Alig két hónap múlva, január elsején lesz pontosan tíz éve, hogy harcolok a Facebookkal. Eleinte a Becses Brigantik oldal nevében, most meg már… most meg már sehogy sem, hiszen épp azért az a címe ennek a blogbejegyzésnek, ami.
Szóval, anno 2014. január elsején, igazából tehát még szilveszter éjszakáján megalapítottuk a Becses Brigantik oldalt Gronyárral és Berzenkével. És megkezdődött az értelmetlen hibabejelentések, üzengetések, hadakozások parttalan folyama.
Tényleg elmondhatom ma már, egy hajdan 26 ezres követőszámmal rendelkező oldalt kezelő adminként, hogy a Facebooknál rosszindulatúbb, aljasabb, ótvarabb felületen még sosem voltam jelen, pedig hosszú évtizedek óta netpolgár vagyok.
Talán majd egy másik blogbejegyzésben fejtem ki ennek különböző stációit, de ami a lényeg, hogy én ebbe az egészbe beleuntam, és leléptem a Facebookról. Nem „száraz október” lesz itt, hanem soha viszont nem látás.
Hogy a tapasztalataimmal mennyire nem vagyok egyedül, álljon itt most egy részlet egy igazán tapasztalt marketinges szakember hírleveléből:
Igen, tökéletesen egyetértek „Gazdagmamival”, mert nekem is az a tapasztalatom, hogy a tetű Facebook (nagyon fáj nagybetűvel írni a nevét) tényleg akkora patkány, hogy már azoknak sem mutatja meg a bejegyzéseidet, akik konkrétan a követőid.
Az elmúlt hetek energiáit a TikTokra fordítottam. És mi történt? Hát csak annyi, hogy szeptember 12-én, az Osmosis első születésnapján megkezdtem az aktivitást, és ez október 12-ére, azaz pontosan egy hónap alatt 10.000 követőt eredményezett.
Vesd össze:
– másfél évnyi kínlódás a Facebookon = 177 követő
– egy hónapnyi aktivitás a TikTokon = 10.000 követő
Nincs kérdés.
Soha többé nem fogok visszatérni aktívan a Facebookra, a honlapomról az Osmosis összes Facebook-elérhetőségét lepucoltam, többé nem érdekel a világegyetem legaljasabb, legótvarabb internetes felülete.
És most üzennék annak a barátomnak és olvasómnak is, aki teljesen el van veszve, amióta nem teszem közzé a linkeket Facebookon.
Nem. Tudok. Mit. Kezdeni. Veled.
Nagyon, nagyon sajnálom! Ha eddig nem sikerült megértened, a mindössze 879 darab erre rámutató posztom alapján, hogy én NEM a Facebookon írok, akkor már nem is fogod, így hát nincs mit tennem. Tényleg sajnálom.
És most gondold át a dolgot a következő szempont szerint is:
Ha én a Facebookra gyártogatok és írogatok tartalmat, az tiszteletlenség azokkal szemben, akik pontosan tudják, hogy van egy saját honlapom. Idejárnak, olvasnak, hozzászólnak, szavaznak, csillagoznak, követnek. Én NEKIK írok, nem neked, aki arra nem vetted a fáradságot, hogy megpróbáld megérteni, mi az az Osmosis, és soha az életben nem műveltél még semmi olyasmit a szájbertérben, ami számomra a legapróbb segítség lett volna.