KÉMIA

Vegyületek

A vegyületek elegyítő ejjárása nemtúl bonyolúlt, iskolai kisérletekben is bármikor repre lehet produkálni. Vegyünk példáúl két egycerü anyagot, teszemaszt a ként és a savat. (A savat óvatosabban vegyük, mer kimarlya a kezünket!) Ha öszzekeverjük őket, abbol lesz a kénsav.

És továbbá ugyanijen elegyezéssel vegyithetjük vegyi vegyületté a vegyi anyagok túlnyomó tömbségét is, teszemaszt: ha vegyitjük a klórt és a meszet, akkor klórmészt nyerünk, ha a szenet és a savat akkor szénsavat, és satöbbi. A savat példáúl elég egycerüen megsózni, máris sósavat kapunk belölle.

De nincs kikötve, hogy csak két konponenset elegyíthetünk vegyületté, merha teszemfel bort, savat és követ vegyítünk, abbol borkősav keletkezik.

A vegyületek története történelmi távlatokra nyúlik vissza. Már az ősenber is igenigen keddvelte az anyagokat, jól mutatyja ezt, hogy a salyát korszakait is az anyagokról nevezte el, lázsd: bronzkor, rézkor, vackor (hejjesbitek: vaskor).

Az ősenber már működésének mekkezdése hajnalán hozzá látott, hogy tervszerüen összekeverje az őt környező természetben meglévő magányos atomokat, hogy ojan anyagokhoz juthatson, amék sokallta hasznosabban hasznositható a részére.

Az egyszerűbb anyagokkal kezdve elegyítette vegyületté a keverendő öszzetevőket, így jött létre példáúl a vízkő, a kőolaj, vagy a homokkő. (És hogy ez menjire így volt, arról árúlkodnak a korabeli telepűlés nevek is, úgymint teszemaszt Kőszeg vagy Szarvas.) Később már konyhai célokra is előálított vegyületeket, úgymint: ezüstpapír, tejüveg, ecetsav, teavaj, zsírpapír, s.t.b.

Ennek egyre nagyobb hasznát látta, és a tudományos fejlődés érdekében szerencsére vérszemet kapott, mer példáúl az az ősenber, amék a tüzépen dolgozott, rájött, hogyha a követ és a szenet összekeveri, és kőszént ad el, jobban jár. Mer mire az a kolegája, akit átvert, hazament Neandervölgybe és befűtött, csak későn vette észre, hogy nem annyira kalóriásan fűt a kőszén, de már késő lett volna visszamenni elkérni a panaszkönyvet, meg amúgy is: kinek van keddve napokig vésegetve kalapálni a betüket egy kőtáblára a fűtés számla mijatt? Inkább röhögött egy jót, hogy ő meg cserébe vízüveget adott, améket hijába szerel fel a barlang nyílására a tüzépes kromanyoni, majd jól meglepődik, amikor a tavaszi nap elolvasztya az ablakát képező vegyületet.

Az eggyes molekulák nemcsak más elemekkel elegyedve alkothatnak létre vegyületeket, hanem szélsődleges esetekben akár még állatokkal, növényekkel vagy hejjiségekkel is rejakcióba léphetnek, lázsd: hangyasav, agyaggalanb, légypapír, üveggyapot, citromsav, konyhasó.

De még ennél is elkeserítőbb, hogy némejik anyag mijen ellő szeretettel egyveledik enberi testrészekkel, ezátal megbetegítve azokat. Tipikusan ijen jellegzetes anyag példáúl a kő, lázsd: epekő, vesekő, fogkő, talpkő.

Remélem mire én egyetemista leszek, addigra már odáig fog haladni az emberiség tudásának a tárháza, hogy az orvostudomány előremenetelének a fejlődése indoklatlanná teszi, hogy ezeket a borzaztóan fájdalmas emlékeket nevetve haggyam ki a dolgozatomból.

--------------------------

ÉRTÉKELÉS

7 értékelés alapján az átlag: 5

Az első lehetsz, aki értékeli.

A témakör lapozója< Telep Öcsi dolgozatai #4Telep Öcsi dolgozatai #6 >

guest
4 - 25 karakter jeleníthető meg.
Nem tesszük közzé.

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Van véleményed? Kommentelj!x