Telep Öcsi Nagy Indiánkönyve
Az indián társadalom
Nagyon nagy külömbség van az indiánok hozzáálása és a miénk köszt. Az indiánok társadalmi életére a legáltalánosabban jellemzőbb a szolidáris egyetértésen alapúló összetartás. Példáúl mindegyjik tesvéremnek szólitotta egymást, és nem azér mer akora nagy kulyon let volna az aplyuk, hogy eszt vér szerint feltételezzék, hanem mer télleg vonzóttak egymáshoz, de nem szegszuálisan, hanem meleg szeretet gyanánt és szivből jövő koliegalitásból kifojólag.
És kivétel nékül az egész törzsnek az összes tagja öszze tartott. Példáúl ha valamék harcos épitkezet és szólt a töbijeknek, hogy segicség kéne, egyböl odamentek, csak aszt kötöték a lelkére, hogy feltétlenűl legyen etykét láda tüzesvíz. Asztán már jácva öszze illeztették a sátorvázat és ráhúszták a bölénybört pilanatok alatt.
Nem ugy, mint nállunk, mer mikor mi nyáron táborozni megyünk, az egész kenping azon röhög, hogy apukám meg a bátjám mitössze bénázik a sátorral, és az első étszaka mind anjian a kocsiba kell aludnunk (kénytelen) ülve, egymás hátának a hegyén, mer a váz meg a sátorlap sehogyse nem klapol és beesik az eső, de senkise segit eggy tapotat se.
Vagy csak próbálná meg valaki betörni egy indián sátrába! Az egész törzsel találná szenbe magát, és mindenki kivenné a részét a tolvaly megfedéséböl lándzsával meg puzskatusall, hogy jóidőre elvegyék a keddvét az előre mekfontolt csenéstől és foztogatástol.
Nem úgy mint nállunk, mikor a hetediken betőrtek Aranka nénihez és szegényt a vécére kötöszték és a szájába fel mosórongyot gyömöckölltek, hogy netugyjon kijabálni, míg ők feldújják a lakását. Nem is kijabált, mikor Olá bácsi a hatodikrol felkopogot a parfisnyélel, hogy mosmár halkaban bulizzanak odafen, mer kihivja a rendörséget, pedig szegény Aranka néni szivesen órditotta volna hogy hivja mán őket minél hamarab, de csak nyögni tudott a ronygytól.
És még akkor is nyögöt, mikor végre télleg kihivta Olá bácsi az úerhát, és a két pocakos rendör aszitte a nyögésröl, hogy Aranka néninek szorulása van, de mire rájöttek, hogy csak az a hurok szorúl, amit a kezére békjósztak a rabolók, addigra azok már homlok egyenest megléptek a kézpénzel, a tévével, a takarékbetét könyvel meg az égszerekkel.
Na enjit az indiján társadalomrol.
