Hát eljött ez a nap is. Az Osmosis immár saját domain alatt jelenik meg. Ma értesített a szolgáltató, hogy az osmosis pont hu bejegyeztetése ellen a nyolc napos határidő alatt senki nem emelt kifogást, tehát immár „jogerősen” az enyém.
Különös érzés ez. Tavaly augusztusban, amikor útjára indítottam a projektet, még nem lebegett ilyesféle cél a szemem előtt. És egyáltalán, írtam én már jó pár blogot, némelyiket saját domain alatt, volt már jó néhány honlap a kezelésemben, hajdanán a saját könyveimnek saját webáruháza is volt… szóval nem tudom, miért van bennem most ez a különös érzés.
Talán azért, mert valahogy az a sejtelem bujkál bennem, hogy ha ez a projekt sem jön össze, akkor már nincs több ötletem. Tehát ez lesz az utolsó ilyen jellegű próbálkozásom. És ha ez is zátonyra fut, akkor csak az asztalfióknak írok majd. A virtuális asztalfióknak, hiszen ma már ilyen modern korban élünk.
De hagyjuk most a szomorú szavakat, elvégre egy új honlap elindulását kellene most beharangoznom, nem pedig lehozni az életről még azokat is, akik velem maradtak, és még ma is kíváncsiak az írásaimra. Legyetek minél többen! Ígérem, mindent megteszek azért, hogy ezt egy pillanatig se bánjátok meg. Remélem, sikerülni fog jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást nyújtanom nektek, és ti is azt fogjátok érezni, hogy ez a történet soha nem érhet véget.
És arra kérem az isteneket is, a magamét is, meg Osmosis összes istenét, hogy legyenek végre kegyesek ehhez a ma útjára induló kezdeményezéshez, és engedjék meg, hogy minél több olvasóhoz eljuthasson a híre. Legyen ez a honlap olyan sziget az információs zajtenger végeláthatatlan kavalkádjában, mint amilyen békés menedék Osmosis szigete a Belső-tengeren, ahol biztonságra találhat mindenki, aki el akar menekülni a néha elviselhetetlen külvilág elől.
Mindent meg fogok tenni, ami szerény képességeimből telik, hogy ez így legyen.