Még mindig nem félek a mesterséges intelligenciától

Ahogy azt már meséltem, a TikTokon végzett működésem lényegében abból áll, hogy megpróbálok népszerűnek ígérkező videókat feltölteni, és időről időre közéjük csempészem az Osmosisra vonatkozó saját tartalmaimat is, majd mindenkit igyekszem a profilomban megadott linkre, ezáltal a honlapomra terelgetni.

Nagy meglepetésemre a gasztronómiai sorozatom aratta eddig a legnagyobb sikert. A századelőn alkotó Magyar Elek ínyesmester írásait két kitűnő színművész, Helyey László és Huszár László felolvasásában teszem közzé, de mivel ezek csak hanganyagok, a képi illusztrációt nekem kell összeállítanom a videókhoz.

Legutóbb a heringsmauz (magyarul: heringes savanyú káposzta) volt a téma, de ehhez semmiféle használható képanyagot nem találtam a neten. Ekkor jutott eszembe, hogy ki kellene próbálnom, mit produkál a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI, azaz Emi) ebben a tárgykörben.

Az eredmény meglepően jó lett. Emi a kéréseimnek megfelelő képeket alkotott, amelyek hangulatosan festették alá a múlt század elején keletkezett írást. Immár összerakhattam a videót, amely néhány órán belül elérte a húszezres megtekintést.

Mivel tudtam, hogy még hátravan egy, a virsli gasztrokultúrájáról szóló hanganyag, megkértem Emit, hogy ehhez is hozzon létre képeket. Ekkor azonban méretes kavics kerülhetett az algoritmus gépezetébe. Az engem addig hűségesen kiszolgáló Emi úgy kezdett viselkedni, mintha leszedálták volna, vagy legalábbis erősen be lenne rúgva.

Mutatom, hogy mi volt a prompt, azaz a parancssor:

Nem bonyolult, ugye? Szerintem sem, viszont Emi néhány másodperc kínlódás után a következő képpel ajándékozott meg:

Én elhiszem, hogy a vontatmányban akár még büfékocsi is szerepelhet, és ott valóban virslit fogyaszt egy középkorú férfiú, de hát az a rettenetes probléma, hogy mindez nem látszik.

Kiegészítettem a promptot, és megpróbáltam, amennyire csak lehet, konkretizálni a szituációt. Például beleírtam, hogy a szóban forgó vendéglő Budapesten található. Meg sok minden mást is, amit csak el tudtok képzelni.

Erre Emi a következő négy képet dobta ki nekem:

Oké.

A bal felsőhöz: Nem tudom, járt-e a múlt század elején Denzel Washington nagypapája Budapesten, és ott valóban úgy fogyasztott-e virslit, hogy mindkét kezében villát fogott, sőt a söröspoharát is kizárólag evőeszközök nyelére volt hajlandó letenni, de gyanítom, hogy nem.

A jobb felsőhöz: Mi, magyarok nem étkezünk fejfedőben. Ezt nagyon jól jegyezd meg, Emi, mert csak így nevezheted magad akármilyen intelligenciának.

A bal alsóhoz: Még csak nem is sejtem, mi indíthatta a képen látható úriembert arra, hogy egy szál virslit a kezével és az evőeszközével egyidejűleg toljon az arcába, de az a gyanúm, hogy erre a pórias viselkedésre az éhségnek semmilyen foka nem adhat felmentést.

A jobb alsóhoz: Minden bizonnyal testvérpár látható a képen. Erre utal, hogy a kalapos fivérnek mindössze tizedannyi jutott a virslikből, mint a bátyjának. De ez nem annyira érdekes, mint a termék orális betáplálási módozata. Villára szúrni a virslit, és aztán úgy betolni a szájba, kézrátételi segítséggel? Hát, ilyet szerintem a korabeli Budapesten senki sem látott.

Summa summarum: még mindig nem félek a mesterséges intelligenciától.