Barna a Makk Hetes ajtajában állt, és izgatottan leste, mikor tűnik fel végre a barátja. Ám csalódnia kellett, mert amikor Ákos megérkezett, és értesült a segélyhívás okáról, kijelentette, hogy esze ágában sincs pénzt kölcsönözni semmiféle szerencsejátékra.

– Ne tedd ezt velem, cimbora! – rimánkodott a kapatos fiú. – Vissza kell nyernem a pénzem mindenáron! Az egyetemi előkészítő tanfolyam esedékes díját nyelte el az a rohadt gép!

Az Almási fiú azonban hajthatatlan maradt. Semmiféle „mindjárt kiadja a bónuszt” – jellegű szöveg nem rendítette meg az álláspontját. A meddő vita csakhamar tárgytalanná is vált, ugyanis egy borvirágos orrú férfi odalépett a játékautomatához, és nem kevesebb mint ötezer forintot dobált bele. Barna izgatottan, Ákos pedig kajánsággal vegyes szomorúsággal figyelte, miként nyeli el a falánk gép az újabb és újabb adag százforintos érmét, anélkül, hogy a már jól ismert csilingelő hangot hallatná.

– Na látod – mondta végül a barátjának –, ha most odaadtam volna neked ötezer forintot, már az a pénz is az enyészeté lenne.

Ebben a pillanatban új vendégek érkeztek. Az elégedetten bazsalygó Alfréd nyitott be a helyiségbe, Hajdú Évivel a nyomában. Ákos el sem tudta képzelni, mit kereshet a lány egy ilyen rosszhírű helyen, de erre nem is volt szükség, mert Évi csakhamar kimerítő magyarázattal szolgált:

– Jól sejtettem – jegyezte meg pikírten, a bátyjához címezve mondandóját. – Megint eljátszottad a tanfolyamra szánt pénzt, igaz?… De azt várhatod, hogy még egyszer kihúzzalak a bajból! Amikor holnap kijózanodsz, eszedbe se jusson kölcsön kérni tőlem, megértetted? Elegem volt belőled! És jól jegyezd meg: soha többé nem foglak mentegetni apu előtt!

Barna eme szavak nyomán repertoárja legkeservesebb jajveszékelését adta elő, de a húga már nem figyelt rá. Ákoshoz fordult, hogy neki is megmondja a véleményét:
– Nem hittem volna, hogy még egyszer akkorát csalódhatok benned, mint alig egy héttel ezelőtt… Kihasználod egy szerencsétlen srác szenvedélybetegségét, azt remélve, hogy így közelebb kerülhetsz a húgához? Hát miféle ember vagy te?

Az Almási fiú néhány pillanatig letaglózottan álldogált az igaztalan szavak viharában, aztán csöndesen így szólt:
– Talán ha eddig sem pénzelted volna, és nem mentegetted volna édesapátok előtt, akkor nem jut el idáig.

Évi arcát elöntötte a düh, s nagy felindultságában hatalmas pofont kevert le Ákosnak. A kopasz kidobóember fölnézett az újságjából, de valószínűleg úgy ítélhette meg, hogy a helyzet nem fenyeget az incidens kiszélesedésével, ezért unottan visszabújt az olvasnivalója mögé. Annál váratlanabb volt viszont Barna reakciója. A kapatos fiú végre abbahagyta a siránkozást, s alaposan leteremtette a húgát. Értésére adta, hogy nem engedi Ákost bántani, mert ő az egyetlen ember, aki az elmúlt időszakban mellette állt, s mindezt egyáltalán nem érdekből tette, hanem önzetlen, igaz barátként.

Évit annyira megdöbbentette a bátyja kirohanása, hogy átmenetileg meg sem bírt szólalni. Alfréd azonban előzékenyen átvette tőle a válaszadás szerepét:
– Véded ezt a díszpintyet, mi? – kérdezte gúnyosan vigyorogva. – Ő jobban megfelelne a sógori szerepre, ugye? Járnátok együtt kocsmázni meg kaszinózni…

Barna a füle tövéig elvörösödött, s mint egy felajzott harci kakas, fenyegetően odalépett Alfréd elé:
– Idefigyelj, haver! Ha nem fogod be azonnal a szád, én nem is tudom, mit csinálok veled!

A kidobóember elérkezettnek látta az időt, hogy közbelépjen. Ezt persze nem azért tette, hogy szakmai jellegű tanácsokkal lássa el Barnát arra nézvést, mit is kellene tennie Alfréddal. Inkább felszólította a társaság tagjait, hogy haladéktalanul hagyják el a szórakozóhelyet, s a nézeteltéréseiket valahol máshol próbálják meg elrendezni.

Természetesen a nagydarab kopasz fickó modora korántsem volt olyan választékos, mint e sorok írójáé, ezért nem is idézhetem szó szerint a mondandóját, hiszen egy blogban nem alkalmazható a kifütyülés módszere. Elégedjen hát meg a kedves olvasó azzal a tudósítással, miszerint a tömör, de annál hatásosabb szónoklat értő fülekre talált a társaság tagjainál, s hőseink szép csöndben kioldalogtak a helyiségből.

--------------------------

ÉRTÉKELÉS

3 értékelés alapján az átlag: 5

Az első lehetsz, aki értékeli.

A témakör lapozója< Vasárnapi ebédek #144Vasárnapi ebédek #146 >

guest
4 - 25 karakter jeleníthető meg.
Nem tesszük közzé.

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Van véleményed? Kommentelj!x