Dariosz, a fiatal kormányzó csalódott volt, miközben behajóztak a kikötőbe. Ennél azért jóval komolyabb fogadtatásra számított Aldea szigetén. Jelentős küldöttséggel érkezett a szomszédvár uralkodójához, és úgy érezte, kellően előkészítették ezt a diplomáciai találkozót. Mégis, a vezérhajójukat a révkalauz pontosan ugyanolyan koszlott deszkamólóhoz vezette, mint bármilyen másik hajót, amelyik fűszereket, gyümölcsöt, vagy éppen rabszolgákat szállított Aldea partjaihoz.
– Érdekes látogatásnak nézünk elébe – mormolta maga elé Dariosz a vezérhajó fedélzeti korlátjának támaszkodva, rossz sejtelmektől eltelve, aztán megfordult, hogy az övéi jól hallhassák a szavait. Titkára vállát átölelte – az öreg Trin láthatóan értékelte ezt a gesztust –, majd fennhangon így szólt:
– Mindannyiótoktól azt kérem, hogy őrizzétek meg hidegvéreteket, bármi történjék is ezen a szigeten. Ne feledjétek, a hazánkat szolgáljuk. Néha ez a szolgálat azt követeli meg, hogy legyünk a lehető legfegyelmezettebbek, és ne üljünk fel semmilyen provokációnak. Most a higgadtság a legnagyobb erényünk. Osmosis mindenekfelett!
– Osmosis mindenekfelett! – visszhangozták a testőrség katonái, kardjaikkal és szekercéikkel a pajzsukat ütögetve, de Dariosz számára fontosabb volt, hogy a küldöttség nemes tagjain, az országnagyok és diplomata ügyvivők arcán is azt látta, hogy megértették a kérését.
A kirakodás szintén rendhagyó volt. Dariosz maga felügyelte, hogy az Osmosisról származó ajándékokat a lehető legnagyobb gondossággal kezeljék, de amikor azt látta, hogy a leghitványabb társzekerek sorakoztak fel a kikötőben a kincsek fogadására, egyszer csak különös mosollyal engedte el a feladatot.
Ugyan megjelent Aldea királyának megbízottja néhány katonával, de például gyaloghintót csak egyet hoztak. Dariosz hamar döntött. A titkárát, az öreg Trint ültette a készségbe, és közben nem mulasztotta el, hogy epés megjegyzést tegyen:
– Micsoda szegényes királyság! Nem egy nagy találmány, de gyaloghintóból is csak egy van nekik…
A menet nagyon lassan vonult végig a sziget főutcáján. Elöl két katona, utána a gyaloghintó Trinnel, aztán Dariosz, Osmosis kormányzója, aki egykedvűen nézegetett körbe a testőrei gyűrűjében, és kíváncsian várta, miféle érdekességgel szolgálhat majd a sziget királyával történő uralkodói találkozó.