írta ehhez a bejegyzéshez: Platánfák, madarak és méltóság
„Annyira szeretem ezt az írást…Csodálatos.” augusztus 6. - 08:35írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Köszíí a segítséget. Háát akkor is történtek ott zaftos dolgok. 🤭 És még remélem fognak IS. 😉” augusztus 5. - 16:49írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Gondolom ezt csak a 2. részhez érted.” augusztus 4. - 22:30írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Iniciusz páter, aki a csaj tanítója volt. Egy javasasszony olyan löttyöt kavart, amitől felállt a vén szentfazék pöcse. Azért választották őt, mert sok tudományban tájékozott volt. És egészen biztosan tudta, hogy a gyerek nem a káposztából lesz.” augusztus 4. - 20:55írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Azt el kell ismerni, hogy lenyügözően tudsz hangulatot teremteni.” augusztus 4. - 20:52írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Huhh vannak dolgok ebben a fejezetben is. De oly rég volt fejezet ebből a királyságból, hogy elvesztettem a fonalat, ki csinálta fel a Lanagridot ? 🤭” augusztus 4. - 09:31írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Eddig úgy olvastam, hogy megvártam a komplett kötetet és egyben olvastam a hozzá tartozó fejezeteket, csak most kezdtem el fejezetenként. Ez még így teljesen jó. De, hogy a fejezeteket is részletekben olvassam, az biztos nem fog megtörténni.” augusztus 2. - 23:04írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Inkább megvárom, amíg elkészült.” augusztus 2. - 21:04írta ehhez a bejegyzéshez: Hajók Bécs felé
„Nem. Én őrzök egy képet Szabolcsról. Egy piros pólós kisfiút ábrázol, huncut mosollyal. Nem tudom, nem emlékszem, hogy hol, honnan mentettem le. Amikor ezt a történetet olvastam, ez a kisfiú volt a lelki szemeim előtt. Egy olyan kisfiú, aki soha nem bántana senkit. Ezért hatott meg a történet.” augusztus 1. - 19:38írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 418. fejezet
„Ez így nem okos. Szerintem.” augusztus 1. - 19:28írta ehhez a bejegyzéshez: Hajók Bécs felé
„Köszönöm! Mindig gondolkodóba ejt és csodálkozásra késztet, hogy az olvasók hogyan viszonyulnak a történeteimhez. Általános értelemben beszélek, amikor azt mondom, hogy sok esetben a fantáziám termékének gondolják a valóban megtörtént eseteket, és teljesen valóságosnak a csak kitalált (vagy részben kitalált) sztorikat. Ennek okára nem tudok rájönni, pedig régóta filózgatok rajta. Mindegy is, ezt talán így kell elfogadnia egy író embernek.” augusztus 1. - 19:18írta ehhez a bejegyzéshez: Az őszre vonatkozó tervezgetések
„Köszönöm, Pityubá!” augusztus 1. - 19:15írta ehhez a bejegyzéshez: Hajók Bécs felé
„Netán gyermekkorból visszatérő gondolatok miatt ? 🥹” július 29. - 16:16írta ehhez a bejegyzéshez: Hajók Bécs felé
„Ha igaz, ha nem, de megható történet. 🥹” július 29. - 16:14írta ehhez a bejegyzéshez: Az őszre vonatkozó tervezgetések
„S lám a világ ügyelő férfi meghallotta imánkat s kívánalmainkat. Csak így tovább ezen az úton Osmosis népe. 😉” július 27. - 20:35írta ehhez a bejegyzéshez: Osmosis – 417. fejezet
„Fantasztikus felkészültség! Már maga az anagur törzs élete is lehetne egy önálló könyv! Attila amúgy is közel állt mindig a kíváncsiságom körének közepéhez. Köszönöm, csak így tovább! ✌️✌️ Hadd keljen újból olvasni,hogy most tényleg az van!?🙂🙂🌟🌟🌟🌟🌟” július 26. - 11:32
„Véleményemet leírtam! / messenger/ Nem tudom, publikus- e.💚🎯” augusztus 6. - 10:42