Telep Öcsi Nagy Indiánkönyve
Az indijánok sorsa
Salynos az indijánok tejesen feleslegesen éltek egéségesen sportszerü élet módot a zölcség-gyümőlcs fogyaztás és a tezst mozgás vonadkozásában. Ugyan is a sápattarcu fehér jenkyk móceresen irtottak őket a háboruzskodások során bekövedkező csaták ideje alatt. És hotyha az enbert ismétlő puskával sorozatosan lelövik, arra nem használ se a cé vitamin se a fris levegő.
Már pedig ijesmi sürüen előelő fordúlt, ha a kékabátos katonaság felkerekedt az erődböl etykis portjázásra. (Azér volt kék a kabátyuk, mer a részükre az volt a terepszin. Tudnilik tömbnyire liba sorba vonultak a hegygerincen, és ha egy indián a vőlgyből látta őket, a kabátyjuk szine beleolvatt a kék égbe, és aszitte, hogy csak lovak porozkálnak ott. És sosenem jött rá a tévedésére, mer addigra rég lelőték a szerencsétlen flottást. Csak kizárólag akkor volt némi eséje csupán,ha szinvak volt.)
Deám a jenkiknek nemcsak a fegyvereik meg a terepszinük volt felyletteb, hanem a hadászati tagtikájuk is. Példáúl ők már jóelőre még az erődbe kidollgozták a stratégikus tervüket, asztán kilovaglottak, körbe vették az indijánok táborát, és halomra mészárolták az összes rézbörűt amék élt vagy mozgott.
Szegény indiánoknak semmi eséjük se volt, éppezér a harcok után sokat keseregtek, szomoruan búslakottak, forralták a bosszút, miközbe eltemették a leg tehecségesebb harcosajikat, mékpedig olyan tradicináliosan, hogy hagyományos szokás szerint ráültették kitámaztva a keddvenc lovára, és be feddték őket kövekkel. (Természetesen előzőleg persze gonndosan lelőték a lovat, hogy ne szenvegyjen humánusan a ceremónija alat.)
A kőkupacot meglyelőlték tetemoszlopal, hogy mindenki lása, hogy tetem van alatta, nehogy elne horgyák a köveket valami épitkezésre roszzindulatu egyének. De szerencsére ahogy sokasottak a kőhalmok, az már a nemzettközi natyhatalmaknak is feltünt, és tiltakozni kesztek amijatt, hogy ez már nem is államcsiny, hanem bűncselekmény szerü beavatkozás az indijánok belügyeibe, sőt, példáúl Francijaország meg Anglija még viszza is hivta a nagykövetét (telefonon), hogy mi a hejzet?
Ekövetkeztébe a rézbőrüek ügye megnyugtatóan mególdódot, mer a fehérházba úgy határosztak, hogy munkát adnak nekik, ezér elhejjeszték őket a rezervátumokba és egyéb nemzeti parkokba, ahol mindössze anji volt a dólguk, hogy vigyázniuk kelet, nehogy a macik ellopják vagy megdézsmájják a kirándulók elemózsilyás kosarait.
