Telep Öcsi dolgozatai #39

MAGYAR NYELV

Feladat: Írj fogalmazást a fantáziádra illetve a magyar mondavilágra támaszkodva, és szerepeltess minél több zöngés hangot a dolgozatodban!

Arra szeretném kérni az Igen Tíztelt Tanár Bácsit, hogy a kissé hoszzadalmasra sikeredett fogallmazásom során ne türelmetleneggyen el, ne térlyen át másik gyerek dolgozatára, maragyjon velem, mer majcsak a fogalmazványom végén fognak szerepleni azok a szóban forgó mondatok, amékek olyannyira zöngések lesznek, hogy csuda! Mékpedig miér? Hát mer csak pusztán kizárólagos jelleggel zöngés hang lessz bennük csupán! Node neszalagyjunk enjire előre, hanem járlyunk a végére a fogalmzásnak: Szó vall:

Hunor és Magor nemcsak fivérek voltak, hanem volt egy kiss ötcsük is: Dudor. Őneki a bátjai közzül Hunort azér nevezték így, mer sokat hunyorgott a szemével, Magort azér hívták el Magornak, mert ojan volt az orra, mintegy mag, Dudor pedig arrol kabta a nevét, hogy az anjuk sokszor fejbe üttöte, amikor torkoskodott a kamrába a lekvárok és madártelyek köszt, mer nagyon szerette az édességet.

De ám viszont egyszer azomban Hunor, Magor és Dudor elindúltak, hogy felkerekegyjenek vadászni. A két idősebbik tesvér nyugatra ment, hogy űldözőbe cserkésszék a csodaszarvast, az 5-csük azomban keletre fordúlt, mer arra selytette az őzeket. Igaza islett, mer kiss vártatva meglátott eggyet! Ekkor elővette az illyát és belenyilallott az őzbe.

Az állat nem múlt ki, csak megsebesűlt, de Dudor könjűszerrel utólérte és lebirkozta. Mivel humánus vadász volt, és nem volt anjira éhes, csak a bal hátsó lábát vágta le az állatnak, aztán bekötöszte múlpójával és lyóddal, és úttyára bocsátotta. Utána hozzálátott elkésziteni a menüt: őzláb gombával juharszirupos mártásban.

Most csinált ellőször ijen kalyát, és elvolt hűlve (mámmint Dudor, nem a étel) hogy mijen finom lett. Olyan erőtejesen édes íze lett a juharsziruptól, hogy csak úgy ropogott Dudor foga alatt a falat, amikor zúzta öszzefele az álkapcsával. A zamata a zizire emlékesztette, amit gyerekkorába sokat kapott a besenyő cukros bácsiktol. Ezér ébrett fel a lelkében az elenállhatattlan vágy, hogy utólérje az őzöt, és mosmár halálos sebet ejcsen rá, hogy megehhesse az egész szervezetét.

Követte a nyomát, de érdekes módon a zsákmánya 3 lábbal gyorsabb volt, mint azelőtt, mer hármasugrással közlekedett ezentúl. Dudor keresztülülüldözte az egész tundrán, szteppen és talygán, át egész Ázsija jobb felső csücskéig, de ott meg a fúrfangos állat átugratott Alaszkába. Na, Dudor se volt rest, villámgyorsan utána porozkált. Csakhogy mikor odaát megnézte a térképet, tejesen összerőkönyödött, mer rájött, hogy felfedezte Amerikát.

Mongyuk efelett hamar napirendre tért, és azt dünjögte magába, hogy mér pont Amerikát ne magyar enber találná fel? Csakám viszont mi lessz az őzel? Selytette, hogy az egész kőrnyék tele van indiánokkal, és mi van akkor, ha rátámadnak az apacsok, a szilyúk vagy az inkák? Inkáb belese mert gondolni. Szerencsére azomban ekkor előtte termett Óz, a nagy varázsló, és rákérdezett:
– Ki vagy te, és honnan jöttél?

A hős magyar harcos azt hitte a mágusra, hogy rendőr, éppezér iledelmesen bemutatkozott:
– A nevem Dudor. Dudor Lalyos. Lakcimem: 3128 Levédia, Etel köz 3/B. Foglalkozásom: vadász. Anyám neve: Szép Enéh.

Azér kelet felsorolni minden adatát, mer akkoriba nem volt még feltalálva a személyigazolvány.

– Aztán mi lyáratba vagy erre, Lajos? – kérdezte Óz.

– Hát mer teccik tudni – magyarázta Dudor – vadászat közben átcsalt ide egy őz.

– Őz-e, Lajos? – hunyorgott hamiskásan a mágus.

Hősünk erre részletesen eltaglalta az egész esetet, hogy őt menjire rabul ejtette annak a háromlábu lyószágnak az erőtejesen édes íze, és addig nem nyughat, míg fel nem hajtya valahol. Na, több se kellet Óznak, csettintett egy nagyot az újával (kettővel is egyszerre), mire az őz egy szempillantás alatt odavarázslódott a látóhatáruk környékétől nem messze fekvő távolságra lévő helyre.

Dudor ellőször hitetlenkedve merezgette a szemét, mer úgy emlékezett, hogy ő a bal hátsó lábát vágta le a zsákmánynak, a szóban fórgó őznek pedig pont a jobb első hijányzott, de Óz megnyuktatta, hogy Amerika a korlátlan lehetőségek hazálya, ahol még halott Bobikat is fellehet támaztani Dallaszba, és Shernek is átlehet operálni a testét csinosra, akkor mér pont egy őzlábat ne lehetne műtétileg felcserélni?

Erre Dudor habozás nékűl lenyilazta az állatot, és hozzálátott elkésziteni a juharszirupos csemegét. Amikor aztán beleharapott a menübe, tejesen meg volt győzve, és elragattatva kiáltott fel:
– Ez az az őz, Óz! Ezé az őzé az a zúzó zizi-íz! Ez az íz űz, Óz!