Aki régebb óta olvas engem, az tudhatja, mennyire rühellem a Facebook nevű platformot. Idáig nem tudtam, hogy a rühellésnek vannak fokozatai, ám az utóbbi hetekben megvilágosodtam ez ügyben is.
Miután a Cukkerberg nevű jellembajnok és erkölcsi lángoszlop minden lelki skrupulus nélkül becsicskult Donald Trumpnak, azt gondoltam, adok még egy esélyt ennek a platformnak. Hátha a cenzúra megszűnése(?) után egyéb módon is a normalitás felé indul el ez a Facebook nevezetű lepratelep. Hatalmasat tévedtem.
Két módon használhatod. Olvasgatsz rajta, illetve te magad is közzéteszel dolgokat. Divatosan fogalmazva: tartalmat fogyasztasz és/vagy tartalmat gyártasz. Na már most, az eddig is világos volt előttem, hogy engem régóta ugyanúgy rühell a Facebook, mint én őt. (És nem én kezdtem.) Tehát semmi haszna bármit is közzétennem azon a felületen. De az a helyzet, hogy most már tartalmat fogyasztani is teljességgel értelmetlenné vált számomra az internet egyik legnagyobb pöcegödrében.
Az elmúlt három hétben több száz oldalt tiltottam le. Vártam, hogy egyszer végre felfogja az algoritmus, hogy nem vagyok kíváncsi a mocskára, amit napról napra elém hány. De hiába.
Ígérem, mostantól egészen konkrét leszek.
Először is, a teljesség igénye nélkül felsorolnám pár oldal nevét azok közül, amelyeket csak az elmúlt három napban tiltottam le. Betűhíven. Íme:
[Érdemesélet] [Változás Te magad légy] [Életünk lapjai] [Csodálatos Világ] [Életfája] [Hírközlő] [Különleges] [Kimondott Igazságok] [Mosolyog] [Ma tudtam meg] [Pályázatok, támogatások – Számoljunk] [Érdekes cikkek] [Érdekességek] [Szeretlek a legszebb szó] [A szokatlan hírek világában] [Látni és láttatni] [Az Ön szórakoztatása velünk] [Nyugdíj utalása, utalás időpontjai] [Inspiráló Jövő] [Ez Vicces] [A nevem Magyarország] [Az élet igazságai] [Érdekességek mindenről mindenkinek]
Ezeknek az oldalaknak közös jellemzője, hogy mesterséges intelligencia segítségével hozzák létre a tartalmait és a marketingjét.
A metódus a következő: a hírfalamon elém raknak egy rakás posztot. (Sima posztot, nem meghirdetett vagy hasonlóan kötelező posztot. Úgy tesznek tehát, mintha nekem ezt a tartalmat „organikusan” be kellene fogadnom.) A posztok mindig valami szar, szutyok, minimum kattintásvadász tartalmat jelentenek, és közös jellemzőjük, hogy nincs lehetőséged a teljes bejegyzés megismerésére, hanem az első hozzászólásban elhelyezett linkre kell(ene) kattintanod.
Na már most, ezek a linkek gyakorlatilag soha nem egy pont hu végződésű domainra mutatnak. Leginkább com, info és hasonló oldalakra, sőt legújabban egy rakás pont ru végződésűre, amely az orosz tartományt jelöli.
Amikor a linkre kattintok, akkor igen sok esetben azonnal vészjeleket küld a fizetős (tehát nem piti) security programom, azaz jelzi, hogy veszélyes oldalra tévedtem, és egyúttal közli, hogy mely káros csatlakozásokat akadályozta meg.
Egy példa:
Mennyire összefüggő témák, nem igaz? Amikor az ember alkalmazásokra gondol, szinte elsőként jut eszébe a kínzó kérdés, hogy vajon fognak-e tojni a tyúkok.
Rákattintás után pedig:
Tehát nem az történik, hogy a Facebook megmutatja nekem a hírfalamon olyan embereknek, oldalaknak a tartalmait, akiket és amelyeket ténylegesen követek (azokat legfeljebb elvétve fedezhetem fel), hanem az internet minden szutykát, mocskát odahányja elém, és elvárja, hogy én azt jó kedvvel, bőséggel fogyasszam.
Erre nekem az az adekvát válaszom, hogy Cukkerberg, Cukkerberg, hát neked viszont pedig a morva anyádat. Meg az, hogy mostantól kezdve olvasgatni sem nagyon fogok feljárni az internet legnagyobb pöcegödrébe. Legalábbis mint oldaltulajdonos semmiképpen.
