Az a helyzet, hogy belefáradtam. Hát az milyen már, hogy az előfizetéses honlapra odamegyek, és nem hajlandó nekem semmilyen szolgáltatást nyújtani? Szerettem volna egy úgynevezett reels-videót gyártani egy amúgy ótvar felületre.
És nem sikerült. Mert az a gané honlap, amelyik minden hónapban készséggel befogadja az előfizetési díjamat, most nem hajlandó szolgáltatni.
Most lett elegem. De úgy nagyjából mindenből.
Nem érdekel semmilyen közösségi média. Nem érdekel, hogy nevezik el a saját szutyok videóikat, nem gyártok egyet sem. Nem érdekel, hogy kiket érhetek el, kiknek hirdethetnék, ki mindenki láthatná a tartalmaimat, ha ezt meg azt csinálnám… NEM ÉRDEKEL!
Én egyvalamihez értek, az íráshoz. A jövőben csakis írni fogok, és ez a tetves, szutyok, engem mindenben hátráltató és akadályozó közösségi média nem érdekel.
Írni fogok. Most már jobbára spinoff- és előzménytörténeteket, de remélem, hogy ez marad meg rólam, belőlem, utánam, és nem ez a retkes, ótvar szutyokmédia.
Akinek tetszik, amit írok, az elolvassa, akinek meg nem, az odébb megy. Ennyi.
Azért nem talállak?🥺
Azért.
Ez szomorú. Nekem az volt felkelés (feltápászkodás) után az első, hogy megnéztelek.
Hát akkor megnézel itt.
Tudod, aki nincs Facebookon, nem létezik. Ezt a világot éljük szívem.
Baromság.
:O 🙁
Én jobban szeretem ezt az oldalt, mint a facét… Itt olvaslak, nekem ez az oldal jelenti Bogdán Szabolcsot, az írót. Ez az írásaidról szól. És szerintem ez a lényeg.
Én amúgy is itt olvastam az Osmosist. 🙂 Facebookon nem is kerestelek, van élet azon kívül is.