Másodikként Zsizsi hozzászólására válaszolok, és azért szentelek külön bejegyzést a témának, mert másokat is érdekelhet. Bringással ellentétben – akiről pontosan tudom, hogy kicsoda, sőt még személyesen is találkoztam vele egyszer – Zsizsiről semmit sem tudok, és ha rosszul tippeltem meg a hangalak alapján, hogy egy hölgyről van szó, akkor máris elnézést kérek.
Szóval, Zsizsi a minden bejegyzés alján megtalálható, a megosztást megkönnyítő színes gombsor kapcsán a következőt kommentelte:
Ahol jelen vagyok, ott ez az üzenet fogad:
A felhasználó úgy döntött, nem használja ezt a platformot: A kért művelet nem engedélyezett, mivel a felhasználó letiltotta a Facebook platformot.
Azért meg szoktam oldani a link bemásolásával.
Először is: nem értem. Ugyanis például annak, hogy megoszd bármelyik írásomat teszem azt a Facebookon, semennyire sem feltétele, hogy ennek a honlapnak legyen egyáltalán Facebook-oldala. Teljesen független egymástól a kettő. Csakis az számít, hogy NEKED van-e Facebook-profilod. A saját profilod alatt pedig aztán bármilyen linket megoszthatsz, nem igaz?
De hát láttunk már karón varjút, így most rövid tájékoztatást nyújtok arról, hogy mi történt velem nemrég a Meta-univerzumban.
Szokás szerint, szinte már ébredés utáni rutinnak engedelmeskedve megyek föl az Instagramra… azaz csak mennék. Ez az üzenet fogad:
Aham. Szóval ezek a retekhuszárok azt állítják, hogy valami megengedhetetlen és súlyosan szabálysértő dolgot követtem el, ezért kizártak az Instagram nevű felületről. Milyen meglepő! Sosem történt még velem ilyesmi az elmúlt tíz évben!
No de hamar kiderült, hogy nemcsak az Instagramról vagyok kihajítva, hanem az összes Meta-cuccról. Se Facebook, se Threads, se semmi. Elmehetek a morva anyámba.
Persze nagyon kedvesen felajánlotta a kékséges gazemberek platformja, hogy mielőtt a morva anyukámba elmennék – illetőleg két látogatás között – csak nyugodtan szakítsak időt a bíróságra való ellátogatásra is, hátha ott majd nekem adnak igazat. (Teljes mértékben életszerű.)
Bevallom őszintén, nem dőltem a kardomba. Mégpedig azért nem, mert a TikTokon időközben ráfeszültem egy nagyon jó marketinges csajszi videóira, aki elmagyarázta nekem (meg persze a többi figyelőnek is), hogy az Insta-marketing egészen más, mint ahogy eddig képzeltük, és valószínűleg idáig mindent rosszul csináltunk. Legokosabb tehát törölni magunkat, úgy, ahogy van! És csinálni egy újat.
Oké, regisztráltam egy új profilt az Instán, és akkor megtörtént a csoda. A Meta nevű aljadékok értesítettek, hogy nincsen is igazából semmi baj velem. De azt persze nem árulták el, hogy mi volt a probléma. Elgondolkodtam, hogy talán az az idézetem okozhatta a fennakadást, miszerint „Ne csak tudd, tedd is a jót!”, hiszen ezek magukra vehették, ezért ellenségként detektáltak engem a tök ártatlan fantasy regénykémmel. Elvégre még soha életükben nem tettek jót, de még csak nem is sejtették, hogy mi a jó.
Mindegy is, haladjunk. No nem a Meta új projektje, a Threads felé, ami csak egy sima Twitter-koppintás! Azt most jó időre elfelejtem. Ott voltam pár napig, nagyon gáz, nagyon hányadék, használhatatlan, értelmetlen fostenger. Ha onnan akár csak egy olvasót is sikerülne szereznem, akkor én lennék a legjobban meglepve.
Szóval, teltek a napok, van már új Instagramom 6 követővel, visszakaptam a Facebook-oldalamat is, milyen elképesztő rendesség, és ennek az egész fékevesztett bejegyzésnek semmi értelme nem lenne, ha nem emelném ki Zsizsi ezen mondatát:
Azért meg szoktam oldani a link bemásolásával.
Érted ezt, drága olvasóm? Zsizsi nem hagyja magát. Zsizsi kemény és elszánt. Zsizsi tudja, hogy ennek a honlapnak új és új olvasókra van szüksége, ezért fogja magát, és megoldja, a metás aljadékok nélkül is!
Imádom Zsizsit, nagyon sok olyan olvasóra lenne szükségem, mint Ő.
Ettől függetlenül szeretném valamire felhívni a figyelmedet, kedves olvasóm. Amikor azt tapasztalod, hogy valami nem jól, vagy egyáltalán nem működik ezen a honlapon, akkor csak szólj bátran! Nemhogy leharapni nem fogom a fejed (nincs is akkora fesztávolsága az alsó és a felső fogsoromnak), hanem még nagyon hálás is leszek érte.
Bárhol megteheted. Akármelyik poszt alatt, bármelyik fejezet alatt, a Kapcsolat menüpont alatt, teljesen mindegy. Csak bízd rám, utána kezelem a válságot, neked meg örökké hálás leszek.
És most arra szeretnék kérni mindenkit, aki nem szégyelli, hogy engem olvas, és hajlandó megosztani a közösségi médiában bármelyik rövid írásomat az alatta található színes gombsor segítségével, hogyha akadályokba ütközik, akkor jelezze felém, mert csakis akkor tudok valamit tenni a hiba kijavításáért, ha értesülök róla, hogy van olyan.
Köszönöm szépen! És kellemes kikapcsolódást kívánok a honlapomon minden jóakaratú embernek!