Evilág időszámítását legfőképpen a bolygó körül keringő két hold határozza meg. A nagyobb méretű és távolabbi pályán keringő égitest a Bronzhold, amelyik hozzávetőleg negyven nap alatt kerüli meg a bolygót. Színét a felszínén található vörösbarnás anyagok adják, amelyek Evilágról tekintve bronzszínű árnyalatot kölcsönöznek az égitestnek. A kisebbik hold közelebbi pályán kering, nagyjából nyolc nap alatt kerüli meg a bolygót, színe alapján kapta az Ezüsthold nevet.
A fentiek alapján Evilágon egy hónap 40 napig tart, ez a Bronzhold bolygó körüli keringési ideje. Egy hónap 5 kvintából áll, egy kvinta nyolcnapos. Tehát ami a Földön egy hét, az Evilágon egy kvinta, azzal a különbséggel, hogy nem hét, hanem nyolc napig tart. Ennek megfelelően öt kvinta tesz ki egy hónapot. (5 x 8 = 40)
A kvinta napjainak társadalmi és történeti kialakulása és jelentősége:
kvintafő: értelemszerűen a kvinta első napja
kiránynap: ezen a napon ítélkezhetnek az uralkodók azon alattvalóik felett, akik nem fogadták el az aktuális bíróság döntését, és a legfőbb méltóság elé kívántak járulni az ügyükkel
holdnap: ezen a napon telik meg az Ezüsthold, ekkor bocsátja le a legtöbb fényt Evilágra
törvénynap: az uralkodók ezen a napon hoznak új törvényeket
bérnap: a napszámosok, munkások és egyéb alkalmazottak ezen a napon kapják meg a bérüket
vásárnap: ezen a napon tartanak vásárokat, ekkor cserélnek gazdát Evilág javai a legkülönbözőbb vásári helyszíneken
úrnap: az adózás napja, amelyen a földesurak, uralkodók vagy az állam felé fennálló kötelezettségeket rendezni kell
bornap: voltaképpen ez a kvinta végi szabadnap, Evilág bizonyos területein léteznek olyan vallások, amelyek előírásai szerint csak ezen a napon engedélyezett a bor fogyasztása