TÖRTÉNELEM
Az ipari forradalom
Az ipari foradalom kitörésének 1 értelmü előzménye volt: mékpedig a teknikai és tudományos fantaztikus elmaradotcság.
Elösször a tőkések, búrzsulyok és egyéb gyárosok lázattak fel, hogy talájják már fel végre a gőz- és szővőgépet meg az egyéb masinákat, mer anékűl a termelés termelékenysége a hasznos profit minimális volumene mijatt nem volt gyümölcsözően kifizetődő. De csakhamar csattlakosztak hozzályuk a céhes manufaktorosok is, mer már nagyon unták évszázadok óta aszt a macerás kézimunkát. A munkások is zúgolóttak, és főleg a bejárós ingázók követelték hogy: talájják fel a gőzmoszdonyt mer vonattal kényelmesebben ellehet menni dolgozni. A jobbágyok is melléjük áltak, mer belefárattak a faekézésbe, éppezér kiegyenesitették a kaszákat, a gerebjéket, a sarlókat és a kalapácsokat, és tömeges méreteket őltve leronbolták a Basztijjt, benzines flakkonokkal dobálósztak és kitépkették a zászlókbol a cimert.
De hijába lendűlt fel a feltalálás, mer emijatt viszont azomban a munkanéküliek számaránya szaporodott el. A szövőgép mijatt a szővőnők, a gőszhajó miatt az árbóc-eztergájosok és a vitorlamesterek, a gőzmozdony miat pedig a fijakeres kocsisok, szekérvezetők és egyéb soförök kerűltek utszára. Útyhogy ezekután a forradalom második félidejébe meg az okozot rebeliós rendbontást, hogy a munkanéküliek meg a gépeket keszték el ronbolni, és tűntettek a feltalálók ellen.
A kiráj tejesen tanácstalan lett, mer hogylehet ezekután itt kórektül igasságot tenni? De az eseményeket már nem lehetet kordában tartósztatni, mer a feltalálók nem hatyták abba a tevékenységük ezközlését, ugyan is tutták, hogy a szabadalmakkal többet kereshetnek, mindha viszza mennének dólgozni. De szerencsére valamékőjük feltalálta a Munka Ügyi Köszpontot és a munka néküli segéjt, éppezér a foradalmi hejzet megnyuktató lecsilapodással renndeződött.
