
Nyári bűnmegelőzési diáktábor
A gyilkosság
A gyilkosoknak is éppúgy tömb fajtálya van, mint bármilyen más bűnözők csoportyához hasonló képen. A leg ártalmatlanabb a poén gyílkos, mer azt elmondom, hogy miböl áll: ha viccet mesél, megfordítyja a sorrendet, és előbb a poént lövi le, és csak asztán a csattanó bevezetőjének a felkomferált ellőszavát. Ha meg neki mesélnek vitcet, nem érti a végét és nem röhög.
Én is jártam így egyszer egy alkalmasint, mikor Talyték Pityu azt monta nagyszünetbe, hogy mesél egy disznó viccet, csakám sehogysenem értettem a dolgot, mer eggyetlen sertés se szereplett benne. De nem akartam, hogy a többijek észrevegyék, hogy nem nevetek, éppezér nevettem. Nehogy asziggyék, hogy nem értettem meg a poént. Azomban viszont amikor mentem a buszon hazafele, hirtelen felfogtam a csattanót, és elkesztem vadúl röhögni ojanjira, hogy mind 1-gyík utas rám nézett és a söfőr bácsi pedig megált a kisegitő iskolánál, mer megvolt rolla győződve, hogy ottfogok leszálni. Ezzel elis vette a keddvem, és abbahatytam a vihogást egyedűl.
De nem minden gyilkos ijen ártattlan! Példáúl a legveszéjjeseb a kéjgyilkos, mer az mindenre elvan szánva, pedig még azt se tugyja magárol, hogy ő egy kélygyilkos, csak amikor haza ér, és hajja, hogy a felesége nyögik. Egyböl selyti, hogy nem szorulása van, mer a hang küllőmben se a véce felöl jön, hanem a hálló szobából. Ráadásúl egy másik hang is nyög, amék egy sokkal méjjebb férfié.
Ekkor már jól tudja a férj, hogy nem a wécébe vannak eggyütt, mer az amugy is 1 szeméjes. Gyanusan benyit a szobába, és anjira elkeseredik a látványon, hogy ingerűlten felherrgeli magát. És nemazér, mer még sosenem látta a felesége talpát szeksz közben, hanem mer másik két talp is van ott kicsüngve a paplan alol (kivéve ha a nelye egy rokkantal csaja meg).
Ekkor előragaggya a fegyvert (a kélygyílkos) amék lehet konyhakés, piztoj vagy vadász puska tetzés szerint, és már csak azt kell kifundálnia magába, hogy mék áldozatot mészárojja elösször halomra. A többi már eldöntött tény, mer ugyanis a kéjgyilkosok nem sokáig haboznak, legfejjebb a szájuk a dütől, de azt is hamar lemossák az agtus végén a vérrel eggyütt.