hogy ebben a szent pillanatban defektet kaptak, és csak Mr. Greenwood kitűnő reflexének volt köszönhető, hogy nem az árokban kötöttek ki ...

Miután belátták, hogy Rita kisasszony bejelentése valóban sorsdöntő információt hordoz számukra, habozás nélkül összecsomagoltak, és elhagyták az olcsó kis motelt, amely addig főhadiszállásukként üzemelt ...

Jeles barátunk, Gronyár kissé hízásnak indult az utóbbi időben. Ezt mi régóta látjuk, de ő sokáig nem volt hajlandó beismerni. A csudás fordulatot a gondolkodásmódjában az a nap hozta meg, amikor is saját bevallása szerint csupán másfél liter bálnazsír és ...

A tekervényes tintapolip megváltozott viselkedése igencsak egzakt bizonyíték arra, hogy a koronavírus-járvány igenis komoly hatással volt bolygónk élővilágára. Ez az alapjában véve szerény élőlény a legutóbbi időkig teljesen hétköznapi életet élt a tengerben. Semmi más nem érdekelte, csak a szaporodás ...

Akik a cím alapján valamiféle "coming out"-ra számítanak, azok most csalódni fognak: kizárólag szerencsejátékról lesz szó az alábbiakban, ennek a kifejezésnek a legszorosabb értelmében. Pöttöm kis barátunk, Berzenke mindig is ellenállhatatlan vonzódást érzett a sportfogadás iránt. Ez a bűnös vonzalom ...

December 5-én délután Calais kikötőváros rendőrfőnöke faxot kapott. Amikor elmélyült az Interpol üzenetének olvasásában, igencsak elkomorultak az arcvonásai. Bár a közlemény mintegy három gépelt oldalnyit tett ki, a lényege összegezhető egy mondatban is, amely szóról szóra megegyezik jelen kisregény címével: ...

December 5-én délután Calais kikötőváros rendőrfőnöke az íróasztalánál ült és újságot olvasott. Ha kapitális közhellyel akarnék élni, azt mondanám, hogy az egyik szeme sírt, a másik nevetett, de ez már csak biológiai értelemben is helytelen lenne, tekintettel arra a körülményre, ...

Azt hiszem érthető, hogy Möszjő Varrothue hiánytalan létszámban funkcionáló lelki szemei előtt is megjelent néhány gunyoros hangvételű szalagcím, melyek azt közölték, hogy a Calais-i rendőrfőnök lett a Mikulás huszonötödik áldozata. Ez az elképzelt, csekély mértékben dicsőséges jubileum erős kézremegést és ...

– Nagyon kérem, hanyagolja el a meteorológia tárgyköréből vett pesszimista hasonlatait! – rivallt rá mérgesen Möszjő Varrothue. – És jegyezze meg: egy rendőri vezető sohasem lehet kishitű a munkáját illetően, úgyhogy a továbbiakban nyomát se lássam ennek a csüggeteg hozzáállásnak! ...

A rendőrfőnök és helyettese mindenesetre kihasználta az ügynök átmeneti bizonytalankodását, és gyorsan szerét ejtették a bemutatkozásnak, majd izgatottan a Mikulás holléte felől kezdtek érdeklődni. – Éppen ott jön – biccentett Mr. Owens egy köpcös, kopasz férfi felé, aki egy hatalmas ...

Jacques Varrothue már korántsem találta olyan szórakoztatónak ezeket a történeteket, mint előző nap, hiszen most már az ő bőrére ment a játék. Összevont szemöldökkel, állkapcsát szigorúan összeszorítva hallgatta az ügynököt, aki ezt szóvá is tette: – Úgy látom, még mindig ...

Amikor a Skót Burgonya Terméktanács helyettes főtitkára az öreg kontinens partjára lépett, természetesen fogalma sem volt róla, hogy civil ruhás nyomozók hada figyeli minden lépését. Egészen más dolgok kötötték le gondolatait. Igazi skót lévén azon spekulált, hogyan tudná a napidíját ...

Negyed órával később újabb incidens történt. A köpcös kis skótnak túlságosan elterelték a figyelmét a belváros látnivalói, így elütött egy, a zebrán szabályosan átkelő gyalogost. Szerencsére ekkor éppen csak lépésben haladt, így a középkorú úriember nem ütötte meg magát túlságosan ...

Mégsem szakmabeli ez – gondolta Mr. McCroompley –, inkább valamelyik utazási iroda rámenős ügynöke. – Sajnálom, uram, nekem Franciaországban kell maradnom – közölte határozottan. – Bánom is én, akkor legyen Le Havre. Vagy tudja mit? Tőlem utazhat az ország belseje ...

Marcotagne őrnagy természetesen azonnal jelenteni akarta főnökének, hogy a Mikulást elvesztették szem elől, azonban Möszjő Varrothue-nek a kérdéses időpontban sajnos nem állt módjában bekapcsolni a rádiókészülékét, ugyanis éppen egy hullámvasúton ült, annak is a legmeredekebb szakaszán. – Ordítson, ember! Ordítson, ...

Calais rendőrfőnökének szívét boldog izgalom töltötte el. Ám még nála is elégedettebb volt Gordon Owens, amiért sikerült mindent ilyen remekül elintéznie. Azt biztosan tudta, hogy a Skót Burgonya Terméktanács helyettes főtitkára pontban ötkor meg fog jelenni a bizonyos Tacarodialle márki ...

Möszjő Varrothue közben, ha kissé sántítva is, de odaért a bolthoz. Előrántotta fegyverét, kibiztosította, majd megpróbált belesni az ajtón, de semmit sem látott. Néhány pillanatnyi mérlegelés után berontott az üzletbe, ahol a következő kép tárult elé: az alkalmazottak elképedt arccal ...

A rendőrfőnök kibiztosította a fegyverét, s nyomban a jelzett irányba sietett, ahol meg is pillantotta a keresett személyt. Legalábbis ebben a hiszemben iramodott a nyomába. A szóban forgó illető azonban egy közönséges dokkmunkás volt, aki fizetésének kiegészítése céljából jelentkezett munkára ...

Alan McCroompley, amikor megbilincselték és rendőrautóba tuszkolták, természetesen egyáltalán nem tudta mire vélni a dolgot. Ezt a bizonytalan lelkiállapotot talán még a biztos rossznál is nehezebb elviselni. Az ember érzi, hogy félnie kell valamitől, de fogalma sincs, hogy mi is ...

Möszjő Varrothue közben odaért a kalapszalonhoz, amelyben éppen zárásra készülődött a tulajdonos. A rendőrfőnök – türelmetlenül ugyan – de megvárta, amíg az utolsó ügyfél után is becsukódik az ajtó, mert nem szerette volna mások előtt közölni az inkognitóban lévő Interpol-összekötővel ...

A helyettese tudniillik azt közölte vele, hogy a Tacarodialle márki téren elfogott személy minden kétséget kizáróan a Skót Burgonya Terméktanács tisztviselője, ami önmagában sajnos még nem büntetendő körülmény, ám hogy a férfinak semmi köze sincs az ékszerrabláshoz, az vitán felül ...

Arról már korábban is ejtettünk szót, hogy Gronyár barátunk milyen elképesztő mértékben tudatos vásárló. Az pedig mára már köztudott róla kedves olvasóink körében, hogy egy akkora himpellér, akinél jóval ártatlanabbakat is fellógattak már a korábbi évszázadokban. Nos, a szóban forgó ...

Másfél éve működik a honlap, és csak most jutott eszembe, hogy akad egy olyan műfaj, amelyikből még egyetlen bejegyzést sem tettem közzé. Márpedig rendelkezésemre áll jó pár hülyébbnél hülyébb vers. Úgyhogy most elkezdem pótolni. Természetesen az alábbit is Gronyárnak köszönhetem ...

Az eljegyzés létrejöttéhez a Becses Brigantik facebookos oldal látogatói is hozzájárultak akkoriban, 2015 őszén, mert ez a félhülye Gronyár egyszer slágergyanús állapotban tett egy olyan ígéretet a Szeplős Ágicának, hogy mihelyt meglesz az oldalunk ötezredik követője, akkor nyomban jöhet egymás ...

A varázslatos demizsonok

A pompás eseményen Berzenkét és engem az a megtiszteltetés ért, hogy Gronyár keresztapjával ülhettünk egy asztalhoz. Ezt először nagy szerencsének tartottuk, mert amikor a derék keresztapa Debrecenbe látogat Abasárról, akkor mindig sokat ígérő demizsonok képezik a poggyászát ...

A direkt marketing

Amikor Lujó bácsinak már rég kiürült az egyik demizsonja, Berzenkével nagy elhatározásra jutottunk. Támogatókat fogunk szerezni a Becses Brigantik oldalnak! Felsegítettük hát egymást ültő helyünkből, és bátran odasündörögtünk a vendéglő tulajdonosának asztalához. Letelepedtünk mellé, bemutatkoztunk, és rögtön ...

Műdalok és igazi ijedelmek

Amikor éjfélt ütött az óra, Berzenke titokzatos jelleggel elővette a tárcáját, és összeráncolt homlokkal kutakodni kezdett a tulajdonában lévő bankjegyek között. – Mi a terved, kishaver? – érdeklődtem attól tartva, hogy jeles barátom megunta a mulatságot, ...

Értesítem a nyájas olvasókat, hogy a ma délutánt egy hajdani Campus Fesztiválra való visszaemlékezés fogja uralni, mégpedig a tegnap kezdődött Becses Brigantik-napok jegyében. Mindenki unja már ezt a nyomorult telet, nincs is jobb ilyentájt, mint a nyarat idéző fesztiválos nosztalgia ...

Amikor ma délelőtt átjött hozzánk Berzenke, egyedül Koca volt ébren. De akkora zajt csaptak ketten, hogy nemsokára mi, a jeles fesztiválozók is előbújtunk odúinkból, és kitámolyogtunk az étkezőbe. Elsősorban leteremtettük Kocát, hogy miért nem csinált még reggelit, mondjuk rántottát húsz ...

Az alábbi történet megmutatja, hogy milyen az, amikor az egyébként szerfölött halvérű Berzenkét kihozzák a sodrából. Mert az úgy volt, hogy a fesztiválozás egy pontján szeszes italokat kívántunk meg mi, ezért elhaladtunk egy kiszolgáló egységhez, és ott Berzenke rendelt. A ...

Minden évben akad egy, de tényleg csak egy pillanat, amikor az összes becses briganti maradéktalanul irigyel engem a foglalkozásom miatt. Ez a pillanat pedig akkor jön el, amikor a Campus Fesztivál nyitónapján lazán besétálok a rendezvény területére a sajtóakkreditációmmal, miközben ...

Nagy Amália vagyok, az Amelie Secret iroda tulajdonosa és vezetője. Most, hogy a történetem elején meg kell ejtenem a bemutatkozást, úgy gondoltam, hogy idemásolom a társkeresős adatlapomat, és a feladat letudva. Persze azért még némi kiegészítést írok hozzá. A társkereső ...

A „Z” akta – 1. rész

Szokványos pénteknek indult. Amikor beköszönt a hétvége, szeretek délben lelécelni az irodámból, hát most is azt tettem. Ahogy meghallottam a harangszót, már szedelőzködtem is. És akkor bejött Andorka... Ez a huszonéves srác az egyik ...

A „Z” akta – 2. rész

Zielinszky Balázs. Ezt a nevet mondta bemutatkozáskor. Ráadásul kétszer is, mert megismételtettem vele, arra fogva, hogy a hangos zene miatt nem értettem jól. Közben pedig nagyon kellett vigyáznom, nehogy észrevegyen valamit az arcomon. Annak ...

A „Z” akta – 3. rész

Még alig hajnalodott, a fiúka egy hatalmas horkantással felriadt, és ezzel szerencsére engem is felébresztett. Elkezdett kóvályogni a lakásban, kereste szegénykém a ruháját. – Na mi az, nem tudsz aludni? – kérdeztem. Zavarodottan a ...

A „Z” akta – 4. rész

Egészen megsajnáltam a srácot, amikor láttam, hogy elfutja a könny a szemét. De végül nem ez zökkentett ki a szerepemből. Hirtelen fölegyenesedett, és durván odavágta: – Ők nem is a szüleim! Maga meg hagyjon ...

A „Z” akta – 5. rész

Nagyon szeretem azt a tárgyalási stratégiát, amelynek az a lényege, hogy az ember egyszer csak minden átmenet nélkül nekiszegez a másiknak egy olyan kérdést, amely szinte semmilyen kapcsolatban nincs az előző témákkal. Egy élmény ...

A „Z” akta – 6. rész

Nem is sejtette még a fiúka, hogy mennyire jó végszót adott. – Úgy. Szóval az a baj, hogy nem mondták el neked – ismételtem meg a panaszát. – Szerinted mikor kellett volna elmondaniuk? Az ...

A „Z” akta – 7. rész

Azt hittem, a fiúka a hazafelé vezető utat is végigalussza, de ez az elméletem pont abban a pillanatban dőlt meg, amikor az anyósülésre kucorodott be, nem pedig hátra. Nem bántam. Igen sokat beszélgettünk az ...

A „Z” akta – 8. rész

Hamarosan már Kispesten jártunk, szürke panelházak között, a fiúka pedig jó navigátor módjára irányított, hogy mikor merre forduljak. Már majdnem megérkeztünk, amikor riadtan kiáltott fel: – Inkább mégse álljon meg, menjen tovább! Gyorsan! – ...

– Te, figyelj már, papesz, rosszat álmodtam! – Így, péntek délben? – Igen. – Irigylem a problémáidat... Na, nyögjed! – Jól van már, ne cikizzél, nem ezért fordultam hozzád! Különben is lejárt a kötelezőm, meg minden, most értesített a biztosító ...

Sietve előrebocsátom, az alábbi módszert szerintem mindkét nem képviselői sikerrel alkalmazhatják szerelmi bánat esetén, ugyanis nem vagyok hímsoviniszta. Szóval, amikor anno megismertem Villanyszerelő Tibit a Negyven Rablóban, még nem sejtettem, hogy ő igazából homeopatikus villanyszerelő. Ám ebbéli minőségében hajdanán engem ...

A nyári hőségben szinte olvadozott az aszfalt, amikor Almásiék autója a kis falucska, Sóspatak felé haladt az országúton. A családfő vezetett, hátul a két kisebbik fia ült, olyasfajta életvidám arckifejezéssel, amilyen teljes joggal elvárható két kisfiútól a szünidő kezdetén, amikor ...

Vacsora után Gergő és Öcsi a felszabadultság boldog érzeményével a szívében futott hátra a kert végébe. Ernőt már nem találták kint, biztosan megint tanulnia kellett a mamájával, és egyelőre Aladár sem mutatkozott a diófa tetején. Az Almási fiúk hát beérték ...

Erre az óvintézkedésre kétségtelenül szükség is volt, ugyanis ebben a pillanatban nagyapó jelent meg a kertben egy tekercs zsineggel a kezében, és hozzáfogott szőlőt kötözni. Gergő jó tíz métert kúszott a ribizlibokrok között, de ekkor elfogyott a tudománya. A biztonságos ...

Soha, még csak véletlenül sem jutott eszembe, hogy regényt írjak életem valamely szakaszáról. Az ilyesfajta regényíráshoz ugyanis két alapvető feltétel szükségeltetik. Az első, hogy írni tudjon az ember, amivel nem is lett volna különösebb gondom, hiszen – életem első rövid ...

Kis Hód felült, és izgatottan bökdösni kezdte a bátyját: – Hallod ezt, Gergő? Mi lehet ez a kiabálás? – Szólíts Suhanó Árnyéknak, ha megkérhetlek – dörzsölgette a szemét a törzsfőnök, mert természetesen ő is indián kalandokról álmodott, és egyelőre igencsak ...

Feri úr azonban nem érkezett meg. Amikor már egyórás késésben volt, fel akartam hívni, de a telefonom süket volt, gondoltam, biztosan beázott a napok óta tartó esőzés miatt. Anyám sokszor elmesélte, hogy akkor is napokig szakadt az eső, amikor születtem ...

Bár kissé émelyegtem még, meg a fejem is fájt, hangulatomat mégis erősen feljavította, hogy egy kéményseprő jött velem szemben az utcán. Még az sem tudott letörni, hogy a csavargatás közben a kezemben maradt a gombom, pedig a katonaság óta igazán ...

– Engem egy dakota ne oktasson ki arról, hogy milyen egy igazi indián! – kiabált utána Fehér Bölény, és most hasonlított leginkább egy rézbőrűre, mert a méregtől paprikavörös lett, s mindeközben válogatott átkokat szórt Aladár fejére. – Márpedig most megint ...

A hat fiú egész jól összebarátkozott a délután folyamán. Gergőék azt remélték, hogy Viharfelhő is visszatér közéjük, pajtásuk azonban nem mutatkozott estig sem. – Na, minden jót, testvéreim, holnap reggel majd találkozunk – búcsúzkodtak egymástól alkonyattájt az indiánok. Jövendölésük azonban ...

Az első héten nem húzták ki a számaimat. A másodikon sem. Pedig többször is viszketett a tenyerem, ami a pénzhez jutás biztos jele, de azóta már tudom, hogy csak az Arany Fácán illemhelyén szereztem be valami gombás fertőzést, feltehetően a ...

Ha nem is roskadt össze, azért a kagylót kiejtette a kezéből. Az álla leesett, majdnem a szivarzsebéig lógott le. A bal szemével, amelyik nem volt bedagadva, meredten bámulta a kezében lévő szelvényt, és nagyon úgy festett, hogy még hosszú percekig ...

Másnap elmentem a lottózóba bejelenteni a nyereményigényemet. Csak némi nehézségek árán tudtam bejutni a főnökhöz, de rajta kívül senkit nem volt szándékomban tájékoztatni az öttalálatosomról. Elborzadva gondoltam arra, milyen hatást váltana ki az ablaknál ülő hölgyből és a körülöttem hallótávolságon ...

Julcsi megkért, hogy ha nincs egyéb dolgom, maradjak egy kicsit segíteni, amíg a bátyja kipiheni a délelőtti műszak fáradalmait, cserébe kapok egy finom uzsonnát. – Mi fontosabb dolgom lehetne ennél? – válaszoltam én, a munkanélküli milliomos, s titokban azt reméltem, ...

Rövid töprengés után Feri úr is belátta, hogy igazam van, és teljesen logikus a lóvé másik felét otthon tartani. Ugyan ki a fene gyanakodna arra, hogy egy Ozina Géza nevű honpolgár lakótelepi otthonában forintmilliókat őrizget? A betörők felől pedig teljesen ...

Mindenesetre az öreg írt nem igazán hatotta meg Feri úr érdeklődése, azonban amikor közölte vele, hogy ötvenmillió forintot szeretnék elhelyezni a bankjában, varázsütésszerűen megváltozott a modora. Előkerültek a szivarok és kinyílt a bárszekrény ajtaja is. Feri úr azt a mesét ...

Feri úr hálarohamait elhárítva a gyakorlati teendőkre tereltem a szót, már csak azért is, mert eszembe jutott egy fontos kötelességem: – El kell mennem a zálogházba kiváltani a nagyapó holmijait. – Ezt a programot csak a Pubekkel való találkozás után ...

Végképp helyreállt a béke közöttünk. Nagy egyetértésben ballagtunk a bank felé, ahol reményeink szerint Pubek várakozott ránk türelmetlenül. A nyugodt hangulatot kihasználva megpróbáltam tudakozódni Julcsi és az ír gyerek dolgainak állásáról, barátom azonban hű maradt korábbi nyilatkozataihoz, és ez alkalommal ...

Kíváncsian vártam, vajon erre a logikusnak hangzó közbevetésre vajon mit tud előadni Feri úr, de szinte rögtön kész volt a válasszal. (Azt hiszem, inkább neki kellett volna regényírásra adnia a fejét, ezzel a feneketlen nagy fantáziájával.) – Nagyon jól látod ...

Megfogadtam a tanácsát, és csendben vártam, amíg valamelyest civilizálni tudja a viselkedését. Ez mintegy két percet igényelt a részéről. – Mit idegeskedsz, srác? Nem te mondtad, hogy egy óriási móka lesz ez az egész? Komolyan mondom, én milliomosban még ilyen ...

Nos, ezzel is megvoltunk, Feri úr újból vigyorgott, de már abból az alkalomból, hogy gratulált a kis emberkének, s a példáját én is követtem. Pubek zavart büszkeséggel igazgatta a derekára csavart törölközőt, majd megkérdezte: – Aláírni nem kell? – Alapelvünk ...

Amikor felébredtem, Pubek már nem volt a nagyapó ágyában. Sőt, a kisszobában sem volt. Kissé megijedtem, mert először azt hittem, hogy meglépett. Később aztán elszégyelltem magam, hogy ilyesmire gondoltam, hiszen ez egyáltalán nem vallott volna a kis emberkére. Pubek a ...

Mindeközben én rosszat sejtve süppedtem egyre mélyebben az ülésbe, s halvány gyanúm csakhamar beigazolódott. A busz vészesen lassítani kezdett, pedig nem is volt a közelben megálló. Majd egészen lomhán vánszorogva a járdaszegély mellé gurult, végül megállt. – Kedves utasaink – ...

A titkárnő bejelentett minket a főnökasszonynak, aki idős, kövérkés, jóságos arcú, szemüveges hölgy volt. Mindjárt az jutott eszembe, hogy másmilyen kinézetű gyermekotthon-igazgatót nem is tudnék elképzelni. Hellyel kínált minket, és korántsem volt olyan bizalmatlan a hangja, mint a titkárnőjéé: – ...

Ezután már kedélyes hangulatban telt az utunk, mindössze egyszer kellett megállnunk, mert az ex-koldus ál-ausztrál olyan érzékletesen mesélte el, hogy a bennszülöttek miféle férgeket, lárvákat, kukacokat, és egyéb jószágokat képesek nyersen elfogyasztani, hogy Bertuskának hánynia kellett. Végül minden baj nélkül ...

Amint hazaértünk, Pubek azonnal hozzálátott a vacsora elkészítéséhez. Feri úrral közben a tévét néztük, s érdeklődéssel vártuk, hogy milyen konyhaművészeti remekművel fog minket meglepni a kis emberke. Az algériai tojásos ragu minden várakozásunkat felülmúlta. Még az inkognitóban lévő vendéglős is ...

Csendes magányomban közben mindent szépen összekombináltam gondolatban, többek között azt a tervet is, ami még délelőtt, a ruházati boltnál jutott eszembe. Pubek nemsokára hazajött, és rendkívül elégedett képet vágott, én azonban diszkréten eltekintettem a kérdezősködéstől, legalábbis ami Joli mamát illeti, ...

Végül az ötödik üzletben találtunk egy megfelelő cipőt, s a közelgő hidegekre gondolva vettem neki mindjárt egy téliesített bakancsot is. Hát, mit mondjak, még a megfelelő lábbeliket is könnyebb volt megtalálni, mint Pubek hálarohamait elhárítani. Nem sok időm volt osztozni ...

Szerencsére – egy örökkévalóságnak tűnő gyaloglás után – sikerült kiérnem a vasútállomásra, és a hajléktalanok is ott gubbasztottak az egyik váróterem padjain. Legszélen ült egy galambősz öregember. Piros kötött sapkája, fehér szakálla amolyan Mikulás-külsőt kölcsönzött neki, nem is szólva jóságos ...

– Na ugye, hogy igazam volt! – mondta diadalmasan Pöcegöndör, amikor visszaültem mellé. – Mire vársz? Láss hozzá bátran! Vagy talán nem vagy éhes? – Dehogynem! – vágtam rá gyorsan, nehogy gyanút ébresszek magam iránt, s közben azon sajnálkoztam magamban, ...

Amikor visszatértem a váróterembe, a hajléktalanok – kisebb csoportokat alkotva – izgatottan tanácskoztak. Leültem a "helyemre", és ahogy számítottam is rá, Pöcegöndör kisvártatva mellém ült. Feltűnés nélkül átadtam neki a jegyeket: – Vigyázz rájuk, mint a szemed világára. Az egyik ...

Hallgatóztam Joli néni ajtaja előtt, de hiába. Lementem a ház elé, felnéztem az ablakokra, de nem égett a villany sehol. Egy ideig a környékbeli bokrok közül lestem a ház bejáratát, mint valami kommandós. Közben szorgalmasan emlegettem Pubekkel összefüggésben azokat a ...

Iszonyú csalódottságot éreztem, mert már teljesen beleéltem magam, hogy a pályaudvar illemhelyén gyorsan megmosdok és átöltözöm, aztán nemsokára otthon lehetek, és végre egy jót kajálhatok, nagyot fürödhetek, és még nagyobbat alhatok. – Az ördög vigye el magát, Pubek! – adtam ...

– Történt még valami érdemleges? – kérdeztem, pedig a továbbiak iránt jóformán semmiféle kíváncsiságot nem éreztem. Pubek ezt nem tudhatta, ezért rendületlen vehemenciával magyarázta a fejleményeket: – Ezután záróráig ott maradtak, és végig nagyon gyanúsak voltak, ráadásul még a kinézetük ...

Olyan erőtlen voltam, hogy alig bírtam kiszállni a mentőből. A nagydarab támogatott. Bevitt egy folyosóra, ahol nagy tömeg várakozott valami vizsgáló előtt, szerencsére hamar bejutottunk. Nem úgy nézett ki a helyiség, mint valami fertőtlenítő. Akkor mégiscsak veszettség lesz? Már végképp ...

Amikor felébredtem, még mindig világos volt odakint. Mennyit aludhattam? Lehet, hogy csak egy órácskát? Vagy talán egy napot is? Fogalmam sem volt. – Még ma van, vagy már holnap? – dünnyögtem bágyadtan magam elé. Az állatkert-igazgató meghallotta, és készségesen tájékoztatott: ...

Elkeseredve nyitottam be a kórterembe. A lelki atya elém jött, hogy bemutatkozzon, és ezzel egyidőben ruhája mögül előhúzta a nyakába kötött keresztet: – Pásztor – mondta, majd mutatóujját figyelmeztetőleg az égnek emelte: – Lel-ki! – tette hozzá külön hangsúlyozva a ...

Ebéd után az elnök bejelentette, hogy sajtótájékoztatót rendez. Feltett egy széket az ágyára, és törökülésben elhelyezkedett rajta. Rendhagyó póz egy ilyen esemény kapcsán, ez tény. – Szeretettel köszöntöm a sajtó jeles képviselőit – mondta, miközben végignézett rajtunk. – Először is ...

Megdöbbenésem leírhatatlan volt. El sem tudtam képzelni, hogyan jutott a nyomomra az ex-koldus. Mindenesetre vigyorogva kezet fogott Pásztor Lelkivel, aztán leült mellém az ágyra. – Atyaúristen, Pubek, hogy jutott be ide? – suttogtam meglepetten. – Nehezen, százados úr, kérem – ...

Fel-alá járkáltam az ágyak között, közben folytonosan ismételgettem magamban a meddő kérdést: mit lehetne itt tenni? A szüleimnek mindenképpen valamiféle magyarázatot kellene adnom, mégpedig minél hamarabb, még mielőtt kétségbeesetten beutaznak hozzám látogatóba. De ehhez ki kellene jutnom, méghozzá sürgősen! Egyre ...

– Az Arany Fácánba, legyen szíves – mondtam a sofőrnek, majd fellélegezve hátradőltem az ülésben. Azért választottam úti célul inkább cimborám vendéglőjét, mert egy fillér sem volt nálam, és teljesen biztosra akartam menni. Pubeknél sosem lehet tudni, hogy mikor hagyja ...

Visszakaptam mindent, még az álszakállt és a vonatjegyeket is. Sőt, az ételhordót is, persze üresen. A professzor megígérte, hogy tisztázza a félreértést a főorvossal, és azt is, hogy adakozói kilétemet megfelelő diszkrécióval fogja kezelni. Annak ellenére, hogy a maradék százezer ...

Hazaérve tájékoztattuk szabadidős terveinkről a titkos alkalmazottat is, aki éppen békésen főzőcskézett, továbbá ezzel egyidőben A munkásmozgalom története című könyvet tanulmányozta. Pubek természetesen benne volt a dologban. Még ajánlott is egy jó helyet, a Baklövés nevezetű kiskocsmát. – Régebben néha ...

Pubek ezenközben mélységes melankóliába zuhant. – Nem is vagyok igazi titkosügynök – fejtegette bánatosan, annak ellenére, hogy figyelmeztetőleg bokán rúgtam az asztal alatt. – Akkor lennék igazán titkos titkosügynök, ha még én magam sem tudnék róla, hogy az vagyok. Nem ...

Másnap reggel hátborzongató sikolyokra ébredtem. Mint megtudtam, ezek története a következő volt: Feri úr, nagyon rossz álomból felriadva, értetlenül és rémülten vette észre, hogy egy fekete ruhás férfi fekszik mellette. Ezt hirtelen nem tudta mire vélni, ezért felüvöltött. Az üvöltésre ...

Időközben Pubek hazatért vakációjáról. Elégedetten nyilatkozott arról, milyen nagy hatással volt az utazás partnerkapcsolata fejlődésére. Azt is kifejtette számomra, hogy a Jolánka barátnőit megismerve egész más szemmel néz most már szíve hölgyére, mert tizedannyit sem fecsegett, mint a többi öreglány ...

Amint a bérházunk felé közeledtem, már messziről megláttam Pubeket. A lépcsőházunk szeméttárolója előtt felhalmozott lomokon egyensúlyozott, és izgatottan kémlelte az utca gyér forgalmát. Sejtettem, hogy rám vár ilyen türelmetlenül. Amikor meglátott, leugrott a kacathalom tetejéről, és boldogan szaladt felém egy ...

Ezután még hosszú negyedórákig folytatódott a kihallgatás, mely során a főtörzs különböző variációkban és megfogalmazásokban feltette ugyanazokat a kérdéseket. Kezdett már az idegeimre menni a dolog. Közel álltam hozzá, hogy letépjem a képemről az álszakállt, de rájöttem, hogy az nem ...

Amikor magamhoz tértem, Pubek ijedt arcát láttam magam előtt. – Atyaúristen, százados úr kérem, térjen már magához! Csak nem énmiattam tetszik rosszul lenni? Netalán valami bajt csináltam esetleg véletlenül? Tetszik tudni, van ez az ünnepek előtti lomtalanítási akció, és a ...

– Tűnjünk el, mielőtt még tízszer ennyien visszajönnének – indítványozta Pöcegöndör. Pubek, ahogy egy titkosügynökhöz illik, hamar aktivizálta magát. Előkerítette valahonnan Talyigás Dömét, a kis szekerével együtt, amire felpakoltuk a fridzsidert, aztán megindultunk a város felé. Ha azt mondom, hogy ...

A bank zárva volt. A tömegben jól érzékelhető feszültség, sőt, néhol lincshangulat uralkodott. Az emberek csődről, sikkasztásról, mindenféle piszkos ügyletekről pusmogtak, egyesek azt is tudni vélték, hogy a bankigazgató a családjával együtt már el is hagyta az országot. Közel álltam ...

Epilógus

Három hét telt el azóta, hogy az Arany Sárkányt megnyitottuk. A siker minden várakozásunkat felülmúlta. Az első vendégek hamar jó hírünket vitték a városban. A negyedik nap óta telt ház van nálunk minden délben és este. Mondtam is Feri ...

Professzor Laci a Negyven Rabló nevű szórakoztatóipari létesítmény egyik különös figurája. Legfőbb jellemzője, hogy addig beszél totális baromságokat a hasadba, míg azon vagy egy lyuk keletkezik, vagy pedig ezt megelőzendő fizetsz neki egy italt. Azonban idáig még nem esett szó ...

Már nem emlékszem pontosan, hogy a Becses Brigantik Facebook-oldalát mikor találták meg a félcédulások. Valószínűleg a tízezres követőszám átlépése környékén történhetett. De az tény, hogy onnantól kezdve mintha egymásnak adták volna a kilincset. A nosztalgikus visszaemlékezést kezdjük az első fecskével, ...

2018 nyarán újabb mérföldkő keletkezett becses oldalunk ügymenetében, mégpedig a rágcsálóval való megfenyegetés. Történt ugyanis, hogy közzétettünk egy Juhász Gyula-idézetet, valami csinos képanyaggal illusztrálva, és mint utóbb kiderült, ez súlyos bűn volt Bálint szemében. Ugyan a mai napig nem tudjuk, ...

A Bálint-ügy hamarosan folytatódott, és ennek során először éltük át, milyen érzés az, amikor az embert egy általa ismeretlen állattal fenyegetik meg. Annak idején a következő címmel adtunk hírt a történtekről becses oldalunkon:

Bálint, akár egy edzett hímtag, nem lankad

...

Természetesen az összeállítás végére hagytam a legsúlyosabb esetet, az ügyvédi felszólítást. Ez 2020 őszén történt, miután merészeltünk mémet csinálni egy közismert magyar személy fotójából. Következzen a "Bartolomeo-ügyre" való visszaemlékezés. Oké, ezt már tényleg nehezen hisszük el mi is. Körbetelefonáltuk ...

A fenti témában esett egymásnak két cimboránk, Koca és Gróf ezen a szürke őszi délutánon. Mi csak csöndesen hallgattuk a nívós polémiát, mielőtt egyre durvább szexuális célzásokkal próbáltunk véget vetni a fárasztóba hajló eszmecserének. No de kezdjük az elejéről: KOCA: ...