Nyári bűnmegelőzési diáktábor
Az ámokfutás
Az álmokfutás egy igenigen fúrcsa bűncselekmény, amej egy betegség kövedkezményének a fojománya. Az álmokfutó elősször csak alvajáró. Északa felkel és kimászik az ablakon, aztán végig a párkányon vagy más tetzés szerinti kiszögelésen, onnan fel a tetőre, ott meg már fel/alá előre nyútott karokkal. Onnan lehet fel is merni, hogy bokáig érő hálóingbe és bolytos hálló sapkába van, erről tugyja a házfelügyelő mekkülömbösztetni az élyszakás kéményseprőtöl, amék fekete.
Eddig még nem is lenne baj, legfejjebb megilyednek tölle a macskák a tetőn. A galiba bonyodalomba torkolása akkor kezd problémássá válni, ha az alvalyáró rosszat álmodik. Tudnillik az ijen embernek ugyanis az idegrencere felvan ingerülve, sőt, amék ajzószereket is használ, azé még fel is van ajazva. Úgyhogy elkezd álmokot futni.
Addig nem probléma, amig csak fut, mer legfejjebb mi történhet? Megnyer teszemaszt egy maratoni futóversenyt. A problémábol akkor lessz aggodalomra okot adó gond, ha az álmokfutó egy fegyvernek látzó tárgyat kaparint a kezébe, és nem azér, hogy futó vadlövészt sportojjon, hanem épp ellenkezőleg. Na, ekkor jönnek a mesterlövészek, akik humánusan leszedik az álmokfutót a tetőről, nehogy valakibe kártegyen. Mikor a meglőtt alvajáró leesik a tetőről, a rendőrök tájkoztatyják, hogy joga van halgatni, de ha bármi amit mond, felhasználható lesz ellene a patológián.
Egyépként a tegnapi céllövészeten aszittem az Igen Tíztelt Táborvezető Bácsirol, hogy bisztos mesterlövész, anjira jól tetzett célozni a lékpuskával. Már csak azért is ez volt a hijedelmem, mer a mesterlövészek nagyon halgatag enberek, és én reménykedek benne, hogy a Táborvezető Bácsi halgatni fog rolla, mikor holnap megjön értem apukám, hogy tegnap északa átmentem a lányok sátorába, mer ők hívtak át a félelmük mijatt, ugyanis álítólag a kiserdő felől valami neszezést halottak, és aszitték a tananyag hatására, hogy egy álmokfutó közeledik, pedig csak Talyték Pityuék mentek el sunyiba cigizni, és a Pityu apukájának erröl tudni kéne, mer egy nagydarab, kopasz, sebhejes, szakállas enber, könjen feltetszik majd ismerni holnap mikor megjön, de viszont azomban hamar elkéne neki mesélni az esetet az elsők köszt, mer én régóta ismerem, és nagyon gyorsan elszokott közlekedni a táborokból a fijával, éppezér vele tessék majd kezdeni, utánna meg ha mi még itt vagyunk apukámmal, akkor ránk kerűlhet kényelmesen a sor.
