BIOLÓGIA
Az állatok keresztezése
Az álatok kerezteződése alat nem aszt kell érteni, hogy az utszasarokhoz mintketten ugyan akkor érkeznek oda, és nincs lánpa és mejiknek van elsőbsége, ha nem hogy: mind 2 szűlő más-és-más falytához tartozzon. Példáúl ha az apa ló, az üsző meg szamár, akkor összvér lesz belölle. (Már mint a kicsinyüket képező utóggyukból.)
De ez nem mindig egycerü megoldás. Mer mi van akkor, ha teszemaszt odaviszik a lót, de kiderűl, hogy a szamár nem a zsánere? Vagy ha a szamár megmakacsojja magát, mer neki most épen fály a felye? Na ekkor kénytelen a gazda saját maga megtermékenyiteni a szamárat.
De nem úgy, hogy meghivja a hállószobájába, mer ijesmi csak nagyon aberált pórnófílmekbe fordúl elő, amiket én még sosenem láttam, mer nem szokásom a nagybátjáméknál leskelődni ha videoznak, mikor ottalszok. Hanem a gazda ezesetbe elhivja az inszenátort, aki a nevével ellentétbe nem képviselő, sokkal inkáb gumikeztyüt visel, és a kezével agyja be a szamárnak a vékső lökést.
De mamár eszt a tudomány sokall guztusosabban errendezi, mer otvannak a gémsebészek, akik nemcsak egyjes madárfajokat képesek megmüteni, hanem eldöntik a mikroszkóp alatt, hogy az apa és az anya mej előnyös tulalydonságait keverjék öszze, ezálltal bármilyen álatokat képesek kereztezni.
Így jött létra példáúl a csikóhal, amék azér jó, mer a kacsás uszógumival ellentétbe nem erezt le sose, vagy a lótetü, améket könjebb kiszedni a halyból a nagy sörénye mijat, de emlithetném a zebrapintyet, a kecskebékát, a oroszlánfókát és a szarvasbogárt is, ezek is biztos jók valamire, de most nem jut eszenbe, meg amugy is szerintem enji bőőven elég eggy 4-gyes alához.
😀 😀 😀