A várható menetrend

A háromszáznyolcadik fejezettel befejeződött az Osmosis hatodik kötete, a Légi támogatás. Most ejtenék pár szót arról, hogy mikor és milyen formában várható a hetedik, az Istenek alkonya címet viselő folytatás. Valamint arról is, hogy milyen változások várhatóak a jövőre nézve.

Elöljáróban hadd közöljek egy táblázatot a már elkészült kötetek adatairól:

Jól látható, hogy az egymás után következő kötetek terjedelme folyton csak bővült. Ez legfőképp annak köszönhető, hogy tavaly szeptemberben elkezdtem komolyan foglalkozni a TikTokkal, mint marketingeszközzel, és nagyjából ettől az időszaktól datálható az a trend, hogy ugyan ritkábban jelentek meg a fejezetek, viszont egyre nagyobb terjedelemben. (Naná, hiszen amikor a szerző már egy hete nem állt elő újabb folytatással, akkor nincs pofája valami nyúlfarknyi irományt odavetni az olvasóközönség elé.)

Talán emlékeztek rá, pár hónapja indítottam is egy szavazást, azt felmérendő, hogy melyik metódust szeretitek jobban. Sűrűn legyenek rövid fejezetek, avagy ritkábban, de hosszabbak? Természetesen az világlott ki a felmérésből, hogy a kedves olvasó leginkább azt szeretné, ha minél sűrűbben és minél hosszabb fejezetek látnának napvilágot. No de, ahogy Nihuc vezérezredes is mondaná, maradjunk a lehetőségek világában.

Az olvasók igényeit és a lehetőségek világát pedig úgy tudom a legkönnyebben közös nevezőre hozni, hogy felállítok egy új metódust.

Mindenekelőtt most elmegyek nyári alkotói szünetre. A hetedik kötet elkészült fejezeteit pedig nem fogom azonnal közzétenni. Amikor összegyűlik legalább huszonegy folytatás, akkor viszont mindennap megjelentetek egyet, így minimum három héten keresztül biztosítva lesz a történet pörgős haladása. (És ugyebár ki tudja, hogy ez alatt a három hét alatt hány újabb fejezet születik meg?)

Ennek a metódusnak egyelőre csak az előnyeit látom, hátrány még nem jutott eszembe egy sem.

Viszont egyvalamire felhívnám a figyelmedet, drága olvasóm. Még ha szerénytelenségnek veszed, akkor is.

Az elmúlt két évben hat könyvet írtam neked. Kétmillió-százötezer-kettőszázhetven karaktert. Ingyen. Hogy ez a közeljövőben is így folytatódhasson, arra kérlek nagy tisztelettel, hogy próbáld meg hozzátenni a magadét a tervhez. Segíts nekem abban, hogy ne veszítsem el a kedvemet, és továbbra is szorgosan és lelkesen írjam az újabb és újabb folytatásokat. Neked is, másoknak is.

Nem kérek tőled semmiféle teljesíthetetlen dolgot. Csak annyit és olyasmit, ami az idődből mindössze másodperceket vesz el. Vagy ha szigorúbban veszem, akkor néhány percet.

Mert például felmenni az Osmosis Facebook-oldalára, és a kiemelt (azaz marketing szempontból fontos) tartalmat megosztani mindössze néhány kattintás. Vagy elmesélni egy olvasni szerető ismerősödnek, hogy mi mindent találhat ezen a honlapon, mindössze néhány perc.

Tedd meg ezt, kérlek, ha nem is értem, de saját magadért mindenképpen. Én pedig megígérem, hogy amíg az erőmből és a lelkesedésemből telik, mindig találhatsz itt új olvasnivalót.

Köszönöm!