A cím tulajdonképpen egy idézet, Gábor legutóbbi hozzászólásából való. Nyilván nem láthatok Gábor fejébe, hogy ezt pontosan hogy is érti, ezért gyorsan megpróbálok végigmenni mindkét, általam lehetségesnek tartott változaton.
Egy. Tehát keressek valakit, aki átvállalja tőlem a marketinget, beletol heti 20-30 órát a tevékenységbe, és mindezt ingyen csinálja nekem. Azonfelül, hogy nem ismerek olyan személyt, aki ezt vállalná, nem is kérnék meg ilyesmire senkit. Mert ugyan mire fel?
Kettő. Bízzak meg egy vállalkozót vagy egy céget, amelyik profi módon elvégzi ezt a tevékenységet helyettem. Nyilván nem ingyen, hanem megfelelő díjazásért. Magyarán: fizessek ki egy rakás pénzt azért, hogy továbbra is ingyen írhassak a kedves olvasóknak. Nos, erről leginkább egy multicég szlogenje jut eszembe, de maradjunk annyiban, hogy öreg vagyok már bohócnak.
A magam részéről harmadik variációt nem ismerek, de lehet, hogy ez az én hiányosságom.
Nem tudom, hogy miért nem felelt meg a tisztelt publikumnak az én ajánlatom. Az író ír, az olvasó marketingel. Az író mindennap új fejezetet hoz a tisztelt publikumnak, hiszen igen hosszú ideig bizonyította, hogy képes rá, az olvasó meg cserébe néha-néha megoszt egy-két promóciós videót, önálló írást, netán elmeséli az olvasni szerető ismerőseinek, hogy van itt egy ilyen lelőhely. A tábor növekszik, a honlap élete felpezsdül, az író ettől még inkább fellelkesül, és csak ontja magából a fejezeteket, új novellákat, egyéb olvasnivalókat.
Ez az ajánlat száz olvasóból kilencvenhatnak valamiért nem felelt meg. Nekem pedig a jelenlegi állapot nem felel meg, úgyhogy marad az én tervem. Az Osmosis-történetek folytatása további intézkedésig a Youtube-ra költözik.