ÉNEK-ZENE
Bartók és Kodály munkássága
Bartók Bálának és Kodály Zoltának rengeteget köszönhet a zenevilág. Példáúl ők talállták fel a túrnét, ami abbol ált, hogy ország szerte járták az órszágot, hogy össze gyűjcsék a nébdalokat.
Ez igen nehéz munka vólt, mer a mekszólitott idős enberek nemmindig akartak énekre fakadni, ijenkor azomban Bartók előhúszta a saját zőld profilarcképmásával iluztrált pappirbankjegypénszt, és egyböl mególdódot a hejzet is meg a Kiss öregnek a nyellve is. Hodály Zoltán pedig bekappcsolta a vijaszhengeres magnónak a gonbját, hogy rögzicsék a dalt. Hotyha az ilető nem tuta végig a szöveget, nem aggótak: kipótollták példáúl azzal hogy: klárikittyom, uzsedáré uzsedom, esettleg ingyombingyom táliber-tutáliber, valamint máliber.
És igazán igassáktalan volt a Tanár Néni, amikor aszt monta hogy szégyejjem magam, amér a szünidőbe csak vickönyveket olvastam, mer aszt is abbol tudom, hogy Bartókék hogy találták fel a szollfézst. Ugyan is leszólitota őket eggy valuta űzér mondván: Dollár eladó! És emijatt egyböl rájöttek a hangsorra: Dó lá ré lá dó. (És továbá Fá Szó Lá Mi Ti Ők)
Leghiresebb müveik: A csodálatos banán grépfrut mandarin, amej a vegetarjánius tápplálkozást hírdeti, asztán a Fölszállott a pára cimü meterológijai ikletésü operet, továbá: a Harry János, amék eggy hazudós amerikába szakatt hazánk fiárol szól, végűl (de nem utólsorban) az Allergó Barbara, amék 1 kikapós alergijás nőszeméj, aki ojan akárcsak a Kármen (amék nem 1 bisztositási szakértő, hanem 1 fesslet urhőlgy).