Kiss József, 39 éves vaskereskedési üzletkötő beült a szolgálati furgonjába. Azt hitte, ez a nap is olyan lesz, mint a többi átkozott munkanap ebben a szigorú taposómalomban. Egyedül azzal vigasztalta magát, hogy estefelé megint kilazulós meccsnézés lesz a haverokkal a sörözőben, ahol majd a tippmix-szelvényei miatt duplán izgulhat. Már éppen újra elképzelte, mi mindent vásárolna magának, ha bejönnének a meccseredmények, azonban e pillanatban rá kellett ébrednie, hogy ez a nap mégis más lesz, mint a többi.
A Halál ült mellette az anyósülésen.
Kiss József először azt hitte, valamelyik munkatársa hülyéskedik a fekete csuklyával meg a kaszával, és már éppen elküldeni készült az illetőt melegebb éghajlatra, amikor megcsapta az orrát a halál szaga. Kiss József, 39 éves vaskereskedési üzletkötő eddig soha nem hitt ilyesmiben, nem is gondolkodott rajta, hogy létezhet-e a konkrét halálszag, de most, hogy megérezte, pontosan tudta, hogy ez az.
– Tizenhárom perc múlva fogsz meghalni – közölte teljesen közönyös hangon a Halál. – Hétköznapi jellegű autóbaleset lesz, nem tudod majd kivédeni, mert nem te leszel a hibás.
Kiss József, 39 éves vaskereskedési üzletkötő minden ízében remegett. Az egész agyát elborította a biztos tudat, hogy a Halál igazat beszél. De úrrá lett rajta az élni akarás is, és fennhangon méltatlankodni kezdett:
– Harminckilenc éves vagyok! Miért engem? És miért pont most? Ez nem igazság!
A Halál nem felelt semmit. Bekapcsolta a biztonsági övét, aztán keresett valami vidám zenét az autórádióban.
– Nem hallod, mit mondok? – szívta fel magát Kiss József. – Ezer és egy dolgom lenne még, és akkor ez…?
Aztán hirtelen, minden átmenet nélkül sírós hangú jajveszékelés lett a nagy felháborodásból:
– Ne már, de tényleg! Muszáj ezt pont most? Gyerekeim vannak!… Jó, már egy ideje nem kértem a láthatást… de csak mert dolgoztam! Értük! Hétvégén el akartam vinni őket az állatkertbe, meg fagyizni, és meg akartam nekik mondani, hogy rám mindig számíthatnak, mert nagyon szeretem őket!… És ma este akartam felhívni apámat, ezer éve nem beszéltünk! Anyámnak hétvégén be kéne vásárolnom, már mióta kéri?!… Utolsó szemét dolog, hogy pont most…
– Tizenegy perc múlva fogsz meghalni – közölte teljesen közönyös hangon a Halál.
Amikor Kiss József megértette, hogy ennek a napnak a kimenetele holtbiztos, könyörgőre fogta:
– Az anyukám húsz percre lakik innen. Tizenegy perc semmire sem elég…
A Halál mozdulatlanul ült az anyósülésben. Hallgatta a rádiót, és tárgyilagos hangon azt felelte:
– Pontosan harminckilenc éved volt rá.
A Kaszás tizenegy minutummal később úgy szállt ki az autóroncsból, mintha soha benne sem ült volna. Sietnie kellett. Várt már rá egy másik Kiss József.