MATEMATIKA
A kúp
A kúp egy ojan szabájos térbeli kiterlyedésü mértani test, amék geometrijailag igen etyszerüen felismerhető, sokall könjebben mint példáúl eggy kisplaztikai nonfigurativ szobor, mer ha meglátunk meszziröl 1 piramist és közeleb érve körbe járlyuk, és azt látylyuk hogy egyjetleneggy éle sincs, na az akkor 1 kup.
Nem görög eredetü, tehát nem kel feltétlenül ugy leirni hogy: qp – hijába igy lenne szimetrikuss. Igenigen hasznos mértani test, kivállóan lehet alkalmazni példáúl az épitészetbe (kúp-ola) vagy az autó gyártásba (kúp-lung) iletve a műanyag palackosszénsavasüditőitaliparba (kúp-ak).
Sőt még a gyógyceripar terén is gyártanak kúpot éppazér, mer a fijatalkoru kisgyerekek elenyésző hányadának csak egy töredékét lehet rávenni szép szerivel, hogy vegye be a láz csilapitó tabletát, mer a Kiss ded sehogysenem akarja lenyelni a keserü pirulát vagy a kanalas gyóccert. Ekkor az anja lekfejjeb befokhatyja az órát, hogy a léguti elzáródás mijatti lékszomlyból kifojólag a gyerek kinyitsa a száját és bele lehesen dugni az orvosságot.
Csaghogy még ekkor is fennál a veszéj, hogy kiköpi az egészet a falra, vagy ha leis nyeli, ez az erőszakos ejjárás anjira megviseli lelkileg, hogy felnőt korába, mikor alkoholizsta pánikbeteg lesz és pánikszerüen elkártjázza a csalággya egész vagyonát, majd arra fog hivadkozni viszza menőleg a pzihológusnál, hogy emijatt a kicsikori procedura miatt volt az egész. Sokall humánusab tehát, ha etykét kisportolt felnőtt lefogja a mekfelelő pózba az üvőltő kizsgyereket míg az anja felnem nyomja neki a kupot, mer ott legaláb nem érzi hogy mijen keserü.