
Úgy látom, élénken foglalkoztatja a kedves olvasókat, hogy miféle dalt is énekeltek a 420. fejezetben a derék anagur asszonyok és leányok főzőcskézés közben. Szívesen válaszolnék rá tömören és egyértelműen, de nem tudok, mivel elég bonyolult a megfejtés.
Kezdjük azzal, hogy honnan is ismerem én az ihletet adó zeneművet. Erre a legkönnyebb felelnem: a debreceni illetőségű Sugalló zenekar felvételéből, amelyhez a poszt alján linket is adok.
Csakhogy ez egy igen vegyes képlet, szerintem több nótából áll össze. Ezt onnan gondolom, hogy a Folkrádió adatbázisa szerint a „Fenn a csillag, fenn az ég…” jelzetű népdal a műfaját tekintve saramoj és dzsampara (bármit is jelentsenek ezek), az etnikuma magyar, származási tájegységként pedig Moldva és Bukovina van feltüntetve, ám a szóban forgó dalnak a szövege „mindössze” ennyi:
Le az úton, le, le, le,
fehér bosztán levele.
Édesem elejibe,
édesem es fejérbe.
Fehér galamb képibe
felülök ez ölibe.
Csirikolok szemibe,
mint madárka fészkibe.
Fenn a csillag, fenn az ég,
még eszedbe jutok én,
De már akkor késő lesz,
mer a szívem másé lesz.
Erősen bonyolítja a képletet, hogy az alább belinkelt nótát a YouTube-ra egy Serbiasky nevezetű felhasználó töltötte fel, akinek a profilképe is egy szerb nemzeti zászló. A videó elején pedig nem a fenti saramoj szó jön velünk szembe, hanem a „Seremoj és románca” felirat.
Akinek ez még nem volna elég, annak figyelmébe ajánlom Grétsy tanár úr mintegy tíz évvel ezelőtt megjelent cikkét, melyben ismerteti, miszerint „van egy tájnyelvi szólásunk: kitakar, betakar, fene tudja, mit akar. Jelentése: határozatlanul viselkedik.” (Ugyebár ez a szólás is része az „anagur dalszövegnek”.)
Lényeg a lényeg: a videómegosztón a hozzászólások között rátaláltam a dalszövegre, amely vagy hiteles, vagy nem, én mindenesetre kicsit kipofoztam, mert olyan szavak is szerepeltek benne, amiket nem is értettem (bosztán és luca, utóbbi kisbetűvel), kicsit meghúztam, kicsit hozzáköltöttem, és végül „eladtam” mint „anagur népdalt”. Iraló táltos azt mondta, hogy semmi gond, jó lesz az így. Én meg egy szent emberrel nem vitatkozom, bőven elég nekem, hogy a saját istenem ver, nem szeretném, ha még a Világügyelő Férfiút is rám uszítaná egy sámán.
A ‘bosztán” tudtommal dinnyét vagy tököt jelent.
Köszönöm, ezt nem tudtam. De bevallom, így sem értem sokkal jobban a dal szövegét. 🙂